Pedagógusaink szeretettel nevelnek

Az iskola ügye a református egyház számára „erkölcsi kötelesség, alkotmányos kérdés, olyan fundamentum, ami tükörként mutatja meg, kik voltunk a múltban, kik vagyunk ma, és kik leszünk a 21. században" – fogalmazták meg a Kárpát-medencei református általános iskolák ötödik, sárospataki tanártalálkozójának résztvevői június utolsó hétvégéjén.

A Sárospataki Református Kollégiumban tartott háromnapos találkozó résztvevői megosztották egymással tapasztalataikat a Kárpát-medencében folyó magyar református oktatás helyzetéről, eredményeiről és gondjairól, emellett alkalmuk nyílt hitük megerősítésére és kapcsolataik tovább építésére. Tartalmi munkájukat plenáris előadások és szakmai beszélgetések segítették, amelyek azt a kérdést járták körül, mitől lesz jellegzetesen református az oktatás egy intézményben.

kép

Mire tanít a református pedagógus?

A találkozó zárónyilatkozatában fontos kérdésként szerepel a keresztény pedagógia és eziránti igény. Bár a keresztény nevelés és oktatás sajátosságai a tudás és ismeret szintjén is megragadhatók, a pedagógusoknak birtokában kell lenniük egy református műveltségi minimumnak, szakmai tekintélyük és hitelességük reprezentálása miatt is – írják a résztvevők.

Mint megfogalmazták, ennek a „minimum”-nak részét képezi az alapvető bibliaismeret, vallás- és egyháztörténeti, valásszociológiai tájékozottság és etikai összefüggések felismerésében való jártasság, azonban hangsúlyozták, hogy ezek elsajátításától még nem lesz református pedagógus egy tanárból, tanítóból. Ehhez, a nyilatkozat szerint ismerni kell a modern társadalomban kipróbált, valamint a teremtett, megváltott ember- és világképre épülő neveléselméleteket és ezeknek megfelelő pedagógiai eljárásmódokat. Az egybegyűltek úgy gondolják: „a hívő pedagógus személyében képes összeköttetést teremteni az iskola és a település közösségei között.”

képAz ország különböző területeiről érkezett, 97 tanár és tanító egyetértett abban, hogy „a református nevelési-oktatási tartalom alapvetően nem tantárgyi jellegű, sokkal inkább az iskolai élet egészében, a szokásrend, kapcsolatok, értékrendek és magatartásminták integrációjában  megvalósuló komplex tananyag.” Ez magában foglalja a személyiség sokoldalú fejlesztését, az értékátadást, személyes példamutatást és egy érdemjegyeken túlmutató többletