A fiatalok a tanulás- és karrierdöntéseikkor azt is mérlegelik, hogy az adott oktatási intézmény vagy munkahely mennyire áll összhangban a saját értékeikkel, identitásukkal. Hogyan lehet segíteni az eligazodásukat? Miként változnak a velük szemben támasztott elvárások? Ezekben a kérdésekben is útmutatás lehet számukra az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia tíz hónapos programja. Az intézmény egyik tanárával, Makkai Béla történésszel beszélgettünk az egyedülálló képzési lehetőségről.
Az akadémia a modern világ kihívásainak és az „Isten, család, haza” értékvilágát képviselő fiatal értelmiségiek igényeinek megfelelően alakította ki oktatási kínálatát. Az intézmény idén ősszel is elindítja tíz hónapos átfogó képzését azzal a céllal, hogy a hallgatókban megerősítse a keresztyén életben való elköteleződést, és számukra olyan elmélyült ismereteket adjon, amelyek birtokában a közbeszéd formálói és a közélet alkotó részesei lehetnek a maguk posztján.
Makkai Béla történészt, a Károli Gáspár Református Egyetem docensét, az akadémia történelem moduljának vezetőjét kérdeztem a fiatalok ösztönzéséről és arról, miként válhat vonzóvá egy hazai képzési forma a népszerű külföldi ösztöndíjprogramok mellett. A történész szerint a kurzus előnye, hogy sokrétű felkészítést nyújt, segít eligazodni a társadalmi kérdésekben, önálló gondolkodásra és véleményalkotásra ösztönözni a hallgatókat. Egyfajta elitképzés egy új keresztyén értelmiségi nemzedéknek. Az egyetemi docens három éve tanít történelmet az akadémián. Ennek a szakiránynak a tervezését és koordinálását is ő látja el, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, de jobbára a Károli Gáspár Református Egyetem történészeinek közreműködésével.
Az Aquinói Szent Tamás Akadémia államilag akkreditált tíz hónapos képzésére a közélet iránt érdeklődő, 18 és 35 év közötti keresztyén értelmiségi fiatalok jelentkezhetnek a Kárpát-medence egész területéről. A részvétel feltétele az érettségi bizonyítvány, előny a megkezdett felsőoktatási tanulmány, illetve az alapképzésben és mesterképzésben megszerzett oklevél. A program piliscsabai kollégiumi elhelyezést, teljes ellátást, illetve havi ösztöndíjat is biztosít a hallgatóknak. Tíz hónap alatt tíz modulban vesznek részt: alapozás, önismeret és kommunikáció, nemzet és történelem, média és kommunikáció, teológia és vallásismeret, tudományelméletek és modern tudományok, politológia és társadalomismeret, gazdaság és pénzügyek, szellem és irodalom, művészet és művelődés. Az elméleti és gyakorlati oktatást közel száz elismert előadó végzi.
Hogyan válhat vonzóvá egy keresztyén szemléletű képzés?
Több tanulmány is kimutatta, hogy a fiatalok körében tapasztalható bizonyos idegenkedés, sőt eltávolodás a vallásoktól, viszont a történész szerint érezhető a valahova tartozás igénye, hogy egy értékes, eligazodást és „fészekmeleget” is kínáló közeghez tartozzanak. – Sokféle hatás éri a fiatalságot, és erős intenzitással sodorja őket az élet, az anyagiakat előtérbe helyező értékrend miatt nehéz vonzó programmal előállni – állítja Makkai Béla. A képzés egyik erősségének tartja, hogy a diákok a kurzus tíz hónapja alatt bentlakásos intézményben élnek. Közösen tanulnak, szórakoznak, a tanulmányutakon rengeteg élményt gyűjtenek, és szoros barátságok, akár szerelmek szövődnek, ami igazi kincs elidegenedett világunkban. A lelkiség is fontos része a kurzusnak. A lelkigyakorlatok, a közös igeolvasás és imádság szerves része a programnak – fejtette ki.
Egyedülállónak nevezte a történész azt is, hogy a tanulás mellett rendszeresen szerveznek tanulmányutakat a hallgatóknak. A három hét képzést egyhetes utazás követi. Ellátogatnak a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe, a Délvidékre és az Őrvidékre (Burgenland) is, a hétvégi kirándulásokon pedig a hazai történelmi kegyhelyeket, köz- és kulturális intézményeket ismerhetnek meg. A nemzet- és szomszédságismereti tananyag tehát alapos régióismerettel és helytörténeti tapasztalatokkal egészül ki. A fiatalok így megismerhetik a hazai és a határon túli keresztyén és nemzeti kulturális örökségünk legfontosabb kincseit.
