A testület november 3-5. között a felvidéki Rimakokován ülésezett. A tanácskozás ünnepi nyitó istentiszteletén tizenöt lelkipásztort is felszenteltek.
A nyolc tárgysorozati pont közül a Zsinat elsőként az egyházban kialakult feszültség kérdését vitatta meg. Az érzelmektől sem mentes közel hét órás vita után több határozat is született. Az idő rövidsége miatt hat témáról a Zsinat tagjai nem is tanácskoztak. Az egyházközségek jogállásáról és társulásáról szóló törvényjavaslatnak is csak egy részét szavazták meg első olvasatban a küldöttek. A Zsinat ötödik ülésének a folytatására november 24-26. között kerül sor, szintén Rimakokován.
Legutóbb 2009-ben
A rimaszombati református templom adott otthont a magyarul és szlovákul zajló zsinatnyitó és lelkészszentelő ünnepi istentiszteletnek. Dobai Sándor, a komáromi egyházmegye esperese, dunamocsi lelkipásztor a szentségtörvény alapigéjét választotta igehirdetése alapjául: „Azután így beszélt Mózes az Úr: Szólj Izráel fiainak egész közösségéhez, és ezt mondd nekik: Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok.” (3Móz 19,1-2) A lelkészszentelésre készülőknek Alžbeta Maková bodzásújlaki lelkipásztor Jób 9,6 alapján szólt a megjelentekhez: „Aki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek”. A magyarul és szlovákul elhangzott igehirdetések után került sor annak a tizenöt lelkipásztornak a felszentelésére, akik sikeresen letették II. lelkészképesítő vizsgájukat. A lelkipásztorok szentelési esküjüket Géresi Róbert magyar és Marián Hamari szlovák püspökhelyettes kezébe tették le. Felszentelésüket Fazekas László püspök, valamint a jelenlévő egyházmegyék esperesei végezték. Ilyen alkalomra utoljára két évvel ezelőtt, 2009-ben került sor szintén Rimaszombatban.
Megerősített egység
Az érdemi tanácskozásra Rimakokován került sor, ahol a Zsinat negyvenhárom lelkészi és világi képviselőinek nyolc tárgysorozati pontot kellett megvitatniuk. A Zsinat először a Zsinati Tanács által besorolt programpontok sorrendjéről szavazott. A módosított sorrend szerint a Zsinat előző ülése jegyzőkönyvének elfogadása és a missziói bizottság új tagokkal való kiegészítése után a zsinati képviselők elfogadták a szlovák tagok javaslatát, miszerint először az egyházban kialakult feszültséget vitassák meg, amit a Magyar Református Egyházhoz fenntartásokkal való csatlakozás váltott ki, ne pedig utolsó előtti pontként, ahogyan az a beterjesztésben szerepel. A Zsinat tagjai megszavazták a javaslatot. Közel hét órán keresztül folyt az érzelmektől sem mentes vita, amelyen részt vett tanácskozási joggal az ondava-hernádi egyházmegye esperese Juraj Brecko, valamit két küldött is. A vita során Somogyi Alfréd lelkipásztor határozati javaslatot terjesztett be az egység megerősítését illetően a következő szöveggel: „A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata - mint Isten népének igazi egységét munkáló legfelsőbb egyházi testület - megerősíti a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház egységét, amely egyház a Jézus Krisztus anyaszentegyházának a része. Azt a tényt, hogy egyházunk kétnyelvű és benne magyar, szlovák és más nemzetiségű egyháztagok élnek, Istentől való, egyházunk alkotmányában is tükröződő adottságként fogadjuk el, és átérezzük, hogy az Úr ezzel minket az egyházszervezetünk egységében egymás megértésére, megsegítésére és a testvéri szeretet felmutatására nevel. Az egyház küldetése és feladata a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház jelenlegi struktúrájában megvalósítható.” Erről név szerint szavazással döntöttek a Zsinat képviselői és 35 igennel elfogadták azt. A Zsinat hat szlovák tagja nem kívánt élni szavazati jogával.
Érvényes döntés
A szlovák képviselők szerették volna elérni, hogy a Zsinat foglalkozzon a Magyar Református Egyházhoz a tavaszi ülésen megszavazott fenntartással való csatlakozás felülvizsgálásával. Javaslatuk azonban nem nyert támogatást, mivel azt a magyar egyházmegyék küldöttei szavazatukkal nem támogatták. Viszont határozat született arról, hogy a Zsinat nem kíván foglalkozni e témával, mivel azt érvényes döntésnek tartja. Fazekas László püspök javaslatára a zsinat a gyülekezetek tudtára adja, hogy a ratifikációs csatolmány általi csatlakozás egy nem regisztrált közösséghez teljes semlegességet biztosít a két szlovák ajkú egyházmegyének. A határozatban a Zsinat sajnálattal rögzíti azt is, hogy az egyház vezetősége ezzel kapcsolatos kommunikációja nem volt megfelelő, de a szlovák ajkú egyházmegyék döntést követő reakciója sem.
A nyelvhasználat kérdését vizsgálják
A több mint hat hónapja tartó feszültség enyhítése érdekében határozat született arról is, hogy a Zsinat létrehoz egy független eseti bizottságot. Ennek feladata felmérni a nyelvhasználat állapotát és a nyelvhasználattal kapcsolatos igényeket a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban. A kilenctagú bizottság tagjait, amelybe egyházmegyénként egy személy kerül, az egyházmegyei tanácsoknak december 31-ig kell megválasztani. A Zsinat a szlovák képviselők javaslatára indítványozni fogja, hogy a Generális Konvent elnöksége a legközelebbi ülésére hívja meg a két szlovák egyházmegye képviselőit.
Folytatás november végén
A Zsinaton második tárgysorozati pontként szerepelt az egyházközségek jogállásáról és társulásáról szóló törvény első olvasata is. Ennek csak egy részével sikerült a képviselőknek foglalkozniuk. Az idő rövidsége miatt ennek folytatására és a többi tárgysorozati pont megtárgyalására november 24-én kerül sor Rimakokován.
Nem szakadnak el a szlovák reformátusok
Marián Hamari püspökhelyettes szerint a mostani zsinati ülésen egy kis lépéssel előbbre jutottak. Leszögezte: a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban egyházszakadásról vagy a szlovák reformátusság kiválásáról egyelőre nincs szó, és nem is lehet. „Fenntartjuk, hogy nem kellett volna a Magyar Református Egyházba belépnie a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak, de a zsinati tagok többsége szerint ez a belépés érvényben marad. A zsinat nem tárgyalta meg a csatakozás visszavonására irányuló javaslatunkat, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház továbbra is a Magyar Református Egyház része, de egységes marad Szlovákiában is” – mondta el Marián Hamari.
Belső ügy
Fazekas László püspök szerint a problémákat belső ügyként kell kezelni, azokra csak az egyházon belül lehet megoldást találni. Nem szeretné, ha megismétlődne az, ami a csatlakozás után történt, amikor véleménye szerint az egyik szlovákiai kereskedelmi televízió szándékosan gerjesztett feszültséget, és nemzetiségi problémát akart kreálni egy egyházon belüli kérdésből.
Reformata.sk/ MTI