A Gyökössy Intézet küldetése új szintre lépett: 2025 végétől kiemelt figyelmet fordítanak a határon túli, különösen a kárpátaljai lelkipásztorok lelki egészségére. Miért fontos a személyes jelenlét ott, ahol évek óta a bizonytalanság az úr? Hogyan válhat a hivatásgondozás túlélőcsomaggá krízishelyzetben? Mucsi Zsófia szakmai igazgatóval és az intézet új munkatársával, a határon túli szolgálatért felelős Kerekes Mártonnal beszélgettünk küldetésről, sorsközösségről és a hit megtartó erejéről.
Hogyan vették fel a kapcsolatot a kárpátaljai egyházkerülettel?
Kerekes Márton: 2025 novemberében a Gyökössy Intézet segítőiből és munkatársaiból összeállt egy csapat, amely jelezte, hogy szívesen részt venne a Kárpátalján szolgáló református lelkészek támogatását célzó szolgálatban, miután ezzel kapcsolatban Zán-Fábián Sándor püspök megkereste az intézetet. Rajtuk kívül egyébként többen is készen lettek volna erre, de ők már eleve kapcsolatban vannak kárpátaljai gyülekezetekkel, közösségekkel, lelkipásztorokkal, és egyéb formában már segítenek nekik.
Mucsi Zsófia: Az első online megbeszélésen, amelyen a kerület vezetősége volt jelen, valaki azt mondta, hogy akkor értjük meg, mi van Kárpátalján, ha elmegyünk oda. Ez így van. A határ másik oldaláról csak homályos elképzeléseink lehetnek arról, mit élnek át a kollégáink. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az igényeiknek megfelelő programokkal, helyben segítsünk.
Kerekes Márton: Ez a nyolc-tíz fős csapat december és február eleje között kisebb csoportokban végiglátogatta a három kárpátaljai egyházmegyét, lelkészértekezleteken bemutatta az intézet munkáját, és beszélgetett velük arról, milyen segítségre lenne szükségük konkrétan az intézet részéről. A lelkipásztorok csoport- és egyéni beszélgetések során őszintén feltárták azt, hogyan élik meg már évek óta a szolgálatot háborús körülmények között. Megérintett minket az, ahogyan helytállnak ilyen terhelés alatt, és ahogy ezzel egyidejűleg, Istenben bízva szolgálnak. Hiszen az évek óta őket körülvevő háborús közeg beárnyékolja a lelküket, nyomot hagy a családi kapcsolatokban, a gyülekezet életében, lelkészi hivatásuk gyakorlásában.
Tervezik-e a folytatást a kárpátaljai lelkipásztorok körében? Ha igen, milyen formában zajlik majd a közös munka?
Kerekes Márton: Az egyházmegyei találkozások során rengeteg értékes ötletet és javaslatot kaptunk a szolgatársaktól. Ennek mentén felajánlottuk nekik a Gyökössy Intézet online is elérhető segítőlehetőségeit: a lelkigondozást, az egyéni vagy csoportos hivatásgondozó alkalmakat, a lelki kísérést, valamint a házassággondozást és a párterápiát. Ezen túlmenően szeretnénk kiemelt figyelmet fordítani a Magyarországon élő kárpátaljai fiatalokra is, akik a kialakult helyzet miatt évek óta csak korlátozottan találkozhatnak a családjukkal. Idén ismét Kárpátaljára utazunk, hogy személyes jelenléttel, egyházmegyei és egyházkerületi szinten tartsunk hivatás- és lelkigondozó programokat. Jelenleg a pontos ütemterven dolgozunk. A cél az, hogy a lelkipásztorok bizalmi légkörben, őszintén tudjanak beszélni négyszemközti vagy csoportos formában arról, amit hordoznak és ami ebben nekik segít.
Mucsi Zsófia: Szeretnénk megerősíteni őket azokban a jó megküzdési módokban, amelyeket már most is gyakorolnak, és teret biztosítani arra, hogy egymásnak is ötletet adva bővítsék a lelki erőforrásaikat. A képzések során a vezetői és lelkigondozói kompetenciájuk fejlesztésével is foglalkozhatnak.
Volt-e olyan felismerés az út során, amely az egész magyar reformátusságnak fontos tanulság lehet?
Kerekes Márton: Jó volt látni azt az összefogást, amely a Kárpátaljával szomszédos református egyháztestek és Magyarország részéről megnyilvánul. Sokféle segítség érkezik: a diakóniai támogatások mellett sok lelkész vállal rendszeres igehirdetést kárpátaljai közösségekben, emberileg és lelkigondozói szívvel is mellettük állva. A régi testvérgyülekezeti kapcsolatok is folyamatosan erősítik a kintieket, és számos szakember tart egyéni szervezésben képzéseket, tréningeket. A Gyökössy Intézet ebben a rendszerben kifejezetten a lelkészeket, családtagjaikat és a gyülekezeti munkatársakat kívánja támogatni. Beszámoltunk a 2023-as, lelkiállapotot és társas kapcsolatokat vizsgáló kutatásunk eredményeiről is. Fontos visszajelzés volt, hogy ami igaz a magyarországi lelkészekre, az alapvetően a kárpátaljaiakra is érvényes. Sorsközösségben vagyunk, de náluk mindezt tetézik a kisebbségi létből fakadó nehézségek, valamint a négy éve tartó háború felemésztő hatásai.
