– Nem az a kérdés, miért van a gyülekezetnek saját szőlője és bora, hanem az, hogy miért nincs minden hegyaljai gyülekezetnek – mondta Tar László Péter mádi lelkipásztor a gyülekezeti teremben, miközben Gizi néni, a helyi közösség egyik oszlopos tagja gondoskodott róla, hogy a kóstolópoharaink sose legyenek üresek. A Tokaj-hegyaljai borvidék területén fekvő Mádon az egyházközség régóta foglalkozik borkészítéssel, és idén örömmel látták vendégül a Borumot, azaz a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Fórumát.
![Borum 2024 Mád - Fotó: RKK](/media/images/rkk05542-8dc3cd1913.width-1280.jpg)
A találkozót minden évben más helyszínen rendezik meg, a tavalyi csúzai látogatás után idén a rendezvény résztvevői a „királyok bora, a borok királya” megtisztelő névvel illetett tokaji bor vidékére érkeztek a mádi reformátusok meghívására. A hétvége témája a bor, de lényege inkább a találkozás rég nem látott ismerősökkel, barátokkal a programokon és a kávészünetekben, és talán Jézussal is az áhítatokon és a vasárnapi istentiszteleten.
Egy egyedi borvidék
„Kicsim, én ezt csinálom, a borom a világom” – énekelte a Vivat Bacchus énekegyüttes a mádi művelődési ház színpadán szombat délelőtt, ahol a két borászati előadás között és ebéd előtt szórakoztatták azokat, akik csinálják a bort. Talán a csinálják nem is a legmegfelelőbb szó, mondhatnánk inkább azt: formálják a bort. A hétvégén többször elhangzott ugyanis, hogy a bor minősége hetven százalékban már a szőlőtőkén eldől.
![Borum 2024 Mád - Fotó: RKK](/media/images/rkk06390-2e83d632b4.width-1280.jpg)
A Vivat Bacchus együttes fellépése
A délelőtti előadásokon megtudhattuk, hogy kétszáznegyvenszer említi meg a bort a Biblia, és hallhattunk a bio-, organikus és biodinamikus termelési módokról is. Az is szóba került, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidék egyediségét az adja, hogy a vulkanikus kőzeten csak minimális talajtakaró van, több dűlőben szinte a kőzeten termesztik a szőlőt.
Az a lényeg, hogy tetszik-e a bor
A Tokaj-hegyaljai borvidéken is egyre több száraz bor készül, mert a vásárlók egyre inkább azt keresik – tudtuk meg az ebéd után tartott mádi pincetúra első állomásán, a Zsirai Pincészetben Zsirai Katától. Később morgolódott is mellettem egy volt sárospataki diák félhangosan, hogy „a tokaji legyen édes”.
![Borum 2024 Mád - Fotó: RKK](/media/images/rkk06410-dbcdcae3ee.width-1280.jpg)
Zsirai Kata nem szereti megmondani az embereknek, mit kellene érezniük egy borban, jobban szereti, ha maguk döntik el azt, de a legfontosabb nem is feltétlen a jegyek jellemzése, hanem az, hogy tetszik-e a bor.
![Borum 2024 Mád - Fotó: RKK](/media/images/rkk06608-3225083b56.width-1280.jpg)
Zsirai Kata
Azt is megosztotta, hogy a testvérével, Petrával kedves játékuk, hogy a különböző dűlőket emberekként képzelik el, a Szent Tamás-dűlőt például – ahonnan két bort is bemutattak a pincelátogatáson – egy elegáns, szmokingos fiatalemberként gondolták el. Ahhoz egyébként, hogy valaki ráírhassa a palackra, hogy az adott bor mádi, szigorú szabályoknak kell megfelelni, például egy tőkén legfeljebb egy kiló szőlőt hagyhat.
A szőlőtermelés gyümölcse a közösség
Kóstolópoharainkat fogva továbbindultunk a második állomásra a kicsit borongós, de szép kora tavaszi időben. Mádi sétánk híre elterjedhetett a helyi macskák és kutyák körében is, mert közülük többen is kihasználták a lehetőséget, és némi potyasimogatásért kiálltak a kapukba. Leereszkedtünk a Mádi-patak völgyébe a dimbes-dombos falu kis utcáin, hogy egy kis hídon való átkelés után ismét kicsit felfelé vegyük az irányt a református templomhoz és a domboldalba épült parókia alatti borospincéhez.
![mádi református templom. Borum 2024 Mád - Fotó: RKK](/media/images/rkk06772-12ce99d2bd.width-1280.jpg)
A mádi református templom
A gyülekezeti teremben Tar László Péter lelkész és a gyülekezet néhány tagja fogadott minket pogácsával és saját készítésű boraikkal. A lelkipásztor elébe ment a kérdésnek, amit gyakran megkapnak, és maga tette fel azt: miért van egy gyülekezetnek szőlője és bora? De úgy véli, jobb volna, ha inkább az volna a kérdés, miért nincs minden hegyaljai gyülekezetnek. Persze ennek az oka történelmi, hiszen a második világháborúig minden gyülekezetnek volt szőlője is, bora is. És miközben számos környékbeli gyülekezettől elvettek mindent, valami rejtélyes okból a mádi gyülekezet megtarthatta egy hektárnál kicsit nagyobb szőlőjét. Ők azért tudják mai napig ezt művelni, mert sosem hagyták abba, sosem szakadt meg a tudás átadása és a közös munka. Merthogy közösen dolgoznak a gyülekezet tagjai a szőlőben, mindenki egy-egy sor szőlőt fogadott örökbe, amelynek a gondozása az ő feladata. – Nem a csúcsbor a cél, a szőlőtermelés gyümölcse a közösség – mondta Tar László Péter, aki szerint a közös munka még inkább testvérivé kovácsolja a gyülekezetet.
