– Azt valljuk, hogy elsősorban Istennek tartozunk elszámolással a ránk bízott fiatalok tálentumaival. Küldetésünk, hogy a tanulóink adottságait, tehetségét az iskola felismerje és kibontsa, valamint hogy jól sáfárkodjék azzal, „hogy elmenjenek és gyümölcsöt teremjenek”, ahogy az intézmény vezérigéjében is olvasható – hangsúlyozza Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon főigazgatója. Egyedülálló módszerek társadalmi hatásáról beszélgettünk vele és az iskola tehetséggondozó munkájában részt vevő szakemberekkel a miskolci középiskolában.
Odafigyelés, támogatás és szorgalom – ezek mind szükségesek a tehetséggondozáshoz. Élen jár a kiemelkedő képességű diákok gondozásában a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, amely átfogó programot dolgozott ki a tehetség felismerésére és kibontakoztatására.
A miskolci református középiskola széles körű tevékenységre épülő tehetséggondozást kínál a tanulóknak, amelyet alapos tervezés előz meg. – Nem csak a tudományos tárgyakban tehetséges tanulókkal foglalkozunk. Vannak, akiknek a szociális képességeik kiemelkedőek: szervezésben, konfliktuskezelésben vagy az osztály közösségének motiválásában jók. Mindeközben nem feledkezünk meg a tanulási nehézséggel küzdő fiatalokról sem, számukra felzárkózási foglalkozásokat nyújt az intézmény. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink egyéni adottságának fejlesztéséhez minden lehetőséget biztosítsunk, ebben támogatjuk őket feladatokkal, programokkal – vázolta fel a program főbb elemeit Ábrám Tibor intézményvezető. Szerinte a tehetséggondozás hagyományos tevékenysége több száz évre visszamenőleg küldetése a református köznevelésnek, amit folytatni kell. Az intézmény vezetője 1993 óta a rendszerváltók nemzedékének tagjaként részt vett a református közoktatás újraszervezésében. Tapasztalatait a református tehetséggondozás szolgálatába állította, a kollégáival közösen végzett munka régiós központtá tette a középiskolát.
Dr. Ábrám Tibor intézményvezető
A kiemelkedő képességű tanulók felismerésében és a tehetségük kibontakoztatásában kulcsfontosságúak a szaktanárok. Az intézmény két pedagógusával arról beszélgettem, hogy mitől egyedülálló a Lévayban zajló program. A 2013/14-es tanévben neves külső szakértők segítségével az iskolában kialakítottak egy országos szinten is egyedülálló módszert, a Komplex Tanulói Támogató Rendszert. Ennek célja, hogy saját értékrendjének és elvárásainak megfelelően a tanulók képességét, tudását és körülményeit feltérképezze, azonosítsa, a lévays évek során gondozza, fejlessze, visszajelzést adjon, majd nyomon követési lehetőséget biztosítson.
A rendszer öt munkacsoportja (tehetséggondozás, tanulmányi tanácsadás, pályaorientáció, szociális és életviteli tanácsadás, lelkigondozás) együtt járul hozzá a tanulók tehetségének azonosításához és fejlesztéséhez, és egy olyan összehangolt munkát feltételez, amelynek jóformán az egész tantestület a tagja – kezdte Sáfrány-Tóth Katalin magyar nyelv és irodalom–angol nyelv szakos tehetséggondozói szakvizsgával rendelkező tanárnő, aki 2015 óta tanít a gimnáziumban, és az említett Komplex Tanulói Támogató Rendszer munkaközösség-vezetője. Mindemellett kiemeli, hogy az iskola roppant büszke a bölcsészet és társadalomtudományok terén elért kiemelkedő országos eredményekre is. Számos jogász, történész, pszichológus, irodalmár, régész, múzeumigazgató, lelkész, pedagógus alma matere a Lévay. A nyelvi kínálat sokfélesége, a külföldi cserekapcsolatok eredményessége, de főként a magas szintű nyelvoktatás miatt kiemelkedő a nyelvvizsgák, valamint a közép és emelt szinten kiválóan teljesítő érettségizők száma. A művészetek ápolása is fontos számukra, büszkék a zenei, festői, írói tálentummal megáldott, önálló kiállítással, kötettel rendelkező diákjaikra is.
Sáfrány-Tóth Katalin és Horváth László
Kollégája, Horváth László matematika–testnevelés szakos tanár harminc éve dolgozik az iskolában. Képesítést szerzett a tehetséges fiatalok képzésére, amelyet a szívügyének nevezett. A szakvizsgához készített dolgozatának egyik témája a hatosztályos képzésben tanulók tehetségazonosítása volt. Az iskolában már hetedik éve működik az erre alapuló rendszer. – Nagy hangsúlyt fektetünk a diákok tehetséggondozására, akik több országos versenyen értek el kiváló helyezést. A matematikában kiemelkedő tanulóink általában olyan szakterületre mennek, ahol hasznosíthatják ezt a tudást. Vannak közöttük orvosok, kutatók, többen az informatika és mérnöki területen helyezkedtek el – emelte ki a pedagógus.