Makkai Béla kiemelte a műhelymunka jelentőségét is. Az egymásra épülő tízféle modul segíti a hallgatókat, hogy látásmódjukat szélesítésék, de lehetőséget ad arra is, hogy egy szaktárgyban jobban elmélyülhessenek, ami aztán az év végi záródolgozat megírását is megalapozza. A 2024/2025-ös tanévre nemrég zárult le a jelentkezés. Ezt követően egy személyes felvételi beszélgetésen vesznek részt a fiatalok, hogy a bizottság tagjai megismerjék motivációjukat, érdeklődésüket, értékrendjüket. – A jelentkezők többsége humán beállítottságú, de a merítés széles: közgazdászhallgató, újságíró, irodalmár, kultúraszervező, pszichológus és károlis történész is részese volt a képzésnek, amely a határokon túlról is várja a jelentkezőket – mint például azt az ifjú székely borászt, aki a családi vállalkozását viszi tovább a szülőföldjén – hangsúlyozta.
Múlt és jelen
Makkai Béla célja, hogy a történelemkurzuson a hallgatók áttekintést kapjanak a múltunkról. Mint elmondta: történelmi hagyományaink és értékeink megismerése és gondozása minden új nemzedék feladata, egyúttal nemzeti megmaradásunk előfeltétele. E gazdag örökség átadására törekszik ő is a rá bízott modul keretei között. Soha vissza nem térő alkalomnak tekinti, hogy a hallgatók személyes és nemzeti azonosságtudatának építéséhez, megszilárdításához erős impulzusokat adjon több mint ezeréves múltunk legfontosabb eseményeinek és folyamatainak nemzetközi kontextusban történő bemutatásával. – A Kárpát-medence párhuzamos nemzetépítéseinek kölcsönhatásait, konfliktusait és az állandó nagyhatalmi beavatkozások eseteit vizsgálva, elemezve válik egyértelművé, hogy a nemzeti közösség sorsát – a Gondviselő akaratán túl – az új nemzedékek értékőrzése és tenni akarása határozza meg. A versengő világban a magyar érdekek képviseletét kizárólag önmagunktól várhatjuk, ehhez azonban alapos, de átélhető múltismeret és a magyar kultúrával való minél teljesebb azonosulás szükséges. Ez a közösségvállalás, elköteleződés célt ad az egyénnek, de nemcsak az önmegvalósítás, hanem a közéleti szerepvállalás terén is. A hallgatók elméleti felkészítését, szellemi képességeik gyarapítását munkáló előadók feladata tehát nem a puszta ismeretátadás, hanem a tisztelhető és követhető értékrend és magatartásminták felmutatása is számukra – emelte ki.
A személyes és társadalmi párbeszéd jelentőségére tekintettel a történész ösztönzi a hallgatókat a kérdezésre, hogy nézeteik, értékviláguk eszmecserékben, vitákban formálódjon. Tapasztalata szerint a fiatalok ma kevésbé nyitottak, mint akár tíz évvel ezelőtt. Az internet és a közösségi oldalak torzították a kommunikációt és az emberi kapcsolatokat, ezért a képzés fontos eredményének tekinti, ha a hallgatók az önálló véleményalkotás, a kritikai gondolkodás és vitakészség terén érzékelhető fejlődést mutatnak, hiszen ezek a képességek nagyban segítik társadalmi küldetésük betöltését.
Az utógondozásról Makkai Béla elmondta, hogy a náluk végzett hallgatók és a tanári kar között szoros az együttműködés. Az intézményben erős alumniszervezet működik. Többféle alkalmat tartanak, ahol az évfolyamok és a tanári, előadói kar kötetlenebb formában ismerhetik meg egymást. Szakesteket, előadásokat szerveznek, ahol a közös áhítatnak, zenélésnek és éneklésnek is helye van.
Az Aquinói Szent Tamás Akadémia 2018 óta tart képzéseket. A sikeres záródolgozatot követően a hallgatók oklevélben részesülnek. Akik diplomásként kezdik el az akkreditált oktatási programot, államilag elismert oklevelet vehetnek át az akadémia és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola közös, keresztény közéleti mediátor szakirányú továbbképzésének elvégzéséről.