Nincs nagyobb áldás, mint az Urat szolgálni

Öt lelkészt szenteltek fel és átadták a Pálóczi Czinke István-díjat a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinatának őszi ülésszakán. A Rimaszombatban tartott tanácskozáson a változó egyházfinanszírozásról és a jövő évi egyházi tisztújításról is tárgyaltak november 15-én és 16-án.
„Nincs nagyobb áldás, sem pedig áldottabb hivatás, mint az Urat szolgálni!" – hangsúlyozta Kendi Csaba, a felvidéki Zempléni Református Egyházmegye esperese a pénteki lelkészszentelő istentiszteleten. A magyar nyelvű igehirdető hálát adott Istennek, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház öt felszentelt lelkipásztorral gyarapodik. Szlovák kollégája, Juraj Brecko ondava-hernádi esperes példamutató életre, tiszta és becsületes szolgálatra, szentségre buzdított: „A megszentelődés egész életre szóló feladat, és ez nemcsak a lelkészekre vonatkozik, akik felszentelésének tanúi leszünk, hanem mindnyájan az egész életre szóló megszentelődés útját járjuk."

képHozák Magyar Ildikó, Kovácsné Smatarla Ibolya, Andrea Korečková, Pavol Jašo és Peter Korpa tett lelkészi esküt a rimaszombati református templomban. A korábban sikeres lelkészképesítő vizsgákat tett, most pedig szolgálatra kibocsátott és felszentelt lelkészek választhatóvá váltak. Fazekas László püspök azzal indította útjukra őket, hogy akit Isten megszentel, annak a szívében tűzként kell égnie az Úr iránti engedelmességnek és az evangélium kimunkálása iránti elköteleződésnek. Az egyházi vezető köszöntötte az elmúlt évben, illetve az idén nyugalomba vonult lelkipásztorokat is – köztük a jelen lévő Tóth Mihály bogya-gelléri, Szabó András nagymegyeri, Szaszák József zempléni és Sallai Tibor szőlőskei lelkészt –, hálát adva sok évtizedes szolgálatukért.

Balog Zoltánt díjazták idén

A lelkészszentelés után átadták a Pálóczi Czinke István-díjat Balog Zoltán református lelkipásztornak, az emberi erőforrások korábbi miniszterének. Méltatásában Géresi Róbert püspökhelyettes arról beszélt: a társadalmi szerepvállalás egy keresztyén ember számára mindig nagyon sok kérdést vet fel. Lehet-e példát mutatni keresztyénségből, erkölcsből, alázatból, kitartásból abban a világban, melyre a köz nagyon gyakran bírálattal tekint? „A világtól nem elzárkózó, hanem azt megjobbítani akaró, kálvinista alapállás tükröződik a te szolgálatodban" – hangsúlyozta a felvidéki püspökhelyettes, majd köszöntetet mondott a díjazottnak annak közéleti szerepvállalásán keresztül a határon túli egyházaknak nyújtott támogatásáért. „A Pálóczi Czinke István-díjjal szeretnénk neked és mindazoknak, akik munkádban segítettek, megköszönni, hogy a Gondviselő akaratának cselekvőjeként szolgálod és szolgálják egyházunk, nemzetünk és Európa javát" – tette hozzá Géresi Róbert.

képA rangos díj odaítéléséről még tavasszal döntöttek egyhangúlag a felvidéki zsinati képviselők. Az egyház életét előbbre vivő és Istent szolgáló életutak elismeréseként a 2013-ban alapított, a Tiszáninneni Református Egyházkerület egykori püspökéről elnevezett felvidéki kitüntetést elsőként az akkor 91 éves, Prágában élő Csémy Lajos professzor kapta meg. 2017-ben, a reformáció 500. jubileumi évében ketten is részesültek a rangos elismerésben: a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 1996 és 2008 között időszakának volt püspöke, Erdélyi Géza és Harm Jan Boiten, holland nyugalmazott református lelkipásztor.

Változik az egyházfinanszírozás Szlovákiában

A Csillagházban tartott szombati ülésnapon a felvidéki zsinati képviselők módosították az egyházi tisztségekről és a Közalapról szóló törvényt, valamint a következő évtől érvényes új egyházfinanszírozás következményeiről is tárgyaltak. A Magyarországi Református Egyházhoz hasonlóan jövőre a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is tisztújítás elé néz, de az egyházmegyei és egyetemes egymázi vezetők mellett presbitériumokat is választanak. A gyülekezeti vezetőket szeptember 15-ig, az egyházmegyei és egyetemes egyházi vezetőket pedig november végéig kell megválasztani, azok megbízatása 2021. január 1-től kezdődik.

képA szlovákiai egyházak finanszírozását szabályozó új, a következő évtől hatályos törvény fix pénzügyi keretet biztosít az egyházak számára, ugyanakkor bizonyos mértékig szabadabb kezet ad az állami támogatás felhasználásával kapcsolatban: eddig csak a lelkészek fizetésére és a hivatalok fenntartására lehetett fordítani, most pedig, amennyiben jut rá, akkor a diakóniát, a kulturális rendezvények megszervezését és az egyházi iskolákat is támogathatja belőle az egyház.

„Az összeg az évek során nem változik, vagyis nem csökkenhet, de növelhető" – hangsúlyozta Fazekas László. Például ha növekszik az átlagkereset, akkor a megadott keretösszeget az állam még kiegészíti. A támogatási keret függ az egyháztagok létszámától is, vagyis nem mindegy, hogy a 2021-ben esedékes népszámláláskor hányan vallják majd magukat reformátusnak. „Amennyiben az adott egyházhoz tartozók létszáma tíz százalék alá csökken, akkor ilyen arányban csökken ez a támogatási rész is. Ha növekszik a korábbi népszámlálási adathoz viszonyítva, akkor növekszik a pénzügyi keret is" – mondta a püspök. Az új jogszabály a hetven évvel ezelőtt elfogadott, máig érvényes, az egyházak működését szabályozó törvényt írja fölül.

reformatus.hu, fotó: Szarvas László

Forrás: reformata.sk