A kollégium a diákjaiban él tovább

Az államosított javak visszaigénylésekor mi került vissza az egykori iskola javaiból az egyházhoz, és mi maradt az államnak?

Az elmúlt években a kollégium egykori vagyonából államosított javak közül visszakerültek az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába épületek, földterületek, de sok minden még várja a sorát, illetve több ingatlan esetében sajnos megszületett az elutasító határozat is. Nekem elsősorban az oktatási célt szolgáló ingatlanokról van tudomásom. 2004-ben visszaszolgáltatták a kollégium főépületeit, udvarát, tornakertjét és néhány tanári lakást a Bethlen utcában. A főépületekben van a természetrajzi múzeum és a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár. Az utóbbi esetén a könyvállományt is visszakaptuk. 2007-ben visszaadták a tornacsarnokot, az étkezdét, a volt igazgatói lakást, viszont tavaly elutasították a volt óvoda és a Kós-épület, valamint a természetrajzi múzeum és a történelmi múzeum állományának visszaszolgáltatását.

Egy adott pillanatban úgy tűnt, az iskolának ki kell költöznie az épületből. Hogyan oldódott meg a helyzet?

A visszaszolgáltatás után meg kellett keresni azt a jogi formát, amely lehetővé teszi az iskola további működését. Az egyházi tulajdonba került épületben az iskola akkor működhet, ha az önkormányzat fenntartóként bérszerződést köt a tulajdonossal. Az éves bér viszont meghaladta a város fizetőképességét. 2004 és 2008 között többször is felmerült, hogy a kollégiumot el kellene költöztetni az épületből. Az önkormányzat és az egyházkerület vezetősége úgy döntött, haszonkölcsön-szerződéssel átveszik-átadják a főépületeket és az udvart azzal a céllal, hogy az ingatlanban a magyar tannyelvű Bethlen Gábor Kollégium működhessen, s a bérnek megfelelő összeget az önkormányzat saját forrásból vagy pályázatokból befekteti az épület felújításába.

2008-ban az önkormányzat a Regionális operatív program keretében pályázatot nyújtott be az iskola felújítására. Az egyházkerület elkészíttette a felújítási tervet, és biztosította a főépület első emeletén található természetrajzi múzeum és dokumentációs könyvtár felújításához az önrészt, az önkormányzat pedig az ötmillió eurós uniós pályázat kétszázalékos önrészét. A haszonkölcsönszerződést 25 évre meghosszabbították, 2033-ig van érvényben. A tornacsarnok visszaszolgáltatása előtt az iskola az állami befektetési alaphoz nyújtott be pályázatot a felújításra. Az 1897-ben épült tornacsarnok már használhatatlan volt, annyira leromlott az állapota. A pályázat pozitív elbírálásával egy időben kapta vissza a tornacsarnokot az egyházkerület. Azért, hogy a pályázatot ne kelljen visszautasítani, a tornacsarnokra is megköttetett a haszonkölcsön-szerződés, jelenleg 2028-ig érvényes. A 2007-ben visszaszolgáltatott étkezdét az egyházkerület és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Alapítványa újíttatta fel 2009-ben a magyar kormány támogatásával. Az egyházkerület az óvoda- és bölcsődeépítési programba besorolta a kollégiumot is. Így készült el az a gyönyörű épület, amely három óvodai és két bölcsődei csoportnak nyújt XXI. századi körülményeket, és amelyet 2021-ben vett át az önkormányzat haszonkölcsön-szerződéssel öt évre. A volt igazgatói lakást, amely az épületkomplexumban található, az egyházkerület átadta használatra a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Alapítványának, amely a magyar kormány támogatásával tankonyhát alakított ki a szakiskolás diákok számára. A tornakert felújítása szintén a magyar kormány támogatásával valósult meg az Erdélyi Református Egyházkerület és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Alapítványának közreműködésével.

Miből állt az épületrendszer évekkel ezelőtt megkezdett felújítása?

