Péntek reggel megkezdődött a Szeretethíd Kárpát-medencei önkéntes nap. A budapesti Erzsébet téren jártunk, ahol Viola segített a város egyik legszemetesebb parkjának rendben tartásában.
„Nagyon örülök, hogy ilyen a maguk nemzedéke, az enyém nem ilyen volt” – mondta egy idős hölgy péntek reggel a budapesti Erzsébet tér egyik padján ülve. Meglátott egy lányt, aki szeretethidas pólóban a parkot takarította. A péceli Viola a Szeretethíd Kárpát-medencei önkéntes nap talán első tettre kész résztvevője volt.
„Egyszerűen megérett bennem a gondolat, hogy szeretnék önkéntes munkát végezni. Rákerestem az interneten, hogy milyen lehetőségek vannak és ekkor bukkantam a Szeretethídra. Mivel református vagyok, nem is kerestem tovább” – mondta a 32 éves fiatal, aki a péceli gyülekezet tagja. Viola angoltanárként végzett, majd pályát váltott, rendezvényszervezőként dolgozott, most pedig gyógyászati marketinggel foglalkozik.
„Most érlelődik bennem, hogy valami ilyesmivel szeretnék a munkám során is foglalkozni, segíteni másokon, ennek a lehetőségét keresem. Ha segítünk másokon az nekünk is jó, az azért egyértelmű, nem? Azt gondolom, önzés nélkül nincs jótétemény, szerintem ez így működik. Persze vannak olyanok, akik mártírként feláldozzák magukat másoknak, de szerintem Teréz anya is boldog volt attól, amit tett.”
Úgy véli, mivel csak az interneten olvashatott a Szeretethídról, félő, hogy kimaradhatnak generációk, vagy olyanok, akik nem így tájékozódnak. Az biztos, hogy a lelkes segítő beleveszett a péntek reggeli forgatagba: pár méterre a buszokra vártak az emberek, taxisok egy csoportja tanakodott, a másik irányban a gördeszkás rámpán próbálkoztak a fiatalok. A rendőrök egy hajléktalan felett álltak, végül nem keltették fel az alvó otthontalant. Néhány bátortalan pillantás jutott csak a zöldpólós önkéntesnek, az idézett hölgy volt az egyetlen, aki megszólította.
Viola munkáját Andi irányította, ő a Főkert munkatársa, aki nemcsak az Erzsébet térért felel, de még a József nádor tér és más környéki közterek is hozzá tartoznak. A fiatal kertészlány örült a segítségnek, hiszen összesen ketten foglalkoznak a hatalmas parkkal, ami szerinte az egyik legszemetesebb Budapesten. Azt mondta, hallott már az önkéntesség évéről, vállalna is ilyen munkát, de egyelőre még talált ilyen lehetőséget.
Délutánig folyik tovább a munka, Andi újabb instrukciókat adott Violának. Dolgoznak tovább, és rajtunk kívül senki sem tudja a téren, hogy a Szeretethíd első önkéntese is ott söpört az Erzsébet téren. Önkéntesen.
Csepregi Botond, fotó: Kalocsai Richárd