Egy menedék határon innen és túl

Szombaton hat határmenti egyházmegye, a Beregi, a Nyírségi, a házigazda Szabolcs-beregi, a Szatmári, az Ugocsai, és az Ungi Egyházmegye lelkészei, presbiterei, gyülekezeti tagjai találkoztak Lónyán.

A Szabolcs-Beregi Református Egyházmegye kezdeményezésével jött létre ez a csodálatos alkalom, amikor is együtt lehetett Lónyán 2011. június 4-én hat határmenti egyházmegye. A határon túlról érkeztek közénk a Beregi, Ugocsai, és Ungi Egyházmegye az országhatáron belülről pedig a Nyírségi, a Szatmári, és a házigazda Szabolcs-beregi Egyházmegye lelkészei, gondnokai, presbiterei, gyülekezeti tagjai - olvasható a Tiszántúli Egyházkerület honlapján megjelent beszámolóban.

Csegei István esperes köszöntőjében elmondta, hogy bár a történelem határt húzott, és megosztotta a magyarságot a nemzet és a nép él. A zsoltáros szavával bíztatott örömre mindenkit a gesztenyefák árnyékában, a Lónyai Kastélykertben: „Ez az a nap, amelyet az ÚR elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!” (Zsolt. 118, 24)

kép

A megnyitó után Dr. Bölcskei Gusztáv hirdette Isten igéjét. Az igehirdetésre készülve a Kisvárdai Református Ifjúság előadásában hallgathattuk meg Wass Albert: a Bujdosó imája című megzenésített versét.  Előimaként hangzott el Dr. Baltazár Dezső zsinati elnök imádsága, mellyel megnyitotta az 1920. évi szeptember 28-ai zsinatot. A püspök a 61. zsoltár verseit olvasta fel, és bizonyságot tett közöttünk arról, hogy valóban egy menedéke lehet az embernek határon innen és túl és ez nem más, mint az Úr Isten. „Hiszen te vagy menedékem, erős bástyám az ellenség ellen.” (Zsolt. 61,4) Ugyanakkor pedig emlékeztetett felelősségünkre miszerint mi vagyunk, a hitben élők, a lelkészek, a gyülekezet elöljárói, akik utat kell, mutassanak a menedék felé, és erről nem feledkezhetünk meg. Küldetésünk van, amelyet el kell végezni. Az előimában megjelenő hajó képe ma is jellemzi életünket. „Viharos vizekről, szélvészek ostromaiból gyülekeztünk ide, a magyar református egyház tördelt hajójának hajósai. A magunk csinálta kötelek, vitorlák elszakadoztak, az árbócok eltöredeztek, segítségért kiáltunk hozzád, hogy el ne vesszünk.” - fogalmazott Bölcskei Gusztáv, majd hozzátette: ott a remény, hogy van kihez kiáltani, hisz Krisztus ott van a hajón, és le tudja csendesíteni a tengert és biztos révbe szállít minket.

A teljes cikket elolvashatja a Tiszántúli Egyházkerület honlapján, a ttre.hu-n.