Mesterséges intelligencia – követő üzemmódból haladóra kapcsolni

A mesterséges intelligencia rohamos térnyerése kihatással van az oktatásra is. Az új technológia gyökeresen változtathatja meg az tanítás technikáját, formáját vagy éppen magát a tanulási folyamatot. Ezeket a változásokat felismerve szervezett kétnapos konferenciát a témában a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata intézményvezetők és fenntartók számára. A rendezvény kulcskérdése az volt, hogy a református oktatás ne követő üzemmódban reagáljon a változásokra, hanem azokkal együtt haladjon, mégpedig úgy, hogy közben megőrzi többszáz éves hagyományait.

A tanácskozás elején Bruckner László, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója elmondta, hogy ezen az eseményen egy szakmai szempontból kiemelt témával, a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésével szeretnének foglalkozni. Leszögezte, fontos, hogy vezetőként rendelkezzenek vízióval, elképzeléssel a jövőt illetően.

oktatás_intézményvezetők_konferencia_ai_2024_03_21_22_fotó_magyaródi_milán_1

Balog Zoltán püspök

Fotó: Magyaródi Milán

A konferencia kezdetén Balog Zoltán püspök tartott áhítatot. Elmondta, hogy János evangéliuma szerint Krisztus hároméves szolgálatában, életében, halálában kell meglátnunk Isten dicsőségét. Aki nem ismeri fel Jézus dicsőségét, az nem ismerte fel az Istent. Fel vagyunk hatalmazva arra, hogy keressük és megfogalmazzuk a keresztyén élet lényegét Isten dicsőségére és az ember javára. Fordítva nem megy: ha nem az Isten dicsőségét akarjuk először, akkor az nem lesz az emberek javára, amit teszünk. Ha Jézus azt mondja, hogy az általa elvégzett munkában lakik az Úr dicsősége, akkor ezt a mércét alkalmazzuk mi is a saját munkánkra! Ez akkor valósul meg, amikor egy kívülálló azt mondja, hogy a református iskolák másak, mert itt kaphat valami többet is a gyermek. Látjuk, hogyan válik az egyházi oktatás, a gyermekekkel foglalkozó intézményrendszerünk egyre „provokatívabbá”. Érdemes viszont feltenni a kérdést, hogy a létünkben Krisztus „provokál”, vagy a hibáink, az erkölcsi, emberi csődjeink. Fel kell tennünk a kérdést, hogy miben kell változnunk és mit kell megtartanunk. A püspök végül kifejtette, hogy gyülekezettudatos iskolarendszerre van szükség, a gyerekeinket közösségben szeretnénk vezetni, akik pedig gyökértelen háttérből jönnek, azokat is szeretnénk közösségre vezetni. Hangsúlyozta, hogy alkalmassá kell tenni a gyülekezeteinket a befogadásra. Ezek a célok a vezetésben történt változástól függetlenül nem változnak.

Bruckner László szerint megrendítő a helyzet, amibe az egyház került, ugyanakkor az őszinteség és nyílt beszéd, ami Balog Zoltánt szerinte jellemzi, reményt is jelenthet, hogy az a közösség, amelyben iskolákat működtetnek és fenntartanak, együtt fogja végezni ezt a szolgálatot a jövőben.

