Egy nagyon sokszereplős, szerteágazó folyamat, aminek törvényi szabályozása is igen bonyolult. Először megfogalmazódik a szándék, hogy önkormányzatiból egyházi iskola legyen. Ezt a szülőkkel, nevelőkkel és alkalmazottakkal, önkormányzati képviselőkkel, civil szervezetetekkel, egyházakkal – nálunk a presbitériummal – alaposan át kell tárgyalni, majd azonos véleményre kell jutni. Szerencsére, a mi esetünkben könnyen ment a kommunikáció, jó volt a kapcsolat a felek között. Ha kialakul a megegyezés, onnantól kezdve egy embert próbáló procedúra kezdődik. Roppant hosszú jogi, bürokratikus intézkedések sora. Kormányhivatal, szakhatóságok, engedélyek. Hihetetlenül nehéz megfelelni azoknak az előírásoknak, amelyek egyáltalán alapot szolgáltatnak arra, hogy átvehessen az egyház egy iskolát.
Mi jelenti a legnagyobb kihívást?
Amikor egy táblacserével járó átadás-átvétel folyik, akkor azt csak az Úristen kegyelméből lehet problémamentesen véghezvinni. Ez emberileg nem lehetséges, különösen ott, ahol a falu egyetlen iskolája válik egyházi intézménnyé. Az intézmény dolgozói, akik eddig közalkalmazottak voltak, most a Magyarországi Református Egyház alkalmazottaivá válnak. Az eddig, idézőjelben értendő semleges világnézetű helyett nemzeti, keresztyén alapokon nevelővé lesz az iskola. Nem is beszélve arról, hogy jelen két település hívői között közel azonos arányban találhatóak a reformátusok és a katolikusok. Így el kellett fogadtatni a református átvételt egy másik egyházzal is. El kellett érni, hogy a katolikusok is partnerek legyenek ebben.
Azt mondhatom, az átvételi folyamat végére érve, hogy megsegített bennünket az Úr. Hozzá kell tennem, hogy mindkét településen az iskola és óvoda épületét az előző években EU-s forrásokból teljes körűen felújították. Felszereltségük XXI. századi színvonalú. Ami még megoldásra vár, hogy az átmeneti finanszírozási nehézségeket megoldjuk.
Ki finanszírozta eddig az intézményt és ki fogja mostantól?
Előzőekben a két település önkormányzata finanszírozta az intézményt, a normatív állami és más egyéb címeken kapott támogatásokból, valamint önkormányzati saját bevételekből. A továbbiakban, az egyházi intézményekre jellemző finanszírozás alakul ki, de ennek törvényi szabályozása átmenetileg nehézzé teszi az újonnan induló református közoktatási intézmények helyzetét. Éppen ennek az időszaknak a finanszírozási gondjai miatt, annak megoldáskeresésére hívott össze a tanév megkezdése előtt egy tanácskozást a Zsinati Hivatal Oktatásügyi Irodája.
A Zsinat februári ülésén meghosszabbította az intézmény-átvételi moratóriumot. Mi volt az indoka annak, hogy Önök mégis át akarták venni az iskolát?
Semmiféle erre vonatkozó kötelezettségünk nem volt, de a szülők, a fenntartó önkormányzatok, a pedagógusok és az egyéb alkalmazottak részéről is kialakult egy egységes szándék. Sokkal inkább biztonságban gondolták az intézményeket, ha az egyház válik fenntartójává, mintha a későbbiek folyamán állami tulajdonba kerültek volna. Az is fontos szempontja volt a szülőknek és a település vezetőinek, hogy a diákok helyben tudjanak maradni, ugyanis az új köznevelési törvény értelmében, a két iskola tanulóinak helyben történő ellátása csak az elsőtől negyedik évfolyamig garantált. Könnyen előfordulhatott volna, ha az egyház nem veszi át az intézményt, hogy a jövőben ennek a két településnek a felső tagozatos diákjai naponta utazni kényszerülnek egy központi iskolába. A református iskola létrejöttével, azzal, hogy máshonnan, a környező településekről is várjuk azokat a gyerekeket, akiket szüleik keresztyén szellemben kívánnak neveltetni, egy olyan létszámú, rentábilisan működő intézményt tudtunk létrehozni, amely hosszútávon is biztosítja, hogy Tápiószőlősön és Újszilváson az intézmény teljes vertikumában helyben tanulhassanak a diákok. Akkor él egy település, ha saját iskolája van, ha jó kézben tudja gyermekeit.