Az épületrendszert, udvart és tornakertet teljesen felújították a 2007–2022-es időszakban. Az épületek esetén csupán a falak maradtak meg – minden egyebet kicseréltek. A bentlakásban a nagy hálótermekben fürdőszobákat alakítottak ki, modernizálták a teljes fűtésrendszert. A pályázat részeként interaktív táblákkal, laptopokkal, az oktatást segítő eszközökkel látták el az osztálytermeket. A bútorzat teljes cseréje szintén a nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány pályázata révén valósult meg. A kollégium udvarát térkövezték, egyúttal zöld szigeteket alakítottak ki benne. A tornakertben gyepszőnyeges focipálya, rekortán futópálya és ugyanezzel borított multifunkcionális pálya jött létre.

Az egyház, az iskola és a polgármesteri hivatal példaértékűen működik itt együtt. Mi a titkuk?

Valóban példaértékű az együttműködés. Mindaz, amit felsoroltam, nem valósulhatott volna meg az egyház, az iskola és a polgármesteri hivatal közös erőfeszítése nélkül. Titka a hatékony, nyílt kommunikáció, amelynek eredménye a közös siker.

Mióta tartozik az iskola a református kollégiumok közé, és milyen jellegű oktatás folyik itt?

A kollégiumban 2005-ben az állami Bethlen Gábor Kollégium és vele párhuzamosan a Nagyenyedi Református Kollégium működött. Ez utóbbinak nem volt jogi státusa (1992-ben jött létre a teológiai osztályok beindításával). Az egyházkerület ez utóbbi igazgatásával is engem bízott meg 2005-ben, majd 2006-tól a teljes Bethlen Gábor Kollégium a református oktatási hálózat részévé vált. A kollégium keresztyén szellemiségben neveli a rábízott ifjakat. Idén a következő oktatási formák működnek a kollégiumban: bölcsőde (15 gyermek), napközis óvoda (55 gyermek), általános iskola (186 gyermek), középiskola (matematika, számítástechnika, természettudományos képzés, 112 diák), tanító-óvóképző osztály (84 diák), szakiskola (38 diák).

Az oktatás a szakképzésre is kiterjed. Milyen szakmákat tanulhatnak a diákok?

A szakoktatást 2007-ben indítottuk el kőműves- és pincérképzéssel. Ma hároméves szakmunkásképző működik a turisztika-közélelmezés szakon. Pincér-, szakács- és cukrászképzésünk van. Diákjaink kijárnak a városbeli és a környező települések vendéglátóipari egységeihez. Több diákunkat alkalmazták már a vállalkozók a környéken és szerte az országban.

Az iskola melletti Bethlen utcában több épületet újít fel az egyház a magyar kormány támogatásával. Hogyan kapcsolódik mindez az oktatáshoz?

A megújult kollégium és Bethlen utca tulajdonképpen Nagyenyed főtere. Büszkeséggel tölt el, hogy a lehetetlent is megpróbálva megszépülnek a leromlott épületek, és a turizmus fellendítésével Nagyenyed visszakerülhet a turisztikai térképre. Reményeink szerint a turisztika-közélelmezés szakot végző diákjaink majd ide is mehetnek szakmai gyakorlatra.

Régen Erdély minden szegletéből érkeztek diákok a kollégiumba. Most honnan jönnek?

Szinte minden osztályban vannak más megyéből érkező diákjaink is. A legtöbben a tanító-óvóképző osztályba érkeznek más megyéből. 105 tanuló nyert elhelyezést a bentlakásban. A bentlakó diáksereg több mint fele más megyéből származik (Hargita, Brassó, Maros, Kolozs, Szilágy, Szatmár).

Nagyobb városokhoz közel fekvő településeken sorra szűnnek meg a magyar iskolák. Nagyenyed környékére ez nem igaz. Mivel tudják ezt elérni?

A kollégium csupán akkor fogad be diákot a környékről, ha helyben nincs magyar tannyelvű oktatási intézmény. A cél az, hogy az óvoda, az elemi és az általános iskola felső tagozata mindaddig működjön az adott településen, amíg van gyermek. Ezekből az iskolákból kézenfekvő továbblépés a gyermekek számára a kollégium. Jó szívvel irányítják hozzánk a gyermekeket azok a pedagógusok, akik elől a kollégium nem akarja elhalászni a kicsiket.

Az iskolában két múzeum is található. Mi a történetük?

Az egyik az iskolamúzeum, amelyet a kollégium lelkes tanárai hoztak létre a 2000-es évek elején az úgynevezett Bagolyvár alsó termeiben. Korabeli osztályterembe látogathat, aki belép a múzeumba, és a tárlókban megtekintheti azokat a kiadványokat, emléktárgyakat, fotókat, amelyek a kollégium múltjáról regélnek. A főépület első emeletén van a természetrajzi múzeum, amely három teremben kőzet-, növény- és állattani gyűjteménnyel várja a látogatókat. A múzeumot a városi önkormányzat működteti.

Óvoda és bölcsőde is nyílt az iskola területén. Mennyire volt fontos a város életében ez az új oktatási intézmény?

Napközis óvoda már működött a kollégiumban, csupán új épületbe költözött. Az új épület a bölcsőde beindítását is lehetővé tette. Idén nyílt meg Nagyenyed első magyar nyelvű bölcsődéje. Fontos, hogy a bölcsődétől a középiskoláig e gyönyörű környezetben gyarapodhatnak a ránk bízott gyermekek testben, lélekben, tudásban.

Milyen testvériskolai kapcsolatai vannak az intézménynek?

Intézményünk testvériskolai kapcsolatot ápol az erdélyi és partiumi református kollégiumokkal, a budapesti Baár–Madas Református Gimnáziummal, a Hajdúnánási Körösi Csoma Sándor Református Gimnáziummal, a Szentendrei Református Líceummal, a soltvadkerti Evangélikus Általános Iskolával és a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Katolikus Líceummal.

Tavaly novembertől zajlanak az iskola fennállásának 400. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések, ünnepségek. Röviden össze lehet foglalni ezeket?

Tavaly a kollégium, az egyházak, a civil szervezetek kezdték el az emlékévet. Az iskola bekapcsolódott az egyházkerület által szervezett gyulafehérvári református egység napi rendezvényekbe is, örömmel vettünk részt Bethlen Gábor fejedelem szobrának a leleplezésén. Házigazdája voltunk a protestáns teológia által szervezett egyháztörténeti konferenciának. A kollégium központi rendezvénye a júniusi emlékünnepség volt. A több mint 1500 véndiák meghívott részvételével zajló emlékülésen a felszólalók méltatták a kollégium múltját, jelenét, és jövőképet fogalmaztak meg. Augusztus 20-án a megye magyarsága ünnepelte a dísztermünkben az államalapítást és a kollégium 400 évét. Idén az erdélyi és partiumi református kollégiumok országos tanévnyitójának is Nagyenyed adott otthont az emlékév jegyében.

Szeptember közepén adták át a felújított tornakertet. Mit jelképez ez az iskola és a fiatalság, valamint a hagyományok szempontjából?

Örömmel vettük birtokba a felújított tornakertet. Az iskola felújításának egyik szép állomása volt ez. A tornakert a helyszíne a kollégiumi testedzésnek, de kitűnő lehetőséget nyújt a diákoknak a szabadidő eltöltésére is. Kevés olyan tanintézmény van, ahol az iskola elhagyása nélkül lehet sportolni vagy a természetben sétálni, barátkozni. A tornakert a helyszíne a hagyományos tornavizsgának is, amely a református kollégiumok hagyományai közé tartozott, és Nagyenyeden még mindig szokásban van.

Mit jelent a Bethlen Gábor Kollégium a diákok, a város és a térség számára?

Hatalmas megtartó és összetartó erő. Öröm volt megtapasztalni, hogy sok véndiák jelentkezett a hívó szóra, és jelenlegi diákjaink, a tantestület, a szülői közösség, a megye és a város polgárai, támogatóink csatlakoztak a nagy ünnepséghez, bizonyságául annak, hogy a kollégium a város, a térség és az egyetemes magyarság számára egyaránt fontos. Amíg létezik és erőt sugároz, a térségben is van magyar jövő. A kollégium a mindenkori diákjaiban és véndiákjaiban él tovább.