Sajtótájékoztatón bontották ki a Marosvásárhelyi Református Kollégium 1908-ban elhelyezett időkapszuláját hétfőn, november 22-én – írja a reformatus.ro. Az alapkő az iskola felújítása közben került elő.
A Marosvásárhelyi Református Kollégium alapköve egy faragott, feliratos kőláda, amelyet 1908. szeptember 10-én helyezték el a Sáros utca felőli kapualj egyik falában. Abban az évben Marosvásárhelyen tartották az egyházkerület éves közgyűlését, az alapkőletételt egybekötötték a háromnapos eseménnyel. A régi jegyzőkönyvekből kiderült, a kollégium terveit Baumgarten Sándor budapesti műépítész készítette 1906–1907-ben. A munkálatok 1909. augusztus 3-án fejeződtek be.
A megtalált ládában egy üveg- és egy rézhengerbe került a Lakatos Samu tanár által írt dokumentum, Gulyás Károly rajztanár pedig állatbőrre készített rajzot a kollégium régi és új épületéről – ezt aláírták az egyházi és kollégiumi vezetők, az intézmény minden munkatársa, a mérnökök és a vállalkozó. Az iratokat körülcsavarták a helyi és budapesti újságok aznapi számaival, emellett egy húsz-, tíz-, öt-, két- és egykoronás pénzérmét, valamint ugyanilyen értékű filléreket helyeztek el. A kolozsvári fehér homokkőből készült láda egy méter hosszú, 80 cm széles és 60 cm magas. A régészeti kutatást Csók Zsolt, a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum munkatársa vezeti a Maros Megyei Múzeum munkatársainak közreműködésével. A felújítási munkálatokat a székelyudvarhelyi Lukács Alpin’s végzi az egyházkerület megbízásából.
A Református Kollégium és Bolyai Farkas Elméleti Líceum épületét az Erdélyi Református Egyházkerület 2007-ben kapta vissza először, de két perben is meg kellett védeni a restitúciós döntést, mivel a korábbi városvezetés megtámadta a határozatot. Végül az egyházkerület 2017-ben kapta vissza, és 2018-ban kezdhette el az intézmény felújítását a magyar kormány támogatásával.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a kapszulafelnyitáson arról tájékoztatott: az egyházkerületükben zajló felújítások során olyan épületekben és helyszíneken sikerült értékes leletekre bukkanni, amelyekkel addig senki nem foglalkozott. A püspök hangsúlyozta, kötelességünk a múlt üzeneteit megtartani és továbbadni, valamint a közösség értékes épületeiről gondoskodni, hogy fennmaradjanak az utókor számára.
Kató Béla az Erdélyi Magyar Televíziónak elmondta: „Azt gondolom, hogy 113 év után az alapítóatyák egy olyan dokumentumot hagytak ránk – és mutathattuk meg most itt a világnak –, ami egyértelművé teszi, hogy kik építették, és kik áldozták az életüket is azért, hogy a jövendőnek iskolája, az ifjúságnak oktatóintézménye legyen.”
A teljes cikket a reformatus.ro portálon olvashatják.