![Borum 2024 Mád - Fotó: RKK](/media/images/rkk06726-8b5f23353e.width-1280.jpg)
Tar László Péter lelkész a pincében is körbevezette az érdeklődőket
Tar László Péter elmondta, hogy a szőlő náluk a diakónia eszköze is: már egy évtizede fogadnak értelmi fogyatékkal élő gyerekeket a szüret idején, akiket a házi tejből készült kakaó és a gyülekezet tagjai által készített süteményes reggeli után utánfutós traktorokkal visznek körbe a faluban és aztán fel a szőlőbe, hogy ott egy-egy fürtöt lemetszenek. A szőlő és a pince bemutatása után pedig ebéddel vendégelik meg őket. A lelkész elmondta, hogy a gyülekezet tagjai közül erre a napra sokan szabadságot vesznek ki, vagy épp halasztják a saját szüretüket, hogy a gyerekekkel lehessenek.
![Borum 2024 Mád - Fotó: RKK](/media/images/rkk06416-517abed2ae.width-1280.jpg)
Mesélt a helyi dűlőnevekről is, a Gyötri-dűlő például sziklás talajával meggyötri birtokosát, a Henye-dűlő könnyű homokos földjével pedig henyélésre ad neki lehetőséget. Az Úrágya-dűlő pedig az pont, ahol Mád sok részéről nézve lenyugszik a nap, a helyi néphagyomány szerint az Úr a teremtés után is itt pihent meg. Miközben a lelkész beszélt, a gyülekezet tagjai hozták nekünk kóstolóra a borokat, a mi asztalunknál Gizi néni gondoskodott róla, hogy senki se mondhassa, rossz vendéglátók a mádiak, és alig öntöttek bort a pohárba. A borkóstolás után a lelkipásztor a pincét is megmutatta az érdeklődőknek.
Az egyház bora
A búcsúzkodás után elindultunk a túra harmadik és egyben utolsó állomására, a Maison aux pois nevet viselő borászatba, amelynek neve magyarul körülbelül annyit tesz: a borsó háza. A borászat tulajdonosa eredetileg ugyanis vetőborsóval foglalkozott, és csak később fordult a szőlő felé is.
![Borum 2024 Mád - Fotó: RKK](/media/images/rkk06441-9864051267.width-1280.jpg)
Szemben a református gyülekezet hagyományosabb boraival és jó értelemben régimódi pincéjével, itt mindent a feszes profizmus uralt az acélhordók között. Elmondták, hogy több borukkal igyekeznek kicsit elrugaszkodni a tokaji stílustól, de azért a franciaországi Provence-t idéző könnyű bor mellett igazi helyi jellegű, késői szüretelésű édeset is kínáltak.
![Borum 2024 Mád - Fotó: RKK](/media/images/rkk04767-5699f6de84.width-1280.jpg)
A pincetúra után közös vacsora, bor melletti beszélgetések és boros kérdésekkel teli kvíz várta a résztvevőket, de nekem sajnos búcsút kellett intenem, így azt is a távolból osztották meg velem a szervezők, hogy a vasárnapi istentisztelet után tartott eredményhirdetésen kiknek a neve hangzott el győztesként.
![Borum 2024 Mád - Fotó: RKK](/media/images/rkk06797-68d59a34da.width-1280.jpg)
A Borumon választják ki ugyanis minden évben az egyház és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány borait. A Magyarországi Református Egyház fehérbora 2024-ben a pécsi Matias Borászat szürkebarátja, vörösbora pedig Mészáros Pál szekszárdi Ohmerops cuvée-je lett. A zsűri egy különdíjat is odaítélt édes bor kategóriában a mádi Ferdinánd Pincészetnek a tokaji aszújáért. A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány bora fehér kategóriában Czirmai Csaba Küküllő-menti Sauvignon Blanc-ja, míg a vörösborok közül Kósik István 3 Tenor nevet viselő bükki cuvée-je lett a befutó. A zsűri különdíjában részesült édes kategóriában Janka József tokaji szamorodnija.
![Borum 2024 Mád - Fotó: RKK](/media/images/rkk07235-3aafc24544.width-1280.jpg)
A református borászok jövőre Erdélybe látogatnak, a Borumot ugyanis a Nagyenyed melletti Csombordon rendezik majd meg.
Gondozni az identitást és a szőlőt
„Milyen magyar református ember vagy te, hogy nem tudod, ki az a Bethlen Gábor?!” – ezt a kérdést tízévesen kapta meg nagyapjától Alkonyi László borász, író, újságíró, akivel a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Fóruma, azaz a Borum előtt beszélgettünk a Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozó Tállyán, ahol presbiterként is szolgál a gyülekezetben. Alkonyi László szerint a szőlő segít jobban érteni az Igét, valamint azt, hogy az önmegvalósítás csak közösségben értelmezhető.