A közösség megtartó ereje hívta életre az Együtt egymásért programot

A Magyarországi Református Egyház a program elsődleges céljaként a romák aktív társadalmi szerepvállalásának erősítését fogalmazta meg. Ennek érdekében az elmaradott régiók, térségek helyi közösségeiben olyan személyeket képeznek ki, akik katalizátorként képesek közösségfejlesztő folyamatokat elindítani.

Az egyház szerepvállalása kiemelt jelentőségű a közösségi igények, a különböző társadalmi problémák kezelése, a helyi közösségek megtartóerejének és a sikeres közösségfejlesztő tevékenységek elősegítésénél. Ez a szándék hívta életre 2018-ban európai uniós finanszírozásból a Magyarországi Református Egyház Együtt egymásért című projektjét, amelyet a Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társaságával közösen valósított meg a társadalmi esélyegyenlőség fokozása érdekében, az előítéletek és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés céljából. A kitűzött feladatok végrehajtásában az aktív roma fiatalok szerepe kulcsfontosságú nemcsak a roma közösség összefogásában és érdekérvényesítésében, hanem a nemzedékeken átívelő szegénység és kirekesztettség ördögi körének megszakításában is.

Ezenfelül fontos szempont volt, hogy az elsődleges megvalósítási helyszín mellett minél több települést, gyülekezetet érjen el a kezdeményezés, ezzel is elősegítve a projekt közvetett céljai között szereplő hálózat létrehozásának a sikerét. Ily módon közvetlenül összesen tizenhét egyházközség – Bódvaszilas, Szólád, Göncruszka, Jánoshalma, Hajdúbagos, Pocsaj, Kecskemét, Bodaszőlő, Újléta, Esztár, Hencida, Pácin, Hosszúpályi, Nyíradony, Konyár, Dunaújváros, Kiskunhalas – kapcsolódott be a társadalmi együttélés javítását célzó közösségfejlesztő tevékenységbe.

A projektben részt vevő diákok, roma és nem roma gyülekezeti tagok a közösségfejlesztő képzés során elsajátított ismeretekkel gazdagodva, a tanulmányaik során megszerzett elméleti tudásuk és gyakorlati tapasztalataik együttes alkalmazása révén képessé váltak a helyi közösségek problémáit megérteni, azokra megoldást találni, valamint a megszerzett kompetenciáik mentén a tevékenységük színteréül szolgáló közösség tagjainak reményt és eszközt adni az összefogásra, felhívni figyelmüket a közös tervezés fontosságára. Mindemellett több olyan programot, eseményt, tevékenységet is megvalósítottak, amelyek nemcsak az emberi képességfejlesztésnek, az együttműködési készség kialakításának, az együttműködés elindításának gyakorlatát teremtették meg, hanem lehetővé tették a helyi társadalmi viszonyok formálását is. A szemléletformáló alkalmakon és a kiengesztelődést segítő szemináriumokon lehetőség nyílt arra, hogy a közvetett célcsoport elfogadó és befogadó attitűdje erősödjön. Ugyanakkor a projekt nagyban hozzájárult a közösségek életében kialakuló cigánymissziós tevékenység alapjainak lefektetéséhez is, olyan roma és nem roma közösségfejlesztő munkatársakat nevelve ki, akik a missziói szolgálatot a roma kultúrára nézve végzik, párbeszédben, együttműködésben a nem roma közösségekkel, egymástól tanulva, egymást gazdagítva.

A folyamatosan bővülő és megerősödő cigánymissziós közösségek, a szolgálatok, a szemléletváltás, illetve a hálózatba kapcsolás jelentette támogatás alapozták meg az Együtt egymásért program négyéves ciklusának legjelentősebb eredményeit. Az így létrejött és útjára indított közösségek a projekt végére célba értek és a mai napig működnek. A gyülekezeti közösségfejlesztő tréning diákjaiban már belső indíttatásra, a maguk természetességében születnek meg azok a kezdeményezések, amelyek valóban segítséget nyújtanak az arra rászorulóknak, valamint építő hatással vannak a helyi közösségre. Ahogy az egyik képzés résztvevője fogalmazott: „A cigánymisszió és az Együtt egymásért program kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy ébredés legyen az egyházunkban.”