Pásztor Dániel püspök, a Zsinat lelkészi alelnöke örömét fejezte ki, hogy Balog Zoltánnal együtt lehet jelen, mert lelki testvérének tartja, örömben és bánatban egyaránt. – Ez a legfontosabb, amit Isten adott és adhat nekünk – mondta. A konferencia témáját illetően kiemelte, a mesterséges intelligencia mellett fel kell mutatni a „természetes intelligenciát”, a „teremtő intelligenciát”. Ha erről megfeledkezünk, akkor tévúton járunk, a református nevelésünk csődöt mond. A keresztyén, református nevelésünk alapja az Isten Igéje, ez kell, hogy meghatározza minden oktatási, nevelési szolgálatunkat. „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” (Péld 22,6) Felvetette a kérdést, hogy a református intézményekben mennyiben kell nevelnünk és mennyiben kell ismereteket átadnunk. A pedagógusok szerepéről elmondta, hogy szerinte nem mindegy, hogyan jelennek meg a gyermekek között, hogyan szólalnak meg. Hangsúlyozta, hogy Isten életeket bíz ránk, amelyekért felelősséggel tartozunk. Ezek a gyermekek, legyenek akármilyenek is, Istentől kapott, megismételhetetlen, egyedi kincsek. A hitelesség fontosságáról is szót ejtett, szerinte a fiatalok számára a tetteink igazolják a szavainkat. Végül kifejtette, a református keresztyén oktatásban sokszor kényszerként jelenik meg, hogy haladjunk a korral, megfeleljünk a kor kihívásainak, mert a világ elszalad mellettünk, mi pedig lemaradunk. Ugyanakkor meg kell maradnunk az Isten Igéjének örök igazságai mellett. Ezt a kettőt nem szabad szembeállítani, Isten ugyanis mindig aktuálissá tudja tenni az Igéjét, az soha nem lesz maradi – zárta gondolatait a Zsinat lelkészi alelnöke.

oktatás_intézményvezetők_konferencia_ai_2024_03_21_22_fotó_magyaródi_milán_18

Bruckner László, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója

Fotó: Magyaródi Milán

Az előadások előtt felvezetésként Bruckner László elmondta, a mesterséges intelligencia és a robotok iparban való megjelenése visszahat az oktatásra. Nem csak a hétköznapokban kell teljesítenünk, rendelkeznünk kell egy oktatási vízióval, az oktatás irányáról folyamatos párbeszédet kell folytatnunk, ezért azt szeretné, hogy az intézményvezetők közössége egy műhely is legyen, ahol tudnak beszélgetni, vitázni. A konferencián bepillanthatnak abba, mi vár a gyermekekre, akik az iskolapadba ülnek az elkövetkező években.

Az AI és a jövő

A konferencia első előadását Az AI és a jövő címmel Szertics Gergely, az AI Partners nevű cég ügyvezetője tartotta. Előzetesen elmondta, az oktatás arról szól, hogy az életre, a jövőre készítjük fel a gyermekeket, aminek meghatározó része lesz a mesterséges intelligencia. Ez természetesen új technológiai és társadalmi kérdéseket vet fel, amelyek kétoldalúak, ezért fontos megismerni, hol tart ez a technológia, mitől érdemes félni, mitől nem.

oktatás_intézményvezetők_konferencia_ai_2024_03_21_22_fotó_magyaródi_milán_24

Szertics Gergely, az AI Partners ügyvezetője

Fotó: Magyaródi Milán

Arról, hogy az MI milyen mértékben van jelen a hétköznapjainkban, elmondta, a robotporszívók, a térképek, a videóhívások alatt használt szűrők, a telefonok fényképezőjének arcfelismerője, a közösségimédia-felületek mind-mind mesterséges intelligenciával működnek, csak ebbe sokszor bele sem gondolunk. A webshopok és a streamingszolgáltatók is használják. Mesterséges intelligenciának nevezünk minden olyan algoritmust, szoftvert, ami adatokból önállóan képes tanulni. Nem az a mesterséges intelligencia, ami mindent lefed, hanem minden az, ami tanul – emelte ki.

Az előadás további részében Szertics Gergely gyakorlati példákon keresztül mutatta be, mire képes az MI. Például íratott egy összefoglalót az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról a ChatGpt-vel. Kiemelte, a szoftver ingyenes verziója nem fér hozzá az internethez, tehát nem lehet keresőmotorként használni. Felhívta a figyelmet, hogy a szöveggenerátorok akkora tudásbázissal dolgoznak, amekkorát megadtak nekik. A diákok sokszor szabadon beszélgetnek a tananyagról az MI-vel, és reflektálatlanul használják. Megíratnak a ChatGpt-vel egy esszét, mert nem tudják, hogy úgy működik, mint egy „vizsgadrukkos diák”, és akkor is válaszol, ha nem tudja, miről van szó. Ha rosszul adunk meg alapinformációkat, hibásan generál rá válaszokat is, hallucinál. Ezt szemléltetve megadott a szoftvernek egy hibás verscímet, az pedig generált egy fiktív művet, ami egyébként emlékeztetett az adott szerző, ebben az esetben Ady Endre eredeti versére. Fontos szerinte, hogy a mesterséges intelligenciát arra használjuk, amire alkalmas. El kell sajátítani a képességet, hogy eszközként tudjuk alkalmazni. Kiváló segítség lehet például projektmunkatervek elkészítésében.

