„Virágzó jövője van Magyarországon a zsidó közösségnek" – mondta Németh Zsolt külügyi államtitkár, az angol nyelvű konferencia első előadója március 18-án. A Zsidók Magyarországon a 20. és 21. században című előadásában – Balla Péter, a Károli Egyetem (KRE) rektorának köszöntő szavai után – megjegyezte, hogy a jövő kapcsán azonban a múltról is beszélni kell, arról a magyar nemzeti tragédiáról, melyet a soá, a holokauszt jelentett. Németh Zsolt szólt arról, hogy amikor az európai modernizációról beszélünk, a keresztény kultúra jövőjéről, akkor ott a zsidó kultúrának is helye van a kultúrák sokféleségében. „Amikor úgy beszélünk nemzeti értékekről, hogy ott a sokféleségnek nincs helye, akkor meggyőződésem, hogy rosszul használjuk a kifejezést" – mondta.
Ezután Tarr Zoltán, a Zsinat tanácsosa tolmácsolta Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnökének üdvözletét. Az üzenet hangsúlyozta: a zsidók részei a magyar életnek, kultúrának. „Tolerálnunk kell a különbségeket, de sosem szabad hagynunk, hogy ezek elválasszanak" – fejezte ki. „A fájdalmas múltat sem szabad elfelejtenünk és tanulnunk kell a hibáinkból" – hangzott el. Az előadás fontosnak tartotta, hogy emléket állítson azoknak a református keresztyéneknek, akik életüket adták-kockáztatták, hogy embereket mentsenek. Kevésbé ismert még Varga Zsigmond debreceni lelkész története, aki Auschwitzban hunyt el. Tarr Zoltán a Csengeri Református Egyházközség példáját is kiemelte, mely a napokban egyedülálló anyaggal járult hozzá a Jad Vasem intézet gyűjteményéhez és a csengeri református-zsidó közös múlt feldolgozásához.
Ilan Mor izraeli nagykövet annak ellenére részt vett a konferencián, hogy hazája külügyi dolgozóinak sztrájkja zajlik. „Izrael felelősnek érzi magát a magyar zsidó közösségért" – jelentette ki Mor, és részletesen ismertette Magyarország és a közel-keleti állam 25 éves diplomáciai kapcsolatát. „Diplomataként azt teszem, mint a farmer, aki elveti a magot és reméli, hogy a mag virágozni fog és gyümölcsöt hozni" – mondta. A nagykövet tragédiának nevezte, hogy 70 évvel a holokauszt után Magyarországon is megjelentek a történelemtagadás jelei, amely miatt minden társadalomnak tükröt kell tartania maga elé.
Bognár Zalán történész, a KRE tanszékvezetője részletes előadásában a genocídium és az életmentés történetébe nyújtott betekintést. Ehhez kapcsolódva Aaron Stevens, a Skót Egyház magyarországi lelkésze Jane Haining, az Auschwitzban elhunyt magyarországi skót misszionárius sorsát elevenítette fel. „Sorsa inspiráció számunkra, hogy mit jelent Isten szeretete" – mondta.
A konferencián a református-zsidó oktatási kapcsolatokról is szó esett. Komoly Judit, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektorhelyettese a már a 19. századtól meglévő felsőoktatási kapcsolatokról, egymásra hatásról beszélt. Többek között megemlítette, hogy jelenleg is vendéghallgatói lehetőségek, közös konferenciák erősítik az együttműködést. Zsengellér József, a KRE Hittudományi Karának dékánja több évszázadot átölelő előadásában szintén a közös munkákat: konferenciákat, publikációkat emelte ki. Emellett részletesen méltatta azoknak a tudósoknak az életművét, akik a közös kutatásokat szorgalmazták, főképp a Hittudományi Kar és a Rabbiképző Egyetem között.
reformatus.hu
Fotó: Vargosz