Válaszúthoz érkezett a zöldátállás folyamata – nemzetközi energiajogi konferenciát tartottak a Károlin

Nagy volt a nyüzsgés szeptember 11–12‑én a Múzeum utcában, a Károlyi–Csekonics-palotában: itt tartotta éves gyűlését a European Federation of Energy Law Associations (EFELA) arról, hogyan formálja át a jog és oktatás közösen azt az energiaátállást, amely napjaink egyik legégetőbb kérdése világszerte. Ez a szervezet, amelyben tizenhét európai ország képviselője foglal helyet, fontos résztvevője a nemzetközi klímapolitikának, ajánlásokat fogalmaz meg ugyanis a természetvédelem, az energetika és a zöldátmenet céljainak eléréséhez olyan döntéshozó hatóságoknak, mint például az Európai Bizottság.

A számítógépes szerverek és hálózatok épp annyira váltak kulcsszereplővé a mindennapos energiafelhasználásban, mint a fenntarthatóság elérésében. A mesterséges intelligencia segítségével nagy rendszerek képesek optimalizálni áramfelhasználásukat, fogyasztásukat, szerepe lehet a hulladékcsökkentésben, valamint a nyersanyagok és szolgáltatások körforgásszerű használatában, végső soron abban, hogy kevesebb erőforrás előállítására és elégetésére legyen szükségünk a bolygó fenntartásához. Ugyanakkor, ha előbb zúdul az emberiségre ez a technológia, mielőtt megteremtené annak jogi és törvényi hátterét, fenyegető következményekkel járhat, főleg a kiszolgáltatottabb rétegek és a szegény országok számára – hívta fel a figyelmet Szuchy Róbert egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese, az Állam- és Jogtudományi Kar Magánjogi Tudományok Intézetének oktatója. Miközben a mesterséges értelem már velünk van, számos jogi és technikai hiányossággal kell szembenéznünk, tehát versenyfutás kezdődött az idővel a konferencián megszólaló szakértők szerint.

Az egyik legnagyobb probléma az, hogy nem léteznek közös szabványok a mesterséges intelligencia környezeti hatásának mérésére, emellett az adatkezelési és kiberbiztonsági következmények sem láthatók pontosan – emelte ki Marinella De Focatiis, az EFELA főtitkára. Ha nem valósul meg igen gyorsan a mesterséges intelligencia jogi környezetének szabályozása, könnyen előfordulhat, hogy egyszerűen elveszi az energiát a lakossági felhasználóktól – szögezte le Szuchy Róbert. A mesterséges intelligencia már most a globális energiafogyasztás több mint egy százalékért felelős – nyomatékosította előadásában Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára.

A Google 2022-ben közzétett jelentése szerint huszonöt milliárd liter vizet használt fel az adatközpontjainak a hűtésére – emlékeztetett Peter Cameron energetikai jogtudós, a londoni Queen Mary Egyetem professzora a találkozón. Több részt vevő akadémikus is hangsúlyozta, hogy jelenleg a világ két forradalom előtt áll: a zöld- és a digitális forradalom előtt. A mesterséges intelligencia manapság egyre inkább beépül az energiainfrastruktúra működésébe és irányításába: a hálózatok és csővezetékek előrejelző karbantartásától a megújuló energiák elosztásának optimalizálásán át az intelligens hálózatokban a keresletoldali irányításig. A mesterséges intelligencia napjainkban átalakítja az energiaágazatot – hangzott el. A nemzetbiztonsági veszélyekkel kapcsolatban Filippo Donati, a Firenzei Egyetem oktatója hangsúlyozta: ezek a rendszerek javíthatják a kiberfenyegetések észlelését, de a másik oldalról új támadási felületeket hoznak létre. Felmerülhet a megkülönböztetésmentesség kérdése is, hibás adatok esetén nem kiküszöböltethető ugyanis a mesterséges intelligencia elfogultsága, ami diszkriminációhoz vezethet.

Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára, aki egyébként a református egyetem PhD-hallgatója, a körforgásos modellek fontosságát emelte ki előadásában, amelynek lényege, hogy az emberiség a földünkön már meglévő anyagokat használja és hasznosítsa újra. Miközben már jónéhány országban láthatók erre működő példák, a globális gazdaság még mindig lineáris utakat jár be, vagyis valamit kitermelünk, elszállítunk, módosítunk, gyártunk, ismét elszállítunk, majd kidobunk – szemléltette a politikus. A cél tehát az, hogy ha nem is minden ágazatban, de a kulcsfontosságú ágazatokban működő körforgásos gazdasági modelleket alakítsanak ki a piaci szereplők. Magyarország is felismerte, hogy nem kerülhető el a fosszilis energiahordozók kiváltása zöldenergiával: a jövő áramellátásában a mostaninál jóval nagyobb arányban lesz jelen a napenergia, és azt a célt tűzte ki a kormány, megalkotva a Nemzeti energia‑ és klímatervet, hogy 2030‑ra legalább harminc százalék legyen a megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafelhasználáson belül – ismertette a klímapolitikáért felelős államtitkár.

