Miért épp a hittan maradjon el?

Ülésezik még a márciusban létrehozott oktatásért felelős koronavírus-akciócsoport, ahol Ön képviselte az egyházi oktatás, szűkebben is a református intézmények szempontjait, vagy a tanév végével megszűnt ez a bizottság?

Júniusban befejezte munkáját az akciócsoport, de nem a tanévvel függött össze a tevékenysége, hanem annak vezetői tagjai voltak egy másik bizottságnak, amely a miniszterelnök közvetlen felügyelete alatt működött, és 48 óránként ülésezett. Mivel az a testület befejezte a működését, így az oktatási akciócsoport is automatikusan megszűnt.

Vagyis a szeptemberi iskolakezdést érintő javaslatok előzetes véleményezésére már nem volt lehetősége?

Igen, úgy készült például egy 10 oldalas járványügyi protokoll, hogy azt én is csak az intézményvezetőkkel együtt ismerhettem meg.

Szeptember 1-jén kinyitnak az iskolák, de még tart a világjárvány. Mit javasol a szaktárca 10 oldalas dokumentuma? Mire kell figyelni a diákoknak, tanároknak, hogy ne váljon egy intézmény gócponttá?

Tanévnyitókat kisebb csoportokra bontva javasolt tartani. Országosan nem lesz kötelező a maszkhasználat sem a diákok, sem a tanárok számára, de annak önkéntes viselése természetesen lehetséges. Ám ha egy intézmény vezetése úgy ítéli meg, bevezetheti a maszkviselést. (A debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola például már kötelezővé tette – a szerk.) A tantermekben növelni kell a teret, ahol a diákok mozoghatnak, ha szükséges, bútorokat kell eltávolítani. Gyakrabban kell szellőztetni, fertőtleníteni. Ami a legnehezebb, ügyelni kell arra, hogy a diákok a folyosókon, udvaron, ebédlőben tartsák a másfél méteres távolságot a más osztályokba járó diáktársaktól. Akár eltérő csengetési rendet is bevezethetnek egy iskolában, hogy bizonyos osztályoknak máskor legyenek szüneteik, így elkerülve a tumultust a közösségi terekben.

Mennyire életszerű, hogy alsó tagozatos gyermekek betartsák az előírt távolságtartást?

Ezek ajánlások, iránymutatás, ami alapján az intézményeknek maguknak kell megalkotniuk a szabályokat, amelyekkel meg tudják gátolni a vírus terjedését. Ne felejtsük el, hogy az iskolában nevelő munka folyik, itt az alkalom arra, hogy már gyermekkorban a normakövetésre tanítsuk a diákjainkat. Most igazán nagy a tét: nem az, hogy kirúgnak-e valakit az iskolából, hanem hogy a betegség érinti-e a diákokat és rajtuk keresztül a családjaikat is. A járványügyi szabályok betartásának fontosságára pedig a hazatérő diákok otthon is felhívhatják a család figyelmét, ez is fontos szempont.

Mit tehet még egy intézmény a járvány terjedésének megfékezéséért?

Tudok olyan iskoláról, ahol az igazgató olyan belső szabályt hozott, hogy önkéntes karanténba kell menniük azoknak a diákoknak és tanároknak, akik a tanévkezdés előtti két hétben külföldön jártak – akár zöld jelű országban is, tehát például Horvátországban, ahol most meredeken emelkedik a járványgörbe. A diákoknak ez igazolható, a pedagógus, ha van még szabadsága, arra elhasználhatja, ha nincs, akkor már csak fizetés nélküli szabadsággal élhet.

Mit gondol, előfordulhat, hogy távoktatásra váltanak ebben a tanévben is?

Több a tapasztalatunk, a vírus megtanította az iskolákat a rendkívüli szituációk kezelésére. Azzal számolok, hogy szeptember közepétől romlani fog a helyzet, de akkor sem kell országos bezárásra készülni, mint amilyen márciusban volt. A tantermen kívüli, digitális munkarend szerinti oktatást pontszerűen is elrendelhetik, ha valamelyik járásban, településen vagy akár egyetlen intézményben a járványügyi intézkedések ezt szükségessé teszik. Ha ez így is lesz, már könnyebben fog menni, mint tavaly. A munkarend váltását az Operatív Törzs rendelheti el az illetékes közigazgatási szerven keresztül.