Mucsi Zsófia: Én személyesen is sokat kaptam a látogatások alatt, engem is erősített az a hit és az az őszinteség, amivel találkoztam. Várom a következő találkozásokat.
Mit tudhatunk bővebben a többi külhoni szolgálatról?
Mucsi Zsófia: Amikor néhány évvel ezelőtt újraszerveztük az intézetet, még nem szerepelt a terveink között a határon túli lelkipásztorok támogatása. Az elmúlt évben viszont a megkeresésekre adott válaszként elindultunk ebben az irányban is, és sok örömteli és mély találkozáson vagyunk már túl. Hálás vagyok Istennek, hogy ebbe az irányba tereli a szolgálatunkat.
Kerekes Márton: Az elmúlt évben három határon túli kerület kereste meg a Gyökössy Intézetet azzal a céllal, hogy a náluk szolgáló lelkipásztorok támogatásában együttműködjünk, segítsünk. Mindhárom egyházkerületben máshol tart az együttműködés folyamata. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben már megszületett egy hivatalos megállapodás, és elérhetők a csoportjaink, programjaink a kollégák számára. Máshol a közös munka alapjait rakjuk le, egyeztetünk az együttműködés útjáról. Ezenkívül bemutattuk az intézet munkáját a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet oktatóinak és hallgatóinak. Felvidéki lelkipásztorok között pedig hivatásgondozást szolgáló Vezetői túlélőcsomag nevű programot tartott egy munkatársunk, és lehetőséget kaptunk arra, hogy a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának néhány oktatójával megismertessük az intézet munkáját és annak a kutatásnak a publikus eredményeit, amelyekre a programját alapozza. Ezenkívül szándékunkban áll, hogy a déli országhatár túlsó oldalán szolgáló lelkipásztorok között is bemutatkozzunk. Hosszú távon szeretnénk segíteni abban, hogy az adott egyházkerületben szolgálók térképezzék fel a maguk területén lévő református, keresztyén szakembereket és más segítővégzettséggel bíró lelkészeket. Fontos, hogy velük együtt gondolkodjanak azon, hogy a saját lelkészeiknek mire van szükségük, és ők a maguk területén a maguk eszközeivel, helyben, a maguk humán és egyéb erőforrásait használva mit tudnak tenni egymásért és a lelkészeik lelki egészségéért. Emellett úgy tűnik, hogy egy hasonló kutatásra is sor kerül a határon túli lelkészek között, mint ami a magyarországi református lelkészek között 2023-ban már megtörtént Társas támogatás, jóllét és spiritualitás a lelkipásztorok körében címmel. Ennek az eredményei pontos és aktuális képet adhatnak az adott egyházkerületben szolgáló lelkészek hogylétéről, amihez kapcsolódva ki lehet dolgozni a megfelelő segítséget, programokat.
Mucsi Zsófia: A megnövekedett feladatokra tekintettel hívtuk meg a csapatba Kerekes Mártont, aki lelkipásztorként, lelkigondozóként és szupervízorként erősíti az intézetet. Ettől az évtől kezdve ő a hivatalos kapcsolattartónk a határon túli egyházkerületekkel.
Kerekes Márton
Ősszel lesz 22 éve, hogy lelkésszé avatták, az azóta eltelt időben részben gyülekezeti lelkészént, részben kórházlelkészként, egészségügyi lelkigondozóként szolgált, később szociális, egyházi területen szupervízori feladatokat is végzett. Személyes tapasztalata van arról, ami egy lelkészt arra indíthat, hogy segítséget kérjen, és akár a Gyökössy Intézet segítői révén élje meg különböző kapcsolatrendszereiben Isten megelevenítő szeretetét. Az intézet programjának megalapozását végző, a Lelkipásztorok lelki egészségéért nevű munkacsoport 2022-ben megkezdett munkájában is már részt vett, jelenleg pedig ő vezeti ezt a csoportot, amely az intézet stratégiai tanácsadó testülete. A hivatásgondozó munkaág tagjaként lelkészek, hitoktatók között végez egyéni és csoportos hivatásgondozó szupervíziót. 2026. február elseje óta a lelkigondozás és az intézet egyházi rendezvényeken való részvételének szervezése is hozzá tartozik. Munkaágvezetőként fő feladata az intézet határon túli lelkészek között végzett szolgálatának előmozdítása. Pszichológus feleségével és három lányukkal Kecskeméten élnek.