Az energiaszegénység ma már nem csak az afrikai kontinensen tapasztalható probléma, Európa számos pontján vált megfizethetetlenné az áram, ezért a tudósok szerint a szabályozási háttér kigondolásában egyszerre kell tekintettel lenni az egyes országok versenyképességének megtartására, a környezetvédelemre és a károsanyag-kibocsátás mérséklésére, valamint az energiához való alapvető hozzáférésre. Mint azt a résztvevők összegezték, az energiaárak, az ellátási bizonytalanságok hatása komoly terheket ró az alacsony jövedelműekre. Az erős fogyasztói védelmi szerkezet része lehet az árstabilitás, a kikapcsolások elleni jog, a hozzáférés az adat‑ és digitális szolgáltatásokhoz és az energiaközösségek lehetősége. Szuchy Róbert szerint a zöldenergiára való átállás elképzelhetetlenül költséges vállalás, amit valakinek meg kell fizetnie, ennek a folyamatnak lesznek vesztesei is. A szegényebb rétegek támogatása a jogalkotó és az államok részéről ebben a folyamatban elengedhetetlen. De nemcsak az államnak, hanem a civil és karitatív szervezeteknek, a piaci szereplőknek és adott esetben az egyházaknak is szerepet kell vállalnia a terhek csökkentésében – vélekedik a református egyetem oktatási rektorhelyettese.

A konferencia egyik tanulságos felvetése a különböző tudományterületek összekapcsolásának fontossága volt. A jogászok, törvényalkotók, politikai döntéshozók ritkán szembesülnek ugyanis az energiaellátás technológiai lehetőségeivel, hátterével. Miközben fontos lenne a fenntartható fejlődésre specializálódott jogi szakemberek szavát meghallgatni a döntéshozói színtereken, az egyetemekre is be kellene vinni a természettudományos, mérnöki technológiai megoldásokat ismerő tudósokat. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam‑ és Jogtudományi Kara – mint arról Szuchy Róbert beszélt – nem csupán házigazda, hanem aktív alakítója is ennek a folyamatnak: a hallgatók nemcsak jogi tudást kapnak, de betekintést nyernek az energetika műszaki, gazdasági és szabályozási oldalába is, magyar és angol nyelven egyaránt. Az oktató szerint elengedhetetlen fejleszteni a diákok kritikus gondolkodásra való képességét is, mert ma Európában a politikusok könnyen rámutatnak egy-egy irányra, ami más nézőpontból súlyos veszteségekkel jár. Az egyetemi képzés, a szabályozás, az oktatás és a tudatos társadalmi gondolkodás együtt teszik lehetővé, hogy a zöldátmenet ne szép ígéret legyen, hanem működő valóság – hangsúlyozta az oktatási rektorhelyettes.

A Károli Gáspár Református Egyetemen szeptember 8–13. között tartották az energetikai és fenntarthatósági hetet, ahol a diákok keresztyén szemszögből Szabó István hitéleti rektorhelyettes előadását hallgathatták meg a teremtésvédelem és a fenntarthatóság kapcsolatáról. Az állam- és jogtudományi karon hét éve sikeresen működő energetikai és természeti erőforrások szakjogász képzés hallgatói és oktatói számára külön programokat és alumnitalálkozót is szerveztek.

Az EFELA konferenciája világosan rámutatott: a zöldátállás már nem opció, hanem sürgős feladat, amelynek sikeréhez több tényező összehangolt működése nélkülözhetetlen. Nem lehet tovább halogatni a célok megvalósítását. A jogalkotóknak, a szakembereknek, az oktatóknak, a társadalom minden rétegének együtt kell dolgoznia. Ha valóban klímasemleges jövőt akarunk, akkor nemcsak tervek, hanem konkrét jogszabályok, finanszírozott projektek, képzett szakemberek és egy igazságos átmenet szükségesek. E messzire mutató célokat csak akkor érhetjük el, ha nemcsak beszélünk róluk, hanem cselekszünk is.