Menjetek be kapuin hálaénekkel

Nagypiszanicára a XIX. század második felében telepedtek be Somogy és Baranya vármegyéből érkező, többségében református magyarok. A mintegy ezer lelket számláló település egykor magyar többségű volt, 1958-ig magyar iskola is működött itt.
A református templomot 1903-ban építette a helyi református magyar közösség, és a történelem során nemcsak az istentiszteletek fontos helyszíne lett, hanem a nyugat-szlavóniai magyarság több évszázados jelenlétének kiemelkedő jelképévé vált.

Az épület leromlott állapota miatt a templomban már régóta nem szólt Isten Igéje. A veszélyes, omladozó épület helyett a nagypiszanicaiak a gyülekezeti házban tartották meg az alkalmaikat. Mostantól azonban újra felcsendül az ének és a hálaszó a templom falai között, a magyar és a horvát kormány támogatásának köszönhetően ugyanis megújult az Isten háza.

December 13-án hálaadó istentisztelet tartottak, ahol átadták a felújított templomot.
Az alkalmon együtt ünnepeltek a helyi közösséggel a magyar és a horvát kormány képviselői, a keresztyén felekezetek elöljárói, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház és a Magyarországi Református Egyház vezetői.

A megjelenteket Hajek János, a nagypiszanicai reformátusok lelkipásztora köszöntötte.

– A templom úgy szép, ha tele van – mondta Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi és a Generális Konvent ügyvezető elnöke, aki Isten Igéjét a 100. zsoltár alapján hirdette: „Hálaadó zsoltár. Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk: az ő népe és legelőjének nyája. Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.” (Zsolt 100)

– Az Ige üzenete, amely ebben a megújult templomban most megszólal, az, hogy az egyetlen élő Isten legfontosabb jellemzője, hogy ő jó, egyedül ő a jó! Ezért minden, ami rossz ebben a világban, az nem Istentől való, hanem az őtőle elfordult, elszakadt ember bűnéből fakad. Isten azonban, aki Igéje által nemcsak szólja, hanem cselekszi is a jót, a bűnt bár megítéli, de velünk nem a bűneink szerint bánik. Isten örökkévalóan hűséges jósága megtérésre hív, arra, hogy egyre inkább őhozzá forduljunk, erősödjünk az ő jósága által a hitünkben. Nincs más megoldás ebben a világban az emberileg megoldhatatlannak látszó problémákra, csak az, hogy a jóságos Istenhez fordulunk és az ő jóságából töltekezünk. E nélkül nem lesz hitből következő szeretet, reménység és béke! – hívta fel a figyelmet a püspök, hozzátéve, hogy ez a megújított, gyönyörű templom is Isten jóságát hirdeti.

– Aki az Úrhoz fordul, az minden körülmények között tudja, hogy az Isten szeretetéhez tartozik, az bemegy az ő „kapuin”, azaz felvállalja a látható egyházat. Aki megismerte Isten jóságát, az szolgál az Úrnak a maga helyén mindig. Isten jó, megmutatta ezt Jézus Krisztusban, forduljunk őhozzá, tudjuk meg, hogy az övéi vagyunk, menjünk be kapuin hálaadással, szolgáljunk neki örömmel, és tele lesz az életünk is örömmel – zárta igehirdetését Steinbach József püspök.

A prédikációt horvát nyelvre Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke fordította, aki az imádság után Isten áldását kérte a Nagypiszanicai Református Egyházközség életére, szolgálatára.

A felújítás a horvát és a magyar állam közös támogatásával valósult meg.
A horvát kormány részéről Šime Jerčić, a Vallási Közösségekkel Kapcsolatos Bizottság Hivatalának vezetője köszöntőjében a templom lelki és kulturális szimbólumának fontosságát hangsúlyozta az ottani magyar református közösség számára.

– A felújítás kifejezi az állam azon szándékát, hogy Horvátországban a kulturális, nemzetiségi és vallási szokásokat mindenki szabadon gyakorolhassa – hangsúlyozta a horvát hivatalvezető. Köszönetet mondott a magyar állam hozzájárulásáért, ami szerinte a barátság, az együttműködés és a közös felelősség kifejeződése.

A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Nacsa Lőrinc arról szólt, hogy épített örökségünk nemcsak a múltunk, hanem a jövőnk is. A kabinet feladatának nevezte, hogy ebben a bizonytalan világban a lehetőségeket kihasználva gondoskodjon nemzetünk hitéről és megmaradásáról, valamint a boldogulás feltételeiről, amelyekhez békére és józanságra van szükség. – Hisszük, hogy mindkettő a Gondviselő ajándéka – mondta.

– Minden megújuló magyar közösség az évezredes magyar történelem helyben történő folytatását jelenti, és minden felújított templom azt üzeni, hogy a közösségek nem vetik meg az alapokat, hanem részt vesznek az évszázadok óta tartó fizikai, szellemi és lelki értelemben is zajló építkezésben – hangsúlyozta az államtitkár. – Ebben a munkában a nemzetpolitika feladata a nemzeti összetartozás újjáépítése, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy közel négyezer templom újulhatott meg és mintegy kétszáz új épülhetett a Kárpát-medencében – hívta fel a figyelmet. Úgy fogalmazott, hogy a templomok kiemelt jelentőséggel bírnak a szülőföldön való megmaradás szempontjából, és ebben a reformátusoknak az évszázadok során különösen fontos szerepe volt és van a mai napig is. Az államtitkár köszönetet mondott a horvát kormánynak és a horvát partnereknek az együttműködésért. – A most felújított templommal a nagypiszanicai református gyülekezet és vele együtt a magyarság egyik „hídfőállása” is megerősödik – mondta Nacsa Lőrinc. Hozzátette: a magyar nemzet megerősödése nemcsak az egyetemes magyarságot, hanem a többségi nemzetet is gazdagítja.

Az ünnepi alkalmon a közösséget Jankovics Róbert parlamenti képviselő és Fredi Pali, a nagypiszanicai járás elöljárója is köszöntötte, majd leleplezték a templom felújításának emléket állító táblát.

Az esemény tiszteletére egy történelmi áttekintést tartalmazó kiadvány is megjelent Reformátusok Nagypiszanicán címmel, amelyet a szerző, Lábadi Károly néprajzkutató mutatott be a közönségnek.

Az ünnepségen felszólalt Gaál Botondné Czeglédi Mária, Czeglédy Sándor (1883–1944) lelkész, író, bibliafordító, műfordító unokája. Megható szavakkal emlékezett meg nagyapjáról, a dunántúli egyházkerület és a magyar reformátusság meghatározó személyiségéről, aki százhúsz évvel ezelőtt itt kezdte áldásos pályafutását.

Az ünnepségen énekszolgálattal vett részt a helyi és a kórógyi Ady Endre Magyar Művelődési Egyesület kórusa.