A jelenlét és a közösség ünnepe

Ünneplő közösség lepte el Debrecen főterét: református hívek ezrei gyűltek össze az egységnap nyitóalkalmára a nagytemplom előtt. A harangszót követően elsőként Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke osztotta meg gondolatait. A püspök igei üzenetében az egységnap mottójára építve elmondta: az igazi jövő nem politikai vagy gazdasági rendszerekben keresendő, hanem Jézusban, aki legyőzte a halált és örök életet kínál számunkra. Steinbach József Jeremiás prófétát idézve – „Szántsatok új szántást, és ne vessetek tövisek közé” (Jer 4, 3b) – a lelki megújulás szükségességére hívta fel a figyelmet. Beszédében arra emlékeztetett, hogy Krisztus követése csak közösségben valósulhat meg. Mint mondta: Jézus a tanítványait is közösségre hívta, és együtt küldte át őket a túlsó partra, amely a szolgálat, a segítségnyújtás, a gyógyítás, végső soron pedig az örök élet partja is. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai világnak szüksége van arra, hogy meghallja az örömhírt. Egy olyan világban, amely tele van szükséggel és válsággal, a református közösség küldetése, hogy hitelesen képviselje a krisztusi reménységet – hangsúlyozta a Zsinat lelkészi elnöke.

Papp László polgármester történelmi kontextusba helyezte az eseményt, kiemelve Debrecen szerepét a magyar református identitás formálásában. Emlékeztetett arra, hogy a város már az 1530-as évektől kezdve a protestáns gondolkodás egyik bölcsője, a hit, a kultúra és a közösség erejének szimbóluma. A polgármester hangsúlyozta az egység jelentőségét nemzetben, egyházban, sőt felekezetközi kapcsolatokban is. Dicsérte a történelmi felekezetek együttműködését a cívisvárosban, ahol – mint mondta – nem a rivalizálás, hanem „az egység munkálása” jellemző.

Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány ügyvezető igazgatója a Szeretethíd programra – idén az egységnappal egy időben tartottak – reflektálva osztott meg egy történetet. A kishajóját elveszítő, majd azt visszavásárló kisfiú példáján keresztül mutatta be Isten szeretetét: Ő az, aki „először megalkotott, majd visszavásárolt” minket – ez a megváltás lényege. Juhász Márton üzenete nemcsak evangelizáló jellegű volt, de megerősítette a nap lelki vezérfonalát: Isten szeretete és közelsége valóságos és mindenki számára elérhető, aki kész elindulni felé.

A zsúfolásig megtelt debreceni nagytemplomban az egész Kárpát-medencéből és a világ távoli részéről is érkeztek református nőszövetségi tagok. A nőszövetségi konferencián Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Pál apostol galatáknak írt levelének az első fejezetéből olvasott fel. (Gal 1,10–16) A püspök igehirdetésében úgy fogalmazott, hogy az evangélium mindenestől az Isten műve, akitől minden jó származik. Jó azt megélni, hogy a számunkra nehézzé váló problémákat Isten megoldja, könyörületével megszabadíthat minket. Az Úr az evangélium örömének ajándékát nyújtja át számunkra, segíteni akar és a jó irányba terelni minket. Hozzáfűzte: az emberek megszólításában eszközök vagyunk Isten kezében, ebben pedig az a legfontosabb, hogy szeretettel forduljunk a másik felé. Felidézte azt a felelősséget, finomságot és erőt, amelyet a nők adnak a szolgálatukkal. Steinbach József az áhítat végén megáldotta a nőszövetség tagjait és a konferencia résztvevőit azért az odaadásért, amelyet az egyházban és a gyülekezetekben végeznek.

Ezt követően Gaál Botondné Czeglédy Mária, a házgazda Tiszántúli Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke és Koncz-Vágási Katalin, a Magyarországi Református Nőszövetség elnöke méltatták a résztvevőket, hogy jelentétünkkel is kifejezik az egységet.

