Új kötet örökíti meg a leghosszabb ideje egy helyen és folyamatosan működő magyar protestáns iskola, a Debreceni Református Kollégium történetét. Győri L. János kutatótanár Az ország iskolája című könyvének legfőbb célja, hogy a debreceni kollégiumhoz kötődő fiatalok identitásának szerves részévé váljon az ősi intézmény.
A Debreceni Református Kollégium gazdag szakirodalma mellett a szépirodalmi alkotások is sokszor megörökítették a leghosszabb ideje egy helyen és folyamatosan működő magyar protestáns iskola történetét. A kollégiumban önálló intézményként fordít kiemelt figyelmet a hagyományok tudományos és olvasmányos jellegű továbbadására Győri L. János, aki tizennégy éves kora óta csak rövid időszakokra távolodott el alma materétől. Gimnáziumi tanulóknak szánt kollégiumtörténete, a Kősziklán épült vár a kilencvenes évektől vizsgatankönyv lett, ezt az Egész Magyarországnak és Erdélységnek… világosító lámpása című, fényképekkel gazdagon illusztrált kiadvány váltotta fel.
Győri L. János kutatótanárként, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet vezetőjeként, majd legújabban a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei igazgatójaként műveli az iskolatörténeti források kutatását, közlését és az ismeretterjesztést. Az ország iskolája címmel 2023 karácsonyára megjelent friss könyvével is az a fő célja, hogy a debreceni kollégiumhoz kötődő fiatalok identitásának szerves részévé váljon az ősi intézmény.
Nem csak a közelmúlt változásai miatt volt szükség a tartalmi frissítésre, igazodni kellett az újfajta olvasási szokásokhoz is. A digitális technológiát bennszülöttként használókat segítik a könyv tipológiai megoldásai: az egy-két oldalas szakaszok mellett a lapszélen tartalomjelölő alcímek és a szövegrészeken belül a félkövérrel kiemelt kulcsszavak.
Többnyire kis méretű, a fejezetek élén pedig egész oldalas képek tagolják a rövid szövegrészeket. A gyerekkönyv-illusztrációkat idéző egyszerű ábrák azt az egy évtizede megjelent és kimondottan kisgyerekeknek szánt nagyalakú képeskönyvet – Miről mesél a Debreceni Kollégium? – is felidézik, amelynek képei szintén Orosz Judit képzeletét dicsérik. Ebbe a kötetbe már többnyire számítógépes technikával készültek a képek. A vastag, fényes papírra nyomtatott, fehér alapú, informatív tartalmú oldalak között több helyen is színes hátterű szemelvényeket olvashatunk, többségükben a Légy jó mindhalálig leíró részeiből. Móricz Zsigmond a regény megírása előtt olyan alaposan felidézte diáktársai – Medgyessy Ferenc és Csathó Kálmán –, valamint Szabó Lőrinc segítségével a kollégiumi szokásokat, hogy azokat szociográfiai beszámolóként is lehet olvasni. A Móricz-regény többoldalas, elemzésnek is beillő ismertetése mellett az irodalmi kapcsolatokról szóló fejezet lett a leghosszabb. Fazekas, Csokonai, Kölcsey, Arany, Ady és Móricz mellett nemcsak Szabó Lőrinc, hanem a Dóczy-gimnáziumról szóló külön fejezetben Szabó Magda is kiemelt szerepet kapott. A képek helyett az ő személyes töltetű, többségükben memoárszerű írásaik színesítik a tananyagot.
A könyv egyéb irányból is kínál adatokat. A kollégium egyes történelmi szakaszainak minél pontosabb megértéséhez nélkülözhetetlen rövid városismertetés az első fejezetbe került, a reformációról a másodikban olvashatunk. A következő négy fejezet egy-egy szempontot választott ki: a hétköznapi diákéletről kapunk egy XVIII. századi és egy XIX. század végi benyomást, amelyben külön hangsúlyt kap az étkezés. (A regényelemzés egyedi szempontja Nyilas Misi étvágyának megszűnésére is felhívja a figyelmet, miután a reskontóügybe keveredett.) A peregrináció és a partikularendszer a negyedik fejezet tárgya, az ötödik a híres tanárokat, a hatodik a diákegyesületeket, a hetedik az irodalmi kapcsolatokat ismerteti.
Az utolsó négy fejezet a XX. századra és a jelenre figyel, a kollégiumi épületek és intézmények után külön is szó esik a Dóczy-gimnáziumról, amely ugyan önálló leányiskolaként szerzett hírnevet, újraindulása után viszont betagozódott az anyaintézménybe. Külön fejezet írja le a XX. századi és a rendszerváltozás utáni időszakokat. Ezzel azt is érzékelteti, hogy az ország iskolájának története a jelenlegi polgáraival folytatódik, akik a könyv olvasásával építhetik tovább annak szellemi épületét. Talán a mai fiatal olvasók közül kerül ki a későbbi kollégiumtörténeti könyvek szerzője is.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!