Sok helyen problémát okozott, hogy önkormányzatiból egyházi iskola lett.
Itt megvolt az igény arra, hogy komoly erkölcsi nevelésben részesüljenek a gyermekek. Ezt egy egyházi intézmény tudja biztosítani. Természetesen, amikor átveszünk önkormányzatoktól intézményeket, gondoskodni kell azokról is, akiknek szülei nem akarják, hogy felekezet szerinti hitoktatásban részesüljön gyermekük. Ez a törvényeknek megfelelően, kifutó rendszerben történik. Vagyis az idei első évfolyamra beiratkozottak számára már csak református és római katolikus hitoktatás folyik, de az átvett évfolyamokon biztosítanunk kell az etikaoktatást is.
Mi az, amire nagyon kell figyelni egy intézmény átvételénél?
A legfontosabb, hogy tudatosítni kell mindenkiben, itt nemcsak táblacseréről van szó, hanem a szellemiség megváltozásáról is. Ez egy misszió, ezt tudomásul kell venni. Ennek ismeretében nyilatkoztattuk meg az iskola dolgozóit további foglalkoztatásukról. Kialakítottuk a református iskolákra jellemző működési rendet, a tanévkezdő istentiszteletet, a heti áhítatokat, a tanári bibliaórák rendjét, és így tovább. Az egész intézményi életet át fogja szőni a keresztyén nevelés.
Változik a tanári kar összetétele?
Eddig úgy látszik, hogy nem. Nyilván, ennek nemcsak elkötelezettségi oldala van, hanem egzisztenciális is. Mindenki beleegyezett az új küldetésbe, de néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy mindenki azonosulni is tudjon azzal, egy egyházi intézményben szolgatárs. Ez nem az alkalmazottak hibája, hanem az okozza, hogy eddig a református egyházzal csak más módon találkoztak. Mindkét településen élő gyülekezetek vannak, a nevelők rendszeresen találkoztak azok vezetőivel, a református lelkésszel is. Többször szolgáltak ünnepi alkalmakon. Az iskolákban a gyermekek többsége ezt megelőzően is, bár csak órarenden kívül, heti rendszerességgel hitoktatásban részesült.
Szeretne valamit kialakítani hosszútávon, ami csak erre az iskolára lesz jellemző?
Egy folyamat közepén vagyunk. Még az átadás-átvétel előtt elindult az úgynevezett inkluzív iskola iránti igény. Befogadó iskoláról van szó, amelyik szeretettel látja padsoraiban a sajátos nevelésű gyermekeket, az ő valamennyi problémájukkal együtt, és megoldást próbál találni a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátására is. Ezt a célt szolgálja az épületek komplex akadálymentesítése is. Egy keresztyén iskolához méltó lehet egy ilyen profil.
Kováts Annamária
Szegedi György Tápiószőlősön végezte el az általános iskolát. Frissdiplomás tanárként itt kezdett el oktatni.
1992-től a ceglédi Református Általános Iskola igazgatóhelyettese, majd két cikluson át igazgatója. Hosszú ideig a Dunamelléki Egyházkerület iskolaügyi tanácsosa volt. Jelenleg a Délpesti Református Egyházmegye iskolaügyi előadója.
Az elmúlt két évtizedben több új intézmény átszervezésében vett részt, a Református Pedagógiai Intézet tanügy-igazgatási szakértőjeként. 2005-ben a tápiószőlősi általános iskola vezetője lett, ami továbbra is az ő irányításával, a 2012/13-as tanévtől Tápiószőlős-Újszilvás Református Általános Iskola és Óvodaként működik tovább.
>> Az iskolaátvételekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben