Megszűnik Léván a református gimnázium – kaptuk a hírt –, így csupán egyetlen református középiskola marad talpon Felvidéken. Az intézmény létszámhiánnyal küzd, nem tudnak első osztályt indítani – tudtuk meg az okokat. Ha nem gyűlik össze elegendő szülői támogató vállalás, akkor a jövőre a végzős osztályt még leérettségiztetik, aztán felfüggesztik a húszéves iskola működését. Helyzetjelentés a magyar nyelvhatárról.
Léván a református gimnáziumot szíve szerint senki sem zárná be, de nincs elég gyermek, és ilyen feltételekkel nem tartható fenn egyetlen iskola sem, akármennyi pénz is áll rendelkezésre – így lehetne összefoglalni azt a félórás beszélgetést, amelyben Kassai Gyula barsi esperest, a Czeglédi Péter Református Gimnáziumot fenntartó lévai gyülekezet lelkipásztorát kérdeztük a felvidéki magyar sajtóban megjelent hírekről.
Kassai Gyula az iskola javára rendezett Tiszántúli Jótékonysági Bálon 2019-ben
Mint megtudtuk, az iskolának régóta vannak anyagi problémái. Ha kizárólag önerőből tartották volna fenn az intézményt, már 2015-ben be kellett volna zárniuk. Működésüket évek óta magyar központi költségvetésből érkező támogatás tette lehetővé, de 2019-ben a Tiszántúli Református Jótékonysági Bálon is számunkra gyűjtöttek. A bezáráshoz vezető körülményeket, valamint a megmenekülés lehetséges útját a fenntartó gyülekezet lelkésze és az intézmény igazgatónője segített megértenünk.
Drámaian fogy a lévai magyarság
Léva a magyar nyelvhatáron fekszik. Lakosságának mindössze 8 százaléka magyar, pedig száz éve, 1920-ban még a város 91 százaléka volt magyar nemzetiségű. Lévából közben Levice, majd iparváros lett, a közeli mohi atomerőmű miatt sok mérnök költözött ide, szinte csak szlovákok. Ez a történelmi ok, de az is „probléma, hogy egyre kevesebb gyermek születik” – magyarázza Kiss Beáta, a Czeglédi Péter Református Gimnázium igazgatója. Példaként hozza fel, hogy míg az intézményük legnépesebb évében 72 diákjuk volt, mostanra már csak 28-an tanulnak náluk.
Az igazgatónőt 2018-ban az év tanárává választották a kozepsuli.hu szavazásán
Hasonló helyzetben van a Juhász Gyula Alapiskola is, amely nem egyházi, de magyar tanítási nyelvű, és a szomszédos épületben működik, a gimnázium mellett. Ide húsz éve még 250 gyermek járt, ma már csak 120.
„Drámai, de egyszerű az oka annak, hogy be kell zárnia az iskolának: fogy a magyarság.”
Az iskola csak akkor maradhat fenn, ha minden évfolyam stabil létszámmal üzemel. És ne gondoljuk, hogy meg sem próbáltak gyermekeket toborozni: Kiss Beáta azt mondja, rengeteg energiát fektettek abba, hogy ne csak Léváról és a környékből, hanem jóval messzebbről is hozzanak diákokat az intézménybe. Az igazgatónő optimista volt, Felvidéken csupán két magyar református gimnázium van, bíztak abban, hogy Szlovákia nyugati részéről hozzájuk jönnek majd, akik református szellemiségben, magyar nyelven akarnak tanulni. Sajnos nem igazolódtak be a reményeik, sokan más magyar felvidéki iskolát választanak, sőt vannak olyan szülők is, akik a gyermekeiket Magyarországra íratják be református oktatási intézménybe.
Gyülekezeti teremből kollégium
Két éve még kollégiumot is indítottak azért, hogy segítsék a beiskolázást. Ez nem volt kis áldozat a lévai reformátusoktól: gyülekezeti termüket alakították át diákszállássá. Itt akár 30 gyermek is ellakhatott volna, ám az első tanévben 10, míg a másodikban csupán 6 gyermek vette igénybe az ellátást – meséli Kassai Gyula.
Végzetes lehet tehát az iskola jövőjére nézve, hogy az alacsony gyermeklétszám miatt nem tudnak első osztályt indítani 2020 szeptemberében. Egyszer már volt ilyen kritikus pont az iskola történetében, azt túlélték. Volt, hogy négy fővel is indítottak osztályt, de most ugyanez nem fog menni – magyarázza a fenntartó –, mivel közben változott a szlovák törvényi háttér, ma már 9 fő a minimális osztálylétszám. A Czeglédi Péter Református Gimnáziumnak pedig az idei felvételi eljáráson nem sikerült ennyi elsőst összegyűjteni.
„Tisztelettel jelentem, az iskola létszáma: 23 fő”
A fenntartó gyülekezet a következő számokkal találta szembe magát 2020-ban: összesen 28 diákkal kezdenék a most következő tanévet, közülük is 14-en végzősök. Ha ők elballagnak, 14-en maradnának, és kérdés, hány elsősük lenne, sikerülne-e valahogyan legalább 9-et toborozni. Ha a törvényi minimummal számolunk, akkor az egész iskola diáklétszáma 23 fő lenne a 2021/22-es tanévben. Ez pedig kevesebb, mint egy átlag magyarországi gimnáziumi osztály létszáma.
Kis gimnázium, nagy lehetőségek
Tavaly mi is ellátogattunk a felvidéki intézménybe, hogy bemutassuk Önöknek a Kárpát-medence legkisebb református gimnáziumát.
Minél kevesebb a diák, annál több pénzt kell a fenntartónak költenie az egyébként 18 alkalmazottat foglalkoztató iskola működésére, hiszen az intézmény fejkvóta alapján kap működési támogatást a szlovák állami költségvetésből. Kezdetben évi 50 ezer eurót kellett a gyülekezetnek az iskola működéséhez biztosítani, ez az összeg idővel megháromszorozódott, azaz már több mint 150 ezer euróval, vagyis 52 millió forinttal kell kiegészíteni a büdzséjét.
„Keserűség nyomja a szívünket, de a számok tükrében nonszensz egy ilyen iskolát fenntartani. Ez egy szórványiskola, amely a tömb segítsége nélkül nem maradhat fenn, nemhogy hosszú távon, de ebben a formában egy évig sem”
– magyarázza Kassai Gyula. Mindezt nem könnyű, és nem is népszerű dolog kimondani. „Csalódás mindenki számára, főleg azoknak, akik már bizalmat szavaztak nekünk, és hozzánk íratták a gyermekeiket.”
A lelkész szerint épp ezért úgy korrekt, ha most lezárják az iskola húsz éve kezdődött történetét. A jövőre érettségiző osztályt még elkísérik, erről már megállapodtak a tantestülettel is, de a többieknek szeptembertől másik iskolát kell keresniük, ahol még van esélyük beilleszkedni a közösségbe – mondja az esperes. „Fájdalmas döntés ez, de nem lehet hazardírozni sem a pedagógusokkal, sem a diákokkal, sem a szülőkkel.”
Pislákol a remény
Van-e mégis bármi remény arra, hogy ne szűnjön meg a Czeglédi Péter Református Gimnázium Léván? A fenntartó gyülekezet vezetője két lehetséges forgatókönyvet vázol. Az egyik járható út az lenne, ha egy erős fenntartó jelentkezne, hogy átveszi tőlük az iskolát. „Minden áldásával és nehézségével együtt” – teszi hozzá a lelkész.
Ilyen megkeresés eddig nem történt, viszont a gyülekezet vezetősége a sajtóból értesült arról, hogy az öregdiákok egy csoportja gyűjtést indított az iskola megmentéséért. Azóta tárgyaltak is velük. Azonban a pénzgyűjtés nem elég, ha nem lesz több diák. Épp ezért az iskolát fenntartó gyülekezet vezetősége most szülőktől vár támogató, elköteleződő aláírásokat. Ha kapnak elég írásbeli nyilatkozatot, ami alapján a következő években lesz elég gyermek, akkor nem függesztik fel az iskola működését.
Már egy diák is anyagi támogatást ígér, csak megmaradjon az iskolája
„Lépni kell, meg kell kongatni a vészharangot” – mondja Gubík László, a Czeglédi Péter Református Gimnázium öregdiákja, felvidéki politikus, akinek szép emlékei vannak a középiskolából. „Hálás vagyok azért, hogy a szülővárosomban járhattam magyar intézménybe. Tartást kaptunk, ezért hálásnak kell lennünk, és ha úgy hozza a sors, akkor vissza kell adnunk abból, amit kaptunk. Most úgy érezzük, ennek van itt az ideje.”
Egykori diáktársaival két nap alatt 20 ezer eurót, azaz 7 millió forintot gyűjtöttek össze az általuk létrehozott Czeglédi-alapba. Pontosabban: egyelőre csak az ígéreteket gyűjtötték össze azoktól, akik vállalták, hogy támogatják az iskola fennmaradását. A kezdeményezéshez néhány nap alatt további csatlakozóktól újabb 5 ezer euró, azaz 1,7 millió forint érkezett. „Ahogy sejtettük, a közösségi bajból közösségi erőt lehet kovácsolni” – mondja a gyűjtés sikerességéről az öregdiák. Aztán sorolja: volt aki Magyarországról, más Erdélyből ígért támogatást. Sőt, jelenlegi diák is ajánlott fel egy összeget, hogy megmaradhasson az iskolája. A gyűjtéshez bárki csatlakozhat a czegledialap@gmail.com címen.
Csak egy példa: Léván a magyar, de nem egyházi – közvetlenül a református gimnázium mellett működő – általános iskola végzős osztályából csupán ketten akartak beiratkozni a református gimnáziumba a szeptemberben kezdődő tanévre. Ezért most a gyülekezet elnöksége arra kéri a lévai és környékbeli szülőket, hogy aki nem szeretné, hogy megszűnjön az intézmény, és vállalja, hogy a gyermeke náluk tanul majd tovább, adjon írásos támogató nyilatkozatot. A szeptembertől hetedikesek, nyolcadikosok és kilencedikesek szülei így jelezhetik, hogy, amint lehet, gyermekük a lévai református gimnáziumba jár majd. „Ha évfolyamonként legalább 15 hiteles szülői nyilatkozat és vállalás lesz, az reményt ad arra, hogy érdemes tovább folytatni az küzdelmet és a jelenlegi hullámvölgy után a diáklétszám növekedni fog” – mondja Kassai Gyula.
Ha augusztus 15-ig összegyűlik elég hiteles aláírás, akkor egy évet még biztosan tanítanak a lévai református iskolában, nemcsak a végzős osztályt, hanem a másik két évfolyamot is – mondja a lelkész. A terheket közösen vállalná az öregdiákok csoportja és a gyülekezet, a következő évben pedig létrehoznának egy alapítványt, amibe várják még azokat, akik szintén segítenék az iskola megmaradását. Ez az alapítvány venné át az intézmény fenntartását a gyülekezet helyett. „Az alapítványban partnerek leszünk, a gyülekezet is alkotó része lenne, de nem mi lennénk az egyedüli fenntartók” – magyarázza Kassai Gyula.
Bölcsődét alapítanak
Bármi is lesz a lévai református gimnázium sorsa, a gyülekezet másképpen, de folytatja a munkát. „A legalsó szinten kell megszólítani a gyerekeket, családokat” – véli a lelkész. Ezért úgy döntöttek, református bölcsödét alapítanak. Ezzel a helyi állami, magyar óvodát akarják erősíteni. Ráadásul már most úgy készül a gyülekezet, hogy ha esetleg bajba kerülne a nyelvhatáron működő óvoda, készek átvenni azt az államtól, hogy biztosan legyen magyar nyelvű nevelés Léván. „Mindez jelzi, hogy résen vagyunk, nem adjuk fel.”