Úrvacsorás istentiszteleten fejezhetik ki összetartozásukat a világ számos pontjáról érkező magyar reformátusok Debrecenben 2025. május 24-én. Az egység napját 2009 óta évről-évre megünneplik a gyülekezetek, 2014 és 2019 után idén pedig ismét nagyszabású találkozót rendeznek a cívisvárosban, amelyre a Kárpát-medence országaiban élők mellett tengerentúli szórványközösségek is érkeznek.
A Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egységét 2009. május 22-én mondták ki a debreceni Nagytemplomban. Erre emlékezve minden évben a május 22-éhez legközelebb eső vasárnap a magyar református egység napja. Idén lesz a harmadik alkalom, amikor az adott hétvége szombatján nagyszabású programot szervez a Tiszántúli Református Egyházkerület (TTRE), ezzel kiterjesztve a gyülekezeti, egyházmegyei szintű eseményeket egy egésznapos, minden magyar reformátust megszólító rendezvénnyé.
Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke úgy véli, mi magyar reformátusok a Kárpát-medencében és világszerte osztozhatunk egymás örömeiben, gondjaiban, egymást erősíthetjük, bátoríthatjuk
A 2025. május 24-én esedékes Magyar Református Egységnap részleteiről 2025. február 27-én tartottak sajtótájékoztatót a TTRE Püspöki Hivatalában. Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke elmondta, hogy a 16 évvel ezelőtti ünnep jelentősége sokkal több volt, mint jogi formalitás, hiszen azt a hitbeli és lelki közösséget fejezte ki, amit látszólag a trianoni döntés szétszabdalt, de valójában soha nem szűnt meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eredetileg a Kárpát-medence országaira épülő Magyar Református Egyház az utóbbi évtizedben folyamatosan bővült a nyugat-európai diaszpórával és a tengerentúli – Egyesült Államokban és Kanadában – működő egyháztestekkel. Ebben az évben pedig újabb alkotmánymódosításra van szükség, hiszen a négy ausztráliai magyar református egyházkerület által alkotott szervezettel bővül a közösség. Erről az egységnapot megelőző ülésén határoz majd a Magyar Református Egyház Közös Zsinata.
– Egy sok tekintetben megosztott világban mi, magyar reformátusok a Kárpát-medencében és világszerte, osztozhatunk egymás örömeiben, gondjaiban, egymást erősíthetjük, bátoríthatjuk. Ez az egységnap újból megmutatja azt, hogy a Magyarországi Református Egyház minden nehézség ellenére erre törekszik. A gyülekezeteink itt lesznek, az intézményeink itt lesznek, a Kárpát-medencei testvérek pedig nagyon várják ennek a belső egységnek a kifejezését, hiszen ők egyfajta fundamentumként számítanak ránk, anyaországiakra. Miközben kinyilvánítjuk ezt a belső egységet, magunkban bűnbánatot tartva és a szabadító Jézus Krisztus kegyelmébe kapaszkodva, kérjük azt, hogy építhessük Isten országát, hiszen nagyon komoly feladatot, szolgálatot, felelősséget bízott ránk az Úr az anyaországban, a Kárpát-medencében és szerte a világon – fogalmazott Steinbach József.
Az esemény házigazdája a Tiszántúli Református Egyházkerület. Fekete Károly püspök azt emelte ki, hogy Debrecen egyháztörténelmi tapasztalatok szerint integrációs erővel bír, hiszen 1567-ben Méliusz Juhász Péter vezetésével itt ült össze az a zsinat, amely elfogadta a Második Helvét Hitvallás című iratot – mindössze egy évvel azután, hogy ezt 1566-ban Zürichben megalkották – ezzel betagozva hazánkat az európai reformáció fősodrába. A következő fontos eseményre 1881-ben került sor, amikor szintén Debrecenben jött létre a négy anyaországi egyházkerület és Erdély csatlakozásával az az országos egyház, amelyiknek örökösei vagyunk. Ebbe a sorba illeszkedett a 2009-es Alkotmányozó Zsinat, amely újabb rendkívüli jelentőségű esemény volt a magyar reformátusság történelmében.
Az egység mércéje nem a püspökök közössége, még csak nem is az egyházmegyék közössége, hanem a Krisztushoz való kötődésünk – jelentette ki Fekete Károly, a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke
– Ezek a döntések mindhárom esetben a hitbeli egységet jelentették, ragaszkodást a Szentíráshoz és a hitvallásainkhoz. Az egység mércéje nem a püspökök közössége, még csak nem is az egyházmegyék közössége, hanem a Krisztushoz való kötődésünk. Ha ebben hűségesek vagyunk, és tényleg Krisztus felé tartunk, akkor egymáshoz is tudunk közeledni – hangsúlyozta Fekete Károly, kiemelve azt, hogy az elmúlt 16 évben testvérgyülekezeti kapcsolatok, intézményi együttműködések, valamint az oktatás területén új megoldások, stratégiák születtek, míg a Magyar Református Szeretetszolgálat révén a határon túli térségek szociális támogatása is hatékonyan valósítható meg.
