Négy felekezet egy színpadon, egy egyházzenei koncerten az advent, a hanuka, illetve a téli napforduló ünnepének jegyében. A november 30-án megtartott Fények ünnepei című zenés estén elképesztően sokoldalú, választékos koncertprogramot hallhattunk az Uránia Nemzeti Filmszínház nagytermében. Az egyházzene kimeríthetetlen értéktárába és a vallásos művészet távlataiba is betekintést nyújtott az egyedülálló koncert.
Legutóbb huszonhat éve volt arra példa, akkor Dohány utcai zsinagógában, hogy négy magyar történelmi egyház közös koncertet rendezett. Ezúttal felekezetektől semleges helyszín, az Uránia mozi koncertterme adott otthont az estének. A patinás tér önmagában is varázslatos hangulatot árasztott, azonban a legnagyobb előnye alighanem a kifogástalan akusztika volt, ritkán hallunk ilyen letisztult és erőteljes hangzással megszólalni egyházzenei alkotásokat. A kifogástalan körülményekhez precíz előadásmód és magas fokú művészi teljesítmény társult. Az est folyamán többek között olyan előadók kápráztatták el a közönséget, mint a Dohány utca zsinagóga főkántora, Fekete László, Nógrádi Gergely világhírű magyar kántor, Rajk Judit énekművész, Szalóki Ágnes népdalénekesnő. Velük együtt közel száz szereplő fordult meg a színpadon, egymást kiegészítve, egymás énekeit kihangsúlyozva, váltakozó felállásokban és eltérő hangszerelésekkel. Egy koncertbe szervezni ennyi műfajt, stílust, fellépőt, tematikához illő énekeket választani a mérhetetlen örökségből, komoly dramaturgiai kihívást jelentett. A Déri Balázs, a Magyar Egyházzene folyóirat felelős szerkesztője által rendezte koncert azonban végig izgalmas és követhető volt – emelkedett spirituális utazássá avanzsált a két felvonásos Fények ünnepei.
A koncertet a Keresztény–Zsidó Társaság kezdte a Dohány utcai zsinagóga férfikórusával és lenyűgöző szólistateljesítményekkel. A többnyire héber szövegű izraelita énekek mozgalmas és élénk dalválogatássá álltak össze. Hallhattunk tőlük a hanuka ünnepköréhez kapcsolódó szövegeket, hagyományos imarészeket, ezeréves és kortárs hanukai dallamokat. (A hanuka, a fények ünnepe december 18. és 26. között tartó zsidó ünnepkör. A szentély megtisztítására és újraavatására, illetve a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik.)
Számos egyházzenei alkotás vált magyar népénekké az idők során, ezek közül a szervezők többet is műsorra tűztek. Régi magyar karácsonyi tételek, népi gyűjtésből kiválogatott bethelemes játék, német evangélikus korálfordítások egyaránt a vallás kulturális értékkészletéhez tartoznak. Eközben a hagyományos istentiszteleti szolgálathoz kapcsolódó szekvenciákat, zsoltárokat, gregoriánokat, egyházi énekeket is hallhattunk. A református felekezetet a budapesti Kálvin téri református templom kórusa, a Kálvin Kórus képviselte, többek között genfi zsoltárok éneklésével.
A zenei est második része az advent és a hanukai messiásvárás után karácsonyi dalokkal folytatódott, kiegészülve a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola népes gyermekkórusával és az Evangélikus Kántorképző Intézet előadóival.
Az esemény kitűzött célja volt a tehetséggondozás is – a legfiatalabbak előadásában a vízkereszthez kapcsolódó csillagjátékot, egy liturgikus drámát is láthattunk.
A koncert időrendben haladt az adventtől a vízkereszt összetett ünnepköréig, külön tartalmi tömbökre osztva az előadást. A dalok érzelmi hatását Szécsi József vallásfilozófus egészítette ki teológiai magyarázatokkal és az énekek háttértörténetével.
A koncert zárószáma a Szól a kakas már című zsidó–magyar népdal volt, amelyről megtudhattuk, hogy világszinten elerjedt a haszid közösségek által – Kodály Zoltán népdalgyűjtőként is többször találkozott vele. A négy felekezet fellépői közösen énekelték a dalt, ezzel zárva a koncertet.
A négy egyház zenei világa varázslatos elegyet alkotott. Számtalan lehetőség sejlett fel az előadásból: más ünnepkörök, más énekek, más szereplők, más egyházak bevonásával. A koncert emelkedett lelki zenei élménye mindenesetre újra bebizonyította: az Istennel való találkozás a művészet bármely területén csodálatos alkotásokat ihlet.