Református rend és lelkiség a török időkben

A Ráday Gyűjtemény őrzi a negyvenhat cikkelyből álló, közepes méretű könyv egyetlen fennmaradt példányát, amelyet a korban ismert eljárással ki is nyomtattak. Habár az idők során igen rossz állapotba került, a restaurálás után ma is teljes egészében olvasható a barna bőrkötésű, iniciálékkal ellátott szöveg. Négyszázötven évvel a megjelenése után a Dunamelléki Református Egyházkerület ünnepi kiadványa járja körül a kötet jelentőségét, keletkezésének körülményeit. A „Minden Prédikátor nevét alatta írja” – A református egyházszerveződés kezdetei Dunamelléken című, a közelmúltban megjelent könyv egyik szerzője, Szabó András irodalomtörténész volt az, aki a régies írásmódot és fogalmazást a mai embereknek is érthetővé tette.

Mi volt a célja annak, hogy a kora újkorban a török hódoltság alatti országrészben, a reformáció hajnalán, a mai Dél-Baranyában létrejött ez a keresztyén kiadvány?

Egy egyházszervezet létrejötte együttjár azzal, hogy törvényeket, szabályokat hoznak az elöljárók. Így volt ez a reformáció után is, amikor a protestáns egyházak megalakultak – ez a folyamat, vagyis az evangélikus és a református felekezet szétválása az 1560-as években fejeződött be. A hercegszőllősi kánonoknak is vannak előzményei abból a korból, amikor még nem létezett egységes református egyház. Ebben a néhány évben egyébként több alakuló egyházkerület is kiadta az ehhez hasonló első törvénykönyveit. Ne felejtsük el, közigazgatásilag nem is egy országban voltak ezek a közösségek, hiszen három részre szakadt szét a középkori Magyarország. A Dunamellék dél-baranyai (baranyai és alsódunamelléki) vidéke, amely fontos központja volt abban az időben a reformációnak, éppen nagyrészt a török hódoltság területére esett. 1576-ra készült el a gyűjtemény, ekkor ült össze az a zsinat Hercegszőllősön, amely véglegesítette a szöveget.

Nem túl nagy, nem túl kicsi, ideális méretű könyv, amibe kesztyűvel is belelapozhatunk, láthatjuk, nem töredezett, minden betűje olvasható első ránézésre. Jól látom?

Igen, minden betű olvasható. A végén kéziratos szövegek is vannak benne, egyházszervezeti, későbbi, egyházszervezettel kapcsolatos írások, illetve a lelkészeknek az aláírásai egy kicsit későbbi időből. Az volt ugyanis a szokás, hogy amikor egy ilyen nagy zsinatra összegyűltek a lelkészek, akkor a végén aláírták a kánonokat, ezzel is igazolva, hogy készek engedelmeskedni, betartani a szabályokat.

Nemcsak egyházjogról, kötelességekről esik szó benne, hanem lelkiségről is. Ezek szerint a lelki vezetésnek legalább akkora szerepe volt a református egyházban már abban az időben is, mint ma?

Azzal kezdődik, hogy meghatározza a Szentháromság fogalmát – ez akkoriban nagyon fontos volt, mert Baranyában is megjelent az unitarizmus. Utána valóban a lelkiséggel kapcsolatos cikkelyek is vannak ebben a törvénykönyvben. A gyakorlati kérdések mellett – mint a lelkészszentelés vagy a keresztelés körülményei – először itt fogalmazzák meg a keresztelési anyakönyv szükségességét, ami akkoriban egy nagyon modern dolog volt még Németországban is, ugyanis a reformáció szülővárosában, Wittenbergben az 1560-as években kezdik el az anyakönyveket vezetni.

Megfogalmazza azt is, hogy a lelkipásztor segítsen az egymással háborúskodó feleknek a kiegyezésben. Ezt megtette a gyakorlatban is?

Addig nem vehettek úrvacsorát a gyülekezet tagjai, amíg egymással háborúztak. Valóban a lelkész feladata volt, hogy ezt valamiképpen megszüntesse. Viszont érdekes olvasni a közösségekre a korban jellemző kitiltás vagy kiközösítés gyakorlatáról (exkommunikáció) is, ami azt jelentette, hogy azok a gyülekezeti tagok, akik valamilyen bűnben élnek, bűnöket követnek el, nem jöhetnek a templomba és főleg nem vehetnek úrvacsorát mindaddig, amíg meg nem bánják nyilvánosan, a gyülekezet előtt a vétkeiket. A lelkipásztoroknak előírja a rendszeresen prédikálás kötelezettségét, illetve azt, hogy a vezetők évente egyszer járják végig a gyülekezeteiket, mérjék fel azok anyagi és lelki állapotát.

Hogyan írja le a lelki segítségnyújtásra vonatkozó intelmeket?

Ez egy jól látható elhatárolódás a középkori egyháztól, vagyis a katolikus egyháztól, hiszen leszögezi, hogy nincs fülbegyónás. Ugyanakkor azt is kimondják a hercegszőllősi kánonok, hogy ha valamelyik gyülekezeti tagnak valamilyen lelki problémája van, akkor nyugodtan fordulhat a lelkészhez négyszemközti lelki beszélgetés formájában.

Hogyan változtatta meg ez a törvénykönyv a török hódoltságban élő magyar protestánsok életét?

Nagyon fontos szerepe volt ennek a törvénykönyvnek, mert képzeljük el, hogy egy iszlám állam területére került a hódoltság, megszűnt a Magyar Királyság hatalma ezen a területen, a földbirtokosok elmenekültek, és török közigazgatás működött. Ilyen körülmények között kellett egy keresztyén egyházat megőrizni és megmaradni. A százötven évnyi hódoltság alatt ezzel a keresztyén, nyugat-európai mintára írt törvénykezéssel élte túl a református egyház az idegen uralmat. A többi között ennek köszönhetően maradt meg a keresztyénség és a magyarság a hódoltságban.

Mennyire volt elterjedt akkoriban már a könyvnyomtatás, hogy tudtak kiadni könyveket?

A török hódoltság alatt nem lehetett nyomtatni abban az időben, a törökök kezdetben tiltották ugyanis a könyvnyomtatást, úgyhogy a Magyar Királyság területén, Pápán történt a nyomtatás. A korabeli technikai szintnek megfelelően egyenként, ólombetűkből kirakták az oldalakat, azt befestékezték, és egy nyomdagéppel rányomtatták a papírokra.

Milyen pontokat érdemes még kiemelni a kánonokból?

A házasságkötések igazolásának akkoriban igen nagy jelentősége volt, elkerülendő a visszaéléseket. A lelkésznek meg kellett győződnie arról, hogy a házasodni készülő felek szabadok, nehogy véletlenül egy nős ember még egyszer megnősüljön. Ilyen körülmények között, amikor a kommunikáció elég nehéz volt, egy három részre szakadt országban. Tiltották a gyermekházasságot is, vagyis hogy ne legyen nagy korkülönbség a házastársak között, öregember nem vehetett feleségül egy 14 év alatti lányt.

Rendelkezik a törvénykönyv a válás szabályairól is. Egyáltalán felmerültek ilyen esetek abban az időben?

A korszaknak nagy problémája volt a válás, de ekkor az eljegyzés is komoly jogi aktusnak számított. Ha megromlott a házasfelek között a viszony, akkor a kánonok szerint a jegyességet fel lehetett bontani, de büntetést írt elő annak, akinek a hibájából megromlott a házasság.

Mennyire nehéz megérteni a korabeli magyar kifejezéseket?

Elég jól érthetők, de azért eltelt több száz év, és közben a nyelv rengeteget változott. Vannak benne olyan, elöljárókra vonatkozó szakkifejezések, például a szeniorok, akiket ma espereseknek hívunk. A lelkészeket sokszor tanítóknak nevezik, ez is zavaró lehet, hiszen manapság a tanító egyértelműen a tanárt, a pedagógust jelenti. A hódoltság kori református háttér bemutatása és a szöveg modernizálása volt ebben a munkában az én feladatom. Érdemes megjegyezni, hogy a korszak jelentős írói református lelkipásztorok voltak, akik közül rengetegen tanultak például a németországi Wittenbergben. A magyar reformátusság egyházközségeinek első nemzedékéről van szó. A hódoltságban élő gondolkodók szellemi potenciálja fontos bázist jelentett, ezt bizonyítja az innen elszármazott lelkészek és tanárok nagy száma.