Arra a kérdésre, hogy merre tartunk, bemutatott egy videót arról, hogyan lehet majd képes együtt dolgozni a mesterséges intelligencia és az ember. A videó tanulsága, hogy amikor a mesterséges intelligencia és az ember együttműködik, akkor az MI egyfajta asszisztensként funkcionál. Nem úgy használjuk, hogy kérdezünk tőle, aztán pontosítunk, hanem lebontjuk a kérdést. Különböző szerepkörökben több MI működik együtt, mindegyik egy-egy feladatért felel. Asszisztensi hálózati rendszer alakul ki, az ember asszisztenseket irányít, limitált feladatokkal. Amennyiben ezt a szereposztást más területekre is átültetjük, például az oktatás területére, akkor egészen érdekes gondolatkísérleteket végezhetünk. Egy ilyen tanulási asszisztens ötvenszer is el tudja magyarázni a Pitagorasz-tételt, valamint a diák érdeklődési körének megfelelő példákat tud mutatni. Ezeknek megfelelően azt is meg tudná mondani, hogy mely diákok dolgozzanak együtt. Különböző cégektől is kérhet az MI programokat az órákra, később pedig munkaerőt is ajánlhat ugyanezen cégeknek.

A munkaerőpiac átrendeződése kapcsán egy példát vázolt fel: amikor a mezőgazdasági munka a gépiesítés következtében visszaszorult, nem mindenki lett traktorszerelő vagy a gépek körüli munkás, hanem új szolgáltatások jelentek meg a piacon. Ha minden termék ára visszaesne a tíz százalékára, akkor nem azon gondolkodnánk, hogy mennyit spórolunk, hanem azon, hogy mennyi mindent veszünk még. Egészen máshová kerül az igényszintünk.

oktatás_intézményvezetők_konferencia_ai_2024_03_21_22_fotó_magyaródi_milán_20

Szertics Gergely, az AI Partners ügyvezetője

Fotó: Magyaródi Milán

A szakember szerint a mesterséges intelligencia térnyerésével új képességekre kell szert tennünk, mint például értéket teremteni egy MI által támogatott világban. Sokkal több tudatosságra lesz szükségünk a figyelem terén, hogy mire szánjuk oda az időnket, valamint az intimitás tekintetében is meg kell tanulnunk gazdálkodni azzal, hogy kire akarjuk szánni a szeretetünket. Át kell gondolnunk, hogy miben és hogyan bízunk.

Szertics Gergely végül az MI-t övező különböző félelmeket vette sorra. Amikor valaki attól tart, hogy az embert meghaladó mesterséges intelligencia az alkotója ellen fordul, akkor gondoljunk csak a csirkék és az emberek viszonyára. A magasabb intelligencia nem áll háborúban az alacsonyabbal, ahogyan mi sem harcolunk a csirkékkel.

Az AI és a munkaerőpiac

Ekler Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense Az AI és a munkaerőpiac címmel tartott előadást. A szakember gyors közvéleménykutatást végzett a megjelent intézményvezetők és fenntartók között, amiből kiderült, a jelenlévők többsége már használt valamilyen MI-eszközt. Feltette azt a kérdést is, hogy kinek az első gondolata mesterséges intelligenciát használni egy probléma megoldásához. Erre a kérdésre már csak néhányan nyújtották fel a kezüket. Felhívta a figyelmet, hogy nem az a kérdés, hogy jó vagy rossz-e a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy mikor kezdjük el használni azt.

oktatás_intézményvezetők_konferencia_ai_2024_03_21_22_fotó_magyaródi_milán_17

Ekler Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense

Fotó: Magyaródi Milán

Ekler Péter ezt követően gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, mire alkalmas és mire nem a mesterséges intelligencia. A közönség számára több ingyenesen használható felületet is bemutatott, ezzel is elősegítve, hogy a jövőben bátran használják ezeket a munkájuk során. Felhívta a figyelmet a „deepfake”, vagyis hamisított tartalmak veszélyeire is, amelyek ellen a kritikus gondolkodás megerősítésével tudunk védekezni.

