Megújult, teljeskörűen órarendalapú lett a hittanoktatási osztály elektronikus ügyviteli felülete, a REKIR. A változásnak köszönhetően jelentősen csökkennek az egyházközségek, a hittanoktatók és a református intézmények adminisztrációs terhei. A REKIR 2.0 részleteiről Szakácsné Huszti Emmát, a hittanoktatási osztály osztályvezető-helyettesét kérdeztük.
Jelentős előrelépésnek számít a hittanoktatásban a megújult REKIR. Mi változott?
A REKIR egy olyan elektronikus adatrögzítő és adatkezelő rendszer, amelybe információk kerülnek be az egyházközségek, a hittanoktatók és a református intézmények részéről. Ilyenek például a hittanoktatók személyes adatai, a taneszközök listája, az órarendek, illetve a havonkénti teljesítési igazolások is, amelyeket eddig papíralapon kellett leadniuk az oktatóknak. Szintén ebből a rendszerből nyerjük ki a szükséges adatokat a számfejtéshez és az állami támogatások igényléséhez is. A REKIR 2.0 legnagyobb újdonsága elődjéhez képest, hogy a rendszer működési alapját az órarendek adják, amely így átláthatóbb lett és lehetővé teszi, hogy az intézmények, majd az egyházközségek is egyben lássák a hozzájuk tartozó adatokat, tehát hogy egy oktatónak milyen az időbeosztása, hány csoporton belül mennyi gyermeket tanít.
A hittanoktatási osztályon új feladatkörök is megjelentek. Milyen átalakulás történik a szolgálatukban?
Elindultunk egy teljesen új úton, amelyet Lenkeyné Teleki Mária osztályvezető – aki egyúttal lelkipásztor is –, illetve saját osztályvezető-helyettesi feladataim alapján tudok a legjobban bemutatni. Bruckner László szolgálatvezető főigazgató Lenkeyné Teleki Máriát a többi között azzal bízta meg, hogy koordinálja a lelki és spirituális fejlődést támogató alkalmak, lelki napok szervezését, valamint támogassa a hivatásgondozó szolgálat létrejöttét. Szintén az ő feladata, hogy elmélyítse a lelkipásztorok és hittanoktatók közötti együttműködést, országszerte segítse a hittanoktatói munkaközösségek rendszerszintű létrejöttét és működésük elindítását, szorosan együttműködve az egyházkerületekkel és az egyházmegyékkel. Helyetteseként az egyház hittanoktatási feladatainak országos koordinációját és monitorozását irányítom, beleértve a REKIR ügyviteli szoftver továbbfejlesztését és a területi ügyintézők munkájának vezetését.
Mit takar a monitorozás kifejezés?
Egy olyan, hittanoktatást ellenőrző és támogató tevékenységet, amely személyes óralátogatás formájában valósul meg. Itt fontosnak tartom hangsúlyozni azt, hogy erre nem azért van szükség, mert nem bízunk az oktatóinkban, hanem azért, hogy az állami és más egyházi iskolákban, óvodákban megszervezett hittanórák megfelelő körülményeiről és a hittanoktatás megvalósulásáról meggyőződjünk. Ilyenkor közvetlen tapasztalatot szerzünk az intézménnyel való együttműködésről, és igény esetén vezetői szinten segítjük a konzultációkat, a gördülékeny együttműködést.
Hogyan lehet valakiből hittanoktató?
Azt gondolom, hogy a hitbeli és a szakmai elkötelezettség a két legfontosabb feltétel. Ugyanakkor a református egyházi jogszabályok meghatározzák, hogy milyen végzettségekkel lehet betölteni ezt a felelősségteljes szerepkört. A paletta elég színes, teológus, református hittanoktató, hittanár-nevelő, vallástanár, lelkipásztor, hit- és erkölcstan oktató végzettséggel is lehetőség van tanításra. Továbbá lehetséges az is, hogy pedagógus végzettséggel és a Református Pedagógiai Intézet hatvanórás akkreditált képzésével is szolgálatba állhasson valaki. Azoknak pedig, akik elhívást éreznek a hittanoktatás szolgálatára és mellette kitartóak is, ajánlom egyházunk hittanoktatói képzését, amely három év alatt elvégezhető nappali és levelező tagozaton is egyházunk bármely felsőoktatási intézményében.
A hit- és erkölcstan, illetve az etika tantárgy közötti választási lehetőséget 2013-ban vezették be a magyar általános iskolákban. Az elmúlt tíz évben hogyan változott a hittant választó diákok aránya?