A konferencián Zsindely Katalin visszaemlékezése következett Zsindelyné Tüdős Klára odaadó, kreatív szolgálatáról, sokoldalúságáról, férjével ápolt mély, szép kapcsolatáról, a háborús időkben végzett embermentő és a református nőszövetségben végzett szolgálatáról.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem nőszövetségéről Lőrincz Johanna számolt be. Megemlítette, hogy az érkező és ballagó diákok miatt évente megújul a közösségük, de szoros kapcsolatokat ápolnak az egyetem hallgatóival és más nőszövetségekkel is. Az egyetemi nőszövetséget azért is tartja hangsúlyosnak, mert így a diákok tanulmányaik idején megismerkedhetnek a nőszövetség működésévél, emellett tapasztalatot szerezhetnek a különböző szolgálati területeken.

Szűcsné Novák Mária tűzzománcművész művészi hitvallásában felidézte, hogyan vezette Isten az alkotás felé és hogyan formálta meg szívében a bibliai nők jellemét és történetét. A művésznő úgy fogalmazott: az alkotás kegyelem, amely Isten közelében, csendben történik. Az egységnapon bemutatták a Hetven bibliai nőalak tűzzománc képe és története című könyvét, és alkotásaiból kiállítás nyílt a nagytemplom emeletén.

A konferencián a jubiláló és az újonnan alakult nőszövetségek számára emléklapot adtak át, a köszöntők, beszámolók mellett a közös ima és ének, illetve a zenei előadások gazdagították a konferenciát.

A nőszövetségi konferenciáján részt vett az Argentínában élő Benedek Lászlóné Micsinay Mária, aki még kislányként a II. világháború után költözött családjával a dél-amerikai országba. A reformatus.hu kérdésére elmondta, bár eleinte töprengett, hogy elinduljon-e a hosszú útra, de örömmel elfogadta a meghívást az egységnapra. Elmondta, hogy mindig fontos volt számára a magyar reformátusság, családjával is eszerint éltek és végzik ma is szolgálatukat.

Latin-Amerikában ma már csak Argentínában él magyar református gyülekezet, amely nagy hangsúlyt fektet a karitatív munkára. Mária meghatónak mondta, hogy jelen lehet a nőszövetségi konferencián, és megjegyezte, hogy magával viszi az itt szerzett élményeket Argentínába.

A Debrecen szívében megrendezett eseményen a Déri téren kialakított Ifjúsági színpad és környéke valódi találkozási ponttá vált, ahol a résztvevők játékos formában, személyes beszélgetések, valamint interaktív programokon ismerkedhettek meg a különböző református ifjúsági szervezetek szolgálataival, így például az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesülettel (IKE). Farkas Paula koordinátortól és Pap Ákostól, az egyházkerület ifjúsági előadójától megtudtuk, hogy az IKE célja, hogy megszólítsa és összefogja Erdély református fiataljait. Programjaik között táborok, lelki alkalmak és kisebb közösségi foglalkozások is szerepelnek. A standjuknál üzenetváltó üvegekkel, kiadványokkal és egy IKE-t bemutató puzzle-lal várták az érdeklődőket.

A Bárka tábor képviseletében Kovács Nikoletta szakmai vezető beszélt az integrált táboroztatás fontosságáról. A tábor célja, hogy hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyermekek közösen élhessenek meg élményeket – mindezt a Balaton partján, élménypedagógiai módszerekkel. Kiemelte, hogy a tábor szellemisége és közösségformáló ereje az, ami miatt a gyerekek évről évre visszatérnek. Az egységnapon különleges „dilemma kávézóval”, gyermekeknek szánt üzenetek gyűjtésével és közös játékkal készültek, hangsúlyozva: a Bárkánál a szeretet és elfogadás mindig központi szerepet kap.

A Sófárhangoló Közhasznú Egyesületet Tóth Luca elnökségi tag mutatta be. Küldetésük, hogy a dicsőítést új formákon keresztül is elérhetővé tegyék – legyen szó zenéről, versről vagy akár kézművességről. A fiatalokat megszólító eszközeik között szerepelt hangszersimogató, kvíz és kottafüzet, amelyek mind segítik a dicsőítés élményének személyessé tételét.

Apjok István Francois, a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom (SDG) operatív munkatársa az evangéliumi küldetésüket emelte ki, amely harmincegy éve szolgálja a fiatalokat. A különféle programjaik, például a Bibliaolvasó naplók vagy a szövetség-szabaduló ládák mind-mind azt célozzák, hogy a hit ne csupán egyfajta tantárgy legyen, hanem élő kapcsolat. Az SDG standjánál lelkiséget és játékot egyszerre kaptak az érdeklődők, akik számára a közösségi élmény azt az üzenetet közvetítette: „egyek vagyunk Krisztusban”.