– Azt gondolom, hogy ez a háló, amely kialakult, épp olyan sérülékeny, mint bármely világi szervezet egységtörekvése, de ezt a hálót sok szál tartja, és hogyha el is szakad belőle néhány, azért még sok van, amelyik ezt meg tudja tartani. Ezért nagyon fontos, hogy 2025. május 24-én fonogassuk, erősítsük, vastagítsuk azokat a szálakat, amelyek összekötnek bennünket – zárta gondolatait a tiszántúli püspök.
Beszterczey András: Az egység nem egyformaságot, hanem összhangot jelent
Beszterczey András szervező lelkipásztor azt emelte ki, hogy az egység nem egyformaságot, hanem összhangot jelent, ennek szellemében alakították a programtervet is. Szándéka szerint a különböző generációkat megszólító kulturális események, a műfaji sokszínűség alkotnak majd harmóniát.
– Számomra a Nagytemplom mint tyúkanyó a csibéit, úgy gyűjti össze a reformátusokat itt, Debrecen főterén. Ezt az épületet ismerik és szeretik mind a debreceniek, mind a máshonnan érkező reformátusok, és így akarunk összegyűlni a tyúkanyó körül, amely ebben a hasonlatban számomra a Mindenható Urunkat jelképezi – tette hozzá a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkésze.
Beszterczey András a programok ismertetésével folytatta. Kiemelte, hogy az alkalom középpontjában a 14 órakor kezdődő istentisztelet áll, melynek végén közös úrvacsorával fejezik ki lelki egységüket a jelenlévők.
– Ez az, ami mindenkit felemel. Ez az az alkalom, ami mindannyiunk számára érezhetővé, kézzelfoghatóvá, ízlelhetővé teszi az egységet egymással és Krisztussal, és a visszajelzések alapján ezt az alkalmat várják a legtöbben – fogalmazott a lelkipásztor.
Az istentiszteletet megelőzően párhuzamosan több helyszínen kiegészítő rendezvények zajlanak majd. Már reggel 9 órakor elkezdődik az eseménysorozat a Nagytemplom mögötti Emlékkertben, ahol a délután az Úr asztalán elhelyezett kenyeret közösen dagasztják és sütik majd meg az anyaországi és határon túli egyházkerületek képviselői a Debreceni Szakképzési Centrum diákjainak közreműködésével. Ugyanezen a helyszínen a nap nagy részében a gyermekeket várják a Vojtina Bábszínház művészei. Szintén a délelőtt folyamán a főtéren felállított nagyszínpadon koncertek, bemutatók kapnak helyet, fellép mások mellett Szabó Balázs Bandája is. A Nagytemplomban a Tiszántúli Református Egyházkerület Nőszövetségének kibővítetett közgyűlését tartják meg, a Kistemplomban kórustalálkozón vehetnek részt a Kárpát-medence számos pontjáról érkező együttesek, a Debreceni Református Kollégiumban a Kollégiumi Baráti Kör tartja közgyűlését, a Déri tér pedig az ifjúsági színpad helyszíne lesz, ahol kifejezetten nekik szánt programokkal, beszélgetésekkel, imasétával, koncertekkel és különböző műsorokkal várja őket a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának Ifjúsági Osztálya. A Piac utca sétálóövezeti részén a Lehetőségek Piaca várja majd a Debrecenbe látogatókat, ahol az ideiglenesen felállított standoknál bemutatkoznak többek között az egyes részegyházak, a szolgálati ágak, oktatási intézmények, valamint a református ízek.
A Magyar Református Egységnapra várhatóan 5-10 ezer fő érkezik majd az anyaországból, Kárpátaljáról, a Partiumból, Erdélyből, a Délvidékről, a Felvidékről, Horvátországból, valamint Nyugat-Európából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából.
Az egységnap előkészületei is az összetartozást szimbolizálják (videó)
A Magyar Református Egység Napja az összetartozás ünnepe. Ezt fejezi ki az a hagyomány is, hogy az azt megelőző hónapokban az egyházmegyék küldöttei közösen munkálják ki a részleteket és fogalmazzák meg kéréseiket, javaslataikat. A csaknem százfős egyeztető fórumra a Kárpát-medence minden tájáról érkeztek a közös gondolkodásra, hogy aztán alig több mint három hónap múlva együtt ünnepelhessen a magyar reformátusság.