Tanévzáró interjúnkban beszéltünk róla, hogy a szombati tanítási napok a jövőben lehetének digitálisak. Megvalósul ez a következő tanévben?

Vártuk, hogy megjelenjen egy rendelet, amely szabályozza a digitális munkarend részleteit. A tanév rendjéről szóló rendelet is elég későn, csak augusztus 11-én vált publikussá, és az sem tartalmaz részleteket a digitális munkarendről.

A kollégiumokra milyen szabályok vonatkoznak?

Ha valaki beteg, nem maradhat a kollégiumban, ahogy külföldi utazást követő kéthetes karantént sem lehet az intézményeinkben tölteni. Koronavírus-tesztek elvégzésére egyelőre nem kapunk állami támogatást, és a legtöbb intézményünk saját forrásból biztosan nem tudja szűrni a beköltözőket. Bízunk azonban abban, hogy a tesztelés ingyenessége mégis biztosított lesz. A határon túli diákoktól azt kérjük, érkezzenek három-négy nappal hamarabb, mint ahogy a tanév kezdődik. Nem kerülnek karanténba, de jó lenne kiszűrni, ha tüneteik vannak. Minden kollégiumban fenn kell tartani olyan szobát, ahol elkülöníthető, aki esetében a koronavírus-fertőzés gyanúja felmerül. A távolságtartást pedig a kollégiumi terekben is be kell tartani.

A minisztériumi ajánlás szerint kerülni kell a csoportbontásokat. Ennek apropóján már több állami iskola is kérte a református hittanoktatókat, hogy ne tartsanak hittanórákat. Mi a véleménye erről, mit javasol nekik?

Nem hiszem, hogy a járvány jobban terjedne hit- és erkölcstanon, mint más tanórákon. Csoportbontás pedig a nyelvórákon is van. Szerintem ettől nem kell félni. A református egyház nem tud eltekinteni a hittanórák megtartásától. Minden tantárgyat megtartanak szeptembertől az iskolákban, így a hittanórákhoz is ragaszkodunk. Az sem elképzelhető, hogy egyidőben, egy teremben legyen az etika és akár több felekezet órája. Az állami iskoláknak meg kell oldalinuk, hogy a hit- és erkölcstanos csoportokat el tudják helyezni, ahogy más óráknak is helyet adnak.

Az állam finanszírozza minden iskola fertőtlenítését a szeptemberi kezdésre. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt is mondta, hogy az iskolák további, tanév közbeni fertőtlenítéséhez a kormány pluszforrást is ad, ha szükséges. Vonatkozik ez az egyházi iskolákra is?

Az elmúlt időszakban többször tapasztaltuk, hogy az állami fenntartású iskolákat tömörítő tankerületi rendszeren keresztül próbálták az egyházi iskolákat is elérni. Ezt nem tartom szerencsésnek, de a vírushelyzetben elfogadjuk, bár hatékonyabb lenne, ha az egyházakat bevonnák az ilyen kérdések rendezésébe. Az egyházak rendelkeznek belső igazgatással. Ebben az esetben még nincs információm arról, hogy a fertőtlenítést pontosan milyen rendben képzelték el, azonban a tanév kezdetére a tisztítószerek nem érkeztek meg.

Végül egy nem járványügyi kérdés: hogyan bővül a református oktatási hálózat a szeptember 1-jén kezdődő tanévtől?

Tizenegy új református intézménnyel gyarapodunk. Új intézményként Budapesten, Nagykanizsán, Tinnyén és Vasmegyeren óvoda, Hajdúszoboszlón és Miskolcon általános iskola, Kecskeméten többcélú óvoda és általános iskola, Kaposmérőn alapfokú művészeti iskola, Cegléden, Karcagon és Törökszentmiklóson pedig szakképző intézmény jön létre. Már működő intézményünk Balatonfüreden, Lövőpetriben és Vértesacsán óvodával, Ibrányban pedig gimnáziummal, illetve kollégiummal bővül. Hasonlóképp Egerben általános iskolával gyarapodunk, ezzel pedig egy újabb megyei jogú város kerül fel a református köznevelés térképére, hiszen Egerben még nem volt intézményünk.