Jelenleg mintegy százötvenezer gyermek és tanuló vesz részt hétről hétre a református hittanórákon. Demográfiai okokból kifolyólag fokozatosan csökken az iskolába beiratkozó gyermekek aránya, ezt részben leköveti a hittanoktatásra beiratkozók száma is. Ennek ellenére egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy a családokat a hittanórákon, a gyermekeken keresztül is elérjük, megszólítsuk, és gyülekezeteink közössége befogadja azokat is, akik egyébként nem rendelkeznek egyházi kötődéssel. Az egyházi intézményekben a pedagógiai programban rögzített tantárgy a hittan, de állami iskolákból is folyamatosan keresnek meg egyházközségeket, töltenek ki nyilatkozatokat úgy, hogy hittanórára, illetve hit- és erkölcstan órára szeretnék beíratni a gyereket. Azt gondolom, hogy ez a fajta jelenség annak köszönhető, hogy eltűnt a kezdeti bizonytalanság, bizalmatlanság, mert megtapasztalták, hogy igenis értékes és fontos ismereteket lehet szerezni egy-egy hittanórán. Nagyon sok visszajelzést kapunk annak kapcsán is, hogy milyen örömteli az, hogy felkészült, képzett hittanoktatóink akár a világban zajló események feldolgozásához is például lelkigondozói segítséget tudnak nyújtani.
Osztályvezető-helyettesként milyen célokat tűzött ki maga elé?
Szeretném tovább csökkenteni az adminisztrációs terheket a REKIR ügyviteli szoftverünk további fejlesztésével. Most, az órarendalapú nyilvántartás teljes körűvé válását követően a hittanoktatók szabadságigénylésével és a tanmenetekkel kapcsolatos fejlesztéseken a sor. Emellett szeretnék szorosabb munkakapcsolatot kialakítani a Magyarországi Református Egyház (MRE) Oktatási Szolgálatának munkatársai és a területi ügyintézők között, hiszen nekik kulcsfontosságú szerepük van az MRE Oktatási Szolgálata, az egyházközségek és az intézmények közötti kommunikációban. Fontos, hogy a munkájuk elismerést és megbecsülést kapjon, mert nemcsak adminisztratív munkát végeznek, hanem összefogják az adott terület hittanoktatását, és olykor segítő beszélgetéseket és szakmai támogatást is nyújtanak, mivel maguk is képzett hittanoktatók. Összegezve: lényegesnek tartom, hogy az adminisztráció csökkentése mellett erősödjenek az emberi kapcsolatok, és a hittanoktatók ne csak szakmailag, de lelkileg is megfelelő támogatást kaphassanak – voltaképpen mindezek miatt indultunk el az új úton.
Hogy érzi magát az új pozícióban?
Bevallom, három hónap elteltével is még ismerkedem mindazzal, amit ez a munkakör tartogat számomra. Igaz, szeretteim – férjem és lányunk – maximális támogatása nagyon megerősít és segít a feladataim elvégzésében. Amikor a főigazgató megkeresett augusztus végén, nem éreztem Isten elhívását, féltem attól, hogy nem leszek megfelelő erre a feladatra, olyan teher nehezedik majd a vállamra, amelyet nem fogok elbírni. Ám pont aznap, amikor választ kellett adnom, kaptam egy Igét, amely azóta több helyen is megtalálható az otthonunkban és a személyes tárgyaim között is, kinyomtatva. Ez az Ige Mózes ötödik könyve 31. részének 8. verse volt: „Maga az Úr vonul majd előtted, ő maga lesz veled. Nem hagy cserben téged, és nem hagy el: ne félj hát, és ne rettegj!” Csodálatos és szívemig hatoló érzés volt a felismerés: Isten ezt az utat szánta nekem, és bármilyen lehetetlennek tűnő nehézséggel állok majd szembe, ő mellettem lesz napról napra, mindig, minden időben. Hiszem, hogy csak vele lehetek alkalmas a szolgálatra.
Őszintén és hitelesen jelen lenni
A felelősség, a kihívások és a megszólítás lehetőségéről beszélgettek egyházi oktatási intézmények szakemberei a Ránk bízott ifjúság elnevezésű konferencián, a Ráday Házban. Az eseménynek a fiatalok is fontos szereplői voltak. Kisfilmekben mondták el tapasztalataikat, véleményüket arról, hogy mit várnak az egyházaktól, a közösségektől, a velük való párbeszédtől.