Előadásában újabb területeket is megjelölt, ahol a mesterséges intelligencia hatalmas segítséget jelenthet, például a háromdimenziós modellezés világában vagy akár a differenciált oktatás területén.

Az MI munkaerőpiaci alkalmazása többek között az önéletrajzok csoportosításában, rangsorolásában jelentkezhet. A mesterséges intelligencia azonban problémákat is felvethet a munkaerőpiacon, például egyenlőtlen helyzetet teremthet azzal, hogy nem mindenki számára adott ugyanaz a hozzáférés.

Az AI és a hit

Németh Balázs, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa (HUN-REN SZTAKI) az AI és a hit kapcsolatáról tartott előadást, amely során a mesterséges intelligencia különböző működési mechanizmusait állította párhuzamba teológiai igazságokkal. Leszögezte, az MI-nek semmilyen hatása sincs arra, hogy ki üdvözül vagy ki hisz, ki vallja Jézus Krisztus kereszthalálát és feltámadását, viszont felvethet izgalmas kérdéseket, például azzal kapcsolatban, hogy ki az ember. Elmondta, az MI eszköz és nem több, reformátusként pedig jó hitvallási alapon állunk ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokat, etikai kérdéseket megválaszoljuk. Végül ráirányította a figyelmet arra, hogy az MI csak növelheti az elidegenedés veszélyét, amikor az alany és a tárgy közötti távolság egyre csak nő.

oktatás_intézményvezetők_konferencia_ai_2024_03_21_22_fotó_magyaródi_milán_13

Németh Balázs, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa (HUN-REN SZTAKI)

Fotó: Magyaródi Milán

Kérdések és válaszok

A konferencia első napjának végén fórumbeszélgetés keretében, egy rövid, személyes jellegű bemutatkozó után kérdezhették az intézményvezetők és fenntartók Balatoni Katalin helyettes államtitkárt (Belügyminisztérium, Köznevelési Államtitkárság) köznevelési aktualitásokról. A politikus a nemrégiben megvalósult béremelésekről elmondta, jó érzés a munka egy olyan szakaszába bekapcsolódni, amikor az építkezésre fektetik a hangsúlyt. Elárulta, sokszor hallotta, hogy „amíg nincs pénz, addig nincs értelme a jövőről tárgyalni”. Ezzel szemben már akkor úgy gondolta, hogy a szemléletváltásnak és a bérrendezésnek párhuzamosan kell haladnia. Hozzátette, természetesen az új struktúráktól mindenki fél, de még tart a finomhangolás.

oktatás_intézményvezetők_konferencia_ai_2024_03_21_22_fotó_magyaródi_milán_9

Balatoni Katalin helyettes államtitkár

Fotó: Magyaródi Milán

Elmondta, a mesterséges intelligencia témájával a 2020-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) még nem foglalkozott, de a következő feltehetően már jelentős figyelmet szentel neki.

Emellett szó esett még a diákok fizikai állapotáról, a sportegyesületek által kiállított hamis igazolásokról és a művészeti képzésekről is. Végül az államtitkár cáfolta azt a téves híresztelést is, hogy a 2020-as NAT-ot felülvizsgálják.

Második nap az MI jegyében

A konferencia pénteki napján Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt az AI és az oktatás kapcsolatáról, továbbá Nagy Róbert és Racskó Réka, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem docensei adtak elő az oktatásban történő digitalizáció témájában. A megjelentek alternatív lehetőségként részt vehettek Miklya-Luzsányi Mónika pedagógus-teológus Pótolhatja-e a mesterséges intelligencia a pedagógust? elnevezésű előadásán, illetve a Kisiskolások fejlesztése digitális lehetőségekkel – a Reftantártól az alkotópedagógián át a Csillagsuliig című programon, amelyet Farkas Judit fejlesztési vezető (Református Tananyagtár) és Gál-Plicher Dorka alkotópedagógiai tananyagfejlesztő, oktató (EDU&FUN) vezetett.