A tehetséggondozást átfogó és alapos tervezés előzi meg. Az iskola mentorprogramjába megadott szakterületen, célokkal jelentkezhetnek a diákok, ezt követően a pedagógussal együtt dolgozzák ki a munkatervet és az elérni vágyott célt. A diákok tudományos munkát végeznek, versenyeken vesznek részt, innovatív módszerekkel, gyakorlati lehetőségekkel zajlik az oktatás. A programnak része az is, amikor egymást mentorálják a fiatalok – fejtette ki Sáfrány-Tóth Katalin és Horváth László.
El nem múló kötődés
A tanárnő kiemelte, hogy a Lévayban a Mönks-modellt követve az iskola, a társak és a család háromszögében folyik a tehetséggondozás. A módszernek szintén fontos eleme az önismeret fejlesztése, ezért a programba bevonják az iskolapszichológust és az iskolalelkészt is. – Fontosak a célkitűzések, de odafigyelünk arra is, hogy a tanulók megélhessék a gyermekkorukat is – hangsúlyozták a szaktanárok. A közösségformálásra szintén figyelmet fordítanak az iskolában. A csapatmunka és jutalomkirándulások mellett közös ünneplésre ad alkalmat az év végi Aranyosok Gálája, ahol az iskolaudvaron szüleik és tanáraik jelenlétében vehetik át oklevelüket a sikeresen szereplő tanulók. A tehetségnapon pedig a diákok az iskolatársak előtt mutatják be az év során vállalt feladatuk gyümölcsét, kutatási eredményeiket, az utazásaik alkalmával szerzett tapasztalataikat, iskolai vagy országos versenyeken elért eredményüket. Fontos esemény az öregdiákok találkozója, amelyen a már végzett fiatalok számolnak be iskolai és az azóta szerzett élményeikről, eredményeikről.
Dicsőségtabló a Lévayban
A tanárok motiválásáról is beszélgettünk, hiszen fontos, hogy a pedagógusok is kitartók és elhivatottak legyenek a tehetség kibontakoztatásában. Sáfrány-Tóth Katalin és Horváth László kitért arra, hogy az iskolavezetés biztosítja mindazt az anyagi, tárgyi feltételt, amely a szaktanárok és a tehetséggondozó munkában részt vállalók munkáját segíti, úgy mint továbbképzéseken való részvétel, szakvizsgák megszerzése, mesterprogramok megvédése.
A tehetség rendszerbe foglalva
2015-ben a Magyarországi Református Egyház az intézményrendszer fejlesztésére nyert európai uniós pályázatot, amelynek a szakmai vezetője Ábrám Tibor volt. A pályázat megvalósításának lényeges szempontja volt, hogy abból országos szintű, stratégiai jelentőségű intézmények fejlődhessenek. A Református Pedagógiai Intézetnek ekkor lett Debrecenben, Nagykőrösön és Miskolcon is telephelye. Szakemberek bevonásával kidolgozták az egyház tehetséggondozó stratégiáját, amellyel különböző tantárgyakból az alapismereteken túl többletismeretet – gazdagító programokat – adtak jó képességű tanulóknak. – A Lévayban több olyan tehetséggondozó szervezeti keret van, amelyeken belül végezzük a munkánkat. Küldetésünknek érezzük, hogy más református intézményeket is segítsünk a tehetséggondozásban – emelte ki az iskolaigazgató.
Arról is beszélgettünk Ábrám Tibor intézményvezetővel, hogy a református tehetséggondozás milyen többletet jelent a közoktatásban. Kiemelte a család támogatásának jelentőségét és a diakóniai szolgálat megismerését. – Egyházi intézményként a diákok nevelésében a diakóniára is nagy hangsúlyt helyez a középiskolánk, hogy a tanulók oda tudjanak állni bajban lévő osztálytársuk vagy a rászorulók, egy jó ügy mellé, amely társadalmi érdek is – fűzte hozzá az intézmény vezetője.
Kitértünk arra is, hogy napjainkban más-e a tehetség fogalma, mint korábban. Beszélgetőpartnereim szerint az változott, hogy a kapott tálentumokkal a diákok hogyan gazdálkodnak, a felfedezett tehetségüket hogyan tudják kamatoztatni. – Ha egy diákban látunk tehetséget, akkor megpróbáljuk a maximumot kihozni belőle. Ugyanakkor nincsenek kényszerítve a kiváló eredményre. Értékeljük azt, amiben a fiatal eredményes, örülünk a fejlődésének – hívták fel a figyelmet. Hozzáfűzték: lehet, hogy egy tehetséges tanuló az érettségi után más területen helyezkedik el, de tudja, hogy milyen képesség van a birtokában. Tudják, hogy a befektetett munkával és kitartással mire képesek. Ez a fajta önbizalom később is lendületet adhat nekik – hangsúlyozták.
