Kolozsváron befejeződött a Farkas utcai református templom melletti óparókia, a Herepei-ház felújítása. Az épület mostantól az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület új ifjúsági központja lesz. Az átadót istentisztelet előzte meg, amely egyben a 14. Kolozsvári Magyar Napok nyitó hálaadása is volt.
Az ünnepségen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy az egyház nem öncélúan, csupán műemlékvédelem céljából újította fel a Herepei-házat, hanem azért is, hogy azt átadja az ifjúságnak, mint fogalmazott: – Legyen ez a hely kovásza a jövőnek!
A 14. Kolozsvári Magyar Napok kapcsán kiemelte a találkozás fontosságát, és emlékeztetett, hogy a rendezvénysorozat mindig hálaadással kezdődik valamelyik magyar történelmi egyház templomában, mely alkalomra új közösségi teret építenek vagy újítanak fel.
A Herepei-ház restaurálásával befejeződött a Farkas utcai református templom közel egy négyzetkilométeres körzetének, az egyház „legszentebb terének” az újjáépítése. – A templom, a két iskola, az óvoda és ez a ház tökéletesen szemlélteti, mire van szükség a jövőben, hogy megmaradjon a kolozsvári magyarság – fogalmazott Kató Béla, utalva a közeli tanintézetekre.
Az épület történetét és a felújítás munkálatait Weisz Attila művészettörténész ismertette, aki szerint a ház tanácstermében talált késő reneszánsz falfestés, a latin nyelvű bibliai idézetek, intelmek miatt a Herepei-ház Kolozsvár és Erdély valóságos ékköve. Külön megköszönte, hogy az egyház nem sajnálta az időt és a pénzt a restaurálására – adta hírül az MTI.
Az épület rövid története
A XVII. század közepén a kolozsvári református egyház központja átkerült az Óvárosból a Farkas utcába. A legfontosabb épületek, a templom és az iskola (1647, 1656) megépítése után a gyülekezet nem maradhatott a távoli Óvárosban, ezért a templom melletti szűk utcában (Sarni I., majd Szabó Dezső, jelenlegi Gaál Gábor utca) megépül az az Ecclesia-ház a XVII. században, amit a reformátusok használnak.
A kolozsváriak által Herepei-házként ismert épület a nevét a benne lakó családról kapta (amelynek tagja volt a történész Herepei János, 1891–1970): több generáción keresztül éltek benne a XIX. században és a XX. század elején. Az idők folyamán az épületet több lakásra osztották fel, amelyeket bérlők, magánszemélyek vagy társaságok használtak. A felújításra nem volt anyagi lehetősége a belvárosi gyülekezetnek – írja Maksay Ádám a renoválást végző M&M Design nevében.
A munkálatok szenzációjának számító reneszánsz falfestmények kapcsán kiemelte: „A kivitelezés során került elő a térségben egyedinek számító, késő reneszánsz falkép az épület egykori tanácstermében, amely a szakemberek szerint esztétikai értékét tekintve kivételes művészettörténeti jelentőséggel bír, hiszen jelen pillanatban Kolozsvár egyetlen ismert késő reneszánsz falképe, ami tükrözi a korabeli város virágkorát.
Az épületben két, egyedinek számító falképréteg található: az első a XVII. század közepén készülhetett, a másik a boltozással egyidős, amely a XVIII. század közepén készült.”