A Csillagpont fesztivál minden évben az egyik leginspirálóbb keresztyén ifjúsági esemény, amely kapcsán most az egységnap látogatói különleges kedvezmény formájában juthattak hozzá az idei rendezvény belépőjegyeihez, emellett különféle ajándékokkal és személyes beszélgetések mentén mutatták be, hogy mit jelent a Csillagpont-élmény. Az üzenet egyértelmű: a hit nemcsak templomi, hanem fesztiválélmény is lehet.

Házigazdaként a Debreceni Református Hittudományi Egyetem is képviseltette magát. A színes installációk, nyereményjátékok és interaktív kvízek mellett információt is adtak a teológiai pályáról és a hitélet egyetemi lehetőségeiről.

Délután igazi lelki és zenei feltöltődés várt azokra, akik az Ifjúsági színpadhoz sereglettek. A koncertek sorozatát a debreceni Első Lépés zenekar nyitotta meg. Bertha Zoltán énekes-ritmusgitáros elmondta, hogy ők a dicsőítő zene és kortárs keresztyén könnyűzene találkozásával szólították meg a közönséget – hitelesen, őszintén, lélekkel. Hozzátette: debreceniként hazai pályán zenélni felelősség, de öröm is egyben. A zenekar már egy albumot megjelentetett (Szárnyalok címmel), most pedig második lemezük dalait is elhozták az egységnap közönségének. Az Első Lépés célja, hogy hidat képezzenek azok felé, akik még csak keresik Istent.

A folytatásban fellépett még az erdélyi Mésa duó, akik Kolozsvárról érkeztek. Az est zárásaként a debreceni Neonhal zenekar nyújtott felejthetetlen pillanatokat. A formáció koncertje nemcsak hangokról, hanem mély gondolatokról és Isten dicséretéről szólt. A koncert előtt Nagy Tamás Imre, a zenekar énekes-gitárosa úgy fogalmazott: – Mi nem hagyományos dicsőítő zenekar vagyunk. A dalaink keresztyén szellemiségűek, minden szövegünk Istenre mutat, de nem direkt módon. Aki figyel, megérti az üzenetet még akkor is, ha nincs is minden sorban ott Jézus neve. Ez az „elrejtett direkt üzenet” éppen abban rejlik, hogy a Neonhal zenéje képes párbeszédet kezdeni akár a hívők, akár a keresők szívében. Egyetlen dal versszaka is lehet az, ami valakit Isten felé terel – fejtette ki. Az egységnapról szólva a zenész hangsúlyozta: – Egyek vagyunk Krisztusban! Ez a fundamentum, amelyre építhetünk, még akkor is, ha a generációk között egyre nehezebb az átjárás.

A Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának Ifjúsági Osztálya szerint az egységnapon sikerült megmutatni, hogy a hit és a református egyház élő, személyes és fiatalos. A kiállító szervezetek pedig különböző nyelvezettel, tartalommal, de közös hittel szóltak a résztvevőkhöz.

A Debreceni Református Kollégium udvarán az öregdiákok kézműves vására különleges találkozásokat kínált, ahol alkalmunk nyílt beszélgetni könyvkötővel, ékszerkészítővel, csipkeverővel és grafikussal, illetve kipróbálhattuk, hogyan pattog egy nemezelt labda. Mindannyian egykor a kollégium diákjai voltak, néhányuknak hivatása a kézművesség, és van, aki kikapcsolódásként alkot. A vásárt az Egyesült Államokban élő Méhész Tímea ékszerkészítő, ötvös szervezi meg évek óta, aki a többi között újrahasznosított anyagokból is készít ékszereket, a református kollégium diákjainak pedig kulcstartót és kitűzőt. A Debreceni Református Kollégium Múzeuma az egységnap alkalmából időszaki kamarakiállításokkal, illetve a sokszáz éves kéziratokat és könyveket is őrző Nagykönyvtár és az Oratórium is várta a résztvevőket.