Kincset érő könyvek éjszakája

Könyvkötéstörténeti kiállítással és igazi különlegességgel készül a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára a Múzeumok Éjszakájára. Az elmúlt öt évszázad könyvkötészetét bemutató tárlatról Oláh Róbertet, a Nagykönyvtár tudományos igazgatóhelyettesét, a kiállítás kurátorát kérdeztük.
kép

– A kiállítás címe: 500 év a könyvkötések tükrében. Mi volt az elgondolás a kötetek kiválasztásában?

– A kollégiumi Nagykönyvtár ritkaságait szeretnénk úgy bemutatni, hogy ezúttal ne csak a tudás hordozójaként szerepeljenek, hanem művészi alkotásokként legyenek láthatóak. Felvonultatjuk a legjellemzőbb kötéstípusokat – bőr-, pergamen-, vászon- és papírkötéseket –, illetve a debreceni könyvkötészet legszebb darabjait, a festett pergamenkötéseket és a gyöngyhímzéses énekeskönyveket. A kiállítást videók kísérik, ezek segítségével megismerhetjük a bőrkötés és a márványozott papír születését, az aranyozás művészetét. A tablók szövegei magyar és angol nyelven is olvashatók, fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a hozzánk érkező külföldi látogatók is találkozzanak a magyarországi könyvkincsekkel.

– Egyfajta misszióként is értelmezhető tehát a kiállítás?

– A Múzeumok Éjszakáján több mint kétezer látogatót fogadunk, ilyenkor lehetőségünk van megszólítani azokat is, akik életükben csak egy-egy keresztelőn vagy esküvőn jártak templomban, és teljesen idegen számukra az egyházi közeg. Velük megismertethetjük például a református egyház értékőrző és -közvetítő szerepét. Az utóbbi évtizedekben elért szakmai fejlődéssel eljutottak odáig az egyházi gyűjtemények, hogy képesek egyszerre szakszerűen, látványosan és közérthetően bemutatni, hogy a náluk őrzött kincsek milyen jelentős örökséget képviselnek a magyar, sőt: nem túlzás azt állítani, hogy az európai keresztyén kultúra számára is. Ez is a misszió egyik formája, ha nem is az „első vonalban" harcolunk, de az egyháznak ezt az arcát is meg tudjuk jeleníteni.

Év végig látogatható a tárlat

A műtárgyak között látható egy 10. századi kódextöredék, több ős­nyomtatvány (1500. december 31-ig nyomtatott könyvek), de a 20–21. századi debreceni mesterek munkáiból is válogattak. A kiállítás június 23-án, a Múzeumok Éj­sza­kájával nyitja meg kapuit, az ezüst könyvkötés augusztus végéig lesz látható. A teljes tárlat az év vé­gé­ig tekinthető meg a Debreceni Re­formátus Kollégium Múzeumának Nagykönyvtári kiállítótermében (Kál­vin tér 16.).

– Igazi különlegességgel is készülnek, közel kétszázötven év után tér vissza Debrecenbe egy ritka ezüst könyvkötés. Mi ennek a kuriózumnak a története?

– Mivel sírleletről van szó, csak a külső ezüst „héj", a finoman megmunkált, vagyont érő nemesfém könyvkötés maradt meg a könyvből, a többi része elporladt. Egy személyes kegyességhez kapcsolódó kötet, énekes- vagy imakönyv lehetett benne egykor, amelyet a tulajdonossal együtt temettek el. Kazay Sámuel debreceni patikáriustól került Jankovich Miklóshoz, a 18–19. század fordulójának egyik legnagyobb magyarországi könyvgyűjtőjéhez, majd tőle vándorolt a Magyar Nemzeti Múzeumba. Több mint féléves tárgyalás előzte meg a mostani útját Debrecenbe.

Jezsoviczki Noémi

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2018. június 17-i számában.