A szünetekben az iskola folyosóin elkezdődik a jövés-menés, többen a digitális faliújságnál gyűlnek össze, amely minden fontos tudnivalót jelez a tanulóknak és tanáraiknak is. A digitális technika használatának jelentőségét a Lévay hamar felismerte. Ábrám Tibor főigazgató kiemelte, hogy fontosnak tartják a digitális kompetenciafejlesztést, mert nem lehet XIX. századbeli módszerekkel felkészíteni a fiatalokat a XXI. századra. Az intézményvezető szerint nem kell félni a modern eszközök alkalmazásától, használatától, ha szilárd értékrendi alapon, etikusan használjuk azokat.
Kerboltné Tóth Edit igazgatóhelyettes
Kerboltné Tóth Edit matematika–fizika–informatika szakos, Makkai Sándor-díjas digitális tanulmányi igazgatóhelyettes vázolta fel, hogyan vált az intézmény a digitális eszközök használatában is úttörővé. Kiemelte, hogy nyolc évvel ezelőtt lépett be a középiskola a digitalizáció világába, az Innovatív iskolák program révén. Minden területen elkezdődött a változás: az oktatásszervezést, infrastruktúrát, beléptető rendszert, a kommunikációs felületek kialakítását, a beiskolázást mind digitalizálták. A hat évfolyamos gimnáziumban elindítottak egy digitális osztályt. A diákok számos tanórán a laptopjukon végzik el a feladataikat, amin a teljes tananyag megtalálható. A tanterem tábláján megjelenő feladat a munkafüzetükben is megjelenik, ide készítik a házi feladatot. A hiányzó tanuló sem marad le, mert az ő eszközén is láthatók a feladatok. Ez a módszer immár hetedik éve jól működik. Az a céljuk, hogy tudatos digitális eszközhasználó fiatalok váljanak belőlük – fejtette ki a szakember.
Kerboltné Tóth Edit igazgatóhelyettes elmondta azt is, hogy rendszeresen és sikeresen pályázik az iskola a Nemzeti tehetség programban kiírt pályázatokra. Több tudományterületet sikerült már bemutatnunk ezeken a pályázatokon. Elkezdtek egy tehetséggondozó foglalkozássorozatot matematikából, amelyben a diákok megismerkedtek például a robotikával. Szintén sikeres volt a természettudományok a lányok körében elnevezésű projekt. Emellett a média iránt érdeklődő tanulók is pályáztak egyperces híradók elkészítésével. Coaching módszert alkalmaznak a tanulási nehézségekkel küzdő diákoknak, amely a felzárkóztatásban bizonyult hatékonynak. A legutolsó nyertes pályázat a matematikában alkalmazható mesterséges intelligencia megismerését mutatta be gyakorlatias módon, amelybe a szülőket is bevonták, így együtt tanulhatott a család. Évek óta sikeresen működik a Lévay Labor is.
A Lévayban a tehetséggondozásra összetett feladatként tekintenek és rendszerben alkalmazzák a tárgyi tudásra, készségfejlesztésre, illetve a szellemi és lelki fejlődésre alapuló módszertant. Hosszú távra szólnak törekvéseik, hogy a diákok az érettségi után is biztosan tudják kamatoztatni képességeiket. Mindezért Soli Deo Gloria! – vallják a lévays pedagógusok.
A budapesti Baár–Madas Református Gimnáziumban idén augusztus végén zárult le a Nemzeti tehetség program negyedik pályázata. Az intézmény 2015 óta vett részt sikeresen a programban, eleinte évfolyamonként nyolc, majd később tíz-tizenöt diákkal. A tehetséggondozási program a tanulók természettudományos, matematikai és digitális eszközhasználati ismereteinek a bővítését, valamint szociális képességeik erősítését tűzte ki célul. Az elmúlt években végzett diákok többségéből fizikus és mérnök lett. Horváth Norbert többszörös Bonis Bona díjas fizika szakos tanár elmondta: az iskolában a gyakorlatiasabb módszertant követik a diákokkal, akik egyéni és csoportfeladatokat is kapnak, országos és nemzetközi versenyeken értek el kimagasló eredményeket. A diákoknak gyakorlati lehetőséget biztosít a Wigner Fizikai Kutatóközpont energiarészecske-kutató laboratóriuma. A tanulók egymásra épülő feladatokat kaptak és végeztek el, amelyek egyik eredménye egy detektor tervezése és összeállítása volt. Az eszközzel sikeres méréseket végeztek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park geológiai bemutató központjában. A képalkotó műszerrel a hegyek és különböző geológiai alakzatok, például a bányák üregeit lehet megvizsgálni, továbbfejlesztett változata pedig magassági mérésekre alkalmas, ami kozmikus eredetű részecskék kutatását teszi lehetővé.