„Legyen áldott az Isten, a mi Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki összegyűjtött minket az egész Kárpát-medencéből Kassára, Európa kulturális fővárosába, a történelmi Abaúj vármegye székhelyére, hogy megvalljuk, Krisztus a jövő, együtt követjük Őt!" – Csomós József tiszáninneni püspök ezekkel a szavakkal nyitotta meg a második Északkeleti Református Találkozót (ÉRT). Péntek este a 90. zsoltár első versszakának eléneklésével kezdődött a nyitó istentisztelet a felvidéki város kétszáz éves református templomában.
Csomós József köszönti a résztvevőket. A háttérben Kató Béla (balra) és Steinbach József (jobbra)
2011 júniusának első napjaiban szervezte meg a Tiszáninneni Református Egyházkerület az első ÉRT-et, hogy erősítse a határokon átnyúló kapcsolatokat a felvidéki, kárpátaljai és romániai hittestvérekkel. Tokaj után idén Kassán rendeztek hasonló találkozót. A második legnagyobb felvidéki városra azért esett a választás, mert Kassa ebben az évben Európa egyik kulturális fővárosa. Az idei találkozót közösen szervező tiszáninneni egyházkerület és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kimondott szándéka volt, hogy az ÉRT megjelenítse a kassai magyar református közösség szellemi értékeit a kulturális főváros programkínálatában.
Kassát Kelet-Szlovákia metropoliszának is szokták nevezni kétszázezres lakossága miatt. A Hernád folyó völgyében fekvő Kassa volt a történelmi Abaúj vármegye székhelye. 1347-től szabad királyi város, számos fontos eseménynek volt színhelye. Itt adta ki kiáltványát 1606-ban Bethlen Gábor, s itt kiáltották ki Magyarország fejedelmévé I. Rákóczi Györgyöt. Számos jeles történelmi személyiség, így Bocskai István, Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós és II. Rákóczi Ferenc nyughelye. A város a trianoni szerződés értelmében Csehszlovákiához került, majd az első bécsi döntéssel néhány évig ismét Magyarország része lett. A II. világháború után itt kezdte meg munkáját Eduard Benes kormánya, mely kiadta a Benes-dekrétumokat. Az 1993. január 1-jén megalakult Szlovákia második legnagyobb városa.
A pénteki ünnepi istentiszteleten a négyszáz felvidéki, kárpátaljai és magyarországi fesztiválozó mellett részt vettek a Kárpát-medencei református egyháztestek püspökei és főgondnokai, Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott, tiszteletbeli püspöke, Czimbalmosné Molnár Éva, a kassai magyar főkonzul, s Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet is. Az alkalmat, ahogy az ÉRT több programját is élőben lehetett követni a fesztivál honlapján, valamint közvetítette azokat az Európa Rádió is.
Megélni Isten országának örömét
„Isten országa olyan, mint egy vendégség: bőséges, mindenki jóllakik testileg, lelkileg és szellemileg. Sok benne az öröm, jó dolog részesének lenni." – Kató Béla erdélyi püspök A nagy vacsora (Lk 14,15-24) alapján prédikált a megnyitón. „Olyan Urunk van, aki meghív minket, aki nem akarja, hogy elvesszünk, ezért elküldi szolgáit" – mondta a püspök, majd hozzátette: az egyház Isten országának előképe kell, hogy legyen, a misszió pedig Isten meghívásának az eljuttatása minél több emberhez.
„Akkor miért nem vonzók az istentiszteleteink? Miért ürülnek ki a templomaink? Valamit nem teszünk jól?" A püspök szerint nem szabályokkal kell az embereket gyülekezetekhez kötözni, hanem kóstolót kell adni számukra abból a boldogágból, amit a keresztyének már átéltek. Az istentiszteletről azt mondta, az „ne üzleti vacsora legyen, ahol csak arra figyelünk, milyen üzletet kötünk a végén, hanem olyan alkalom, melyen örömmel veszünk részt."
A példázat szerint a meghívott vendégek különféle indokokra hivatkozva nem mentek el a vacsorára. „Ne értékeljük le, de ne is tegyük a földi dolgokat Isten helyére, különben célt tévesztett emberek leszünk" – szólította fel népes hallgatóságát Kató Béla. „Ahogy a felvidéki szervezőknek rosszul esne, ha most üres lenne a templom – mondta az erdélyi püspök – Isten is megharagudhat, amiért sokszor nem fogadjuk el a meghívását. Miért nem keressük vele a kapcsolatot? Mi a mentségünk?"
Az erdélyi püspök arról is beszélt, hogy nem marad üresen az Isten által elkészített hely. „Ő örömet akar szerezni az embereknek: ad a gazdagságából és azt nem akarja visszavonni." A püspök a magyarság fogyására is utalt: „Idefelé jövet végigutaztam a Kárpát-medencén. Gyönyörű életteret kaptunk Istentől. De ha nem becsüljük meg, elveszítjük azt."
Emellett arra is emlékeztetett, hogy az egyháztörténetben többször is előfordult, hogy bizonyos csoportokat kizártak a közösségből. „Megbotránkozunk-e azon, hogy Isten rajtunk kívül másokat, az ellenségeinket is szereti? Tudjuk-e olyanak látni őket, amilyennek Isten? Boldog, aki részese lehet Isten országának. Hivatalosak vagyunk oda. Elhisszük ezt? Senki sincs meghívás nélkül, csak aki kizárja magát ebből. Ha ezt megértjük, ujjongva teszünk eleget a meghívásnak" – zárta prédikációját Kató Béla.
Reméljük, itt lesznek
„Legyen Istennek kedves összesereglés, Isten királyi széke előtti vigadozás az ÉRT" – kívánta Fazekas László. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy ez a belső örvendezés áthatja a református keresztyének életét, s kihat környezetükre is.
A debreceni Kántus és a kassai gyülekezet kórusa, a Laudate Dominum szolgálata után Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a találkozó résztvevőit a magyar kormány nevében. „Ha lemondanak a külhoniakról, a magyarországiak is szegényebbek lesznek" – mondta az államtitkár, aki szerint a magyarság megmaradását csak a cselekvő hit biztosíthatja. A 2011-es népszámlálási adatok szerint tíz év alatt 520 ezerről 458 ezerre csökkent a magukat magyaroknak vallók száma Szlovákiában. Répás Zsuzsanna arra buzdította a kassai és a felvidéki reformátusokat, hogy nézzenek szembe feladataikkal, harcoljanak az emberi és a keresztyén értékekért.
Megtelt a kétszáz éves kassai templom reformátusokkal
A megnyitón felszólalt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára is. Kucsera Tamás Gergely azon a véleményen volt, hogy a nemzet megtartásához a kulturális értékek gyarapításán át vezet az út, ebben pedig az egyházaknak is fontos szerep jut. Az MMA, mely társszervezője volt a három napos fesztiválnak, több művészeti programot szervezett a közelmúltban Kassára, most is hoztak egy kiállítást. „Remélem, a távoli jövőben is itt lehetünk önökkel, mert önök itt lesznek" – üzente a kassai magyaroknak a főtitkár.
„Az Úrért és Kassáért – a kassai magyar reformátusokért" – formálta a kisebbség helyzetére Gedeon kiáltását (Bír 7,20) Orémus Zoltán. A házigazda kassai lelkipásztor arról beszélt, hogy a megmaradásért küzdő közösség számára a Gedeon bal kezében tartott fáklyát az Ige, jobb kezében a kürtöt pedig a Károli nyelvén megszólaló, Krisztushoz hívó szó helyettesíti.
„Dicsérjétek az Urat minden népek!"
Az istentisztelet Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök áldásával ért véget. Az este azonban még korántsem, a négyszáz fős alkalmi gyülekezet nagy része átvonult a templom háta mögötti Rodostó-kertbe. Az esti szürkületben nem II. Rákóczi Ferenc törökországi házának mását vagy az abban kialakított múzeumot keresték fel, hanem a szabadtéri színpad elé igyekeztek.
Gryllus Dániel barátaival elhozta Kassára a Pál apostol leveleiből írt dalait. Halmos Béla, Ferenczi György és a Rackajam társaságában megelevenítették az első századi misszionárius életének fontosabb állomásait, ízelítőt adtak Pál gondolataiból, s maguk is tanúságot tettek arról, hogyan hatottak rájuk az apostoli levelek. Befejezésül egy imát adtak elő, melynek refrénjét a közönség együtt énekelte a zenészekkel: „Dicsérjétek az Urat minden népek, minden nemzetek dicsérjétek!"
A kassai református fesztivál első estéjét Ferenczi György és a Rackajam koncertje zárta, de szombaton és vasárnap gazdag program várta az érdeklődőket.
Feke György, képek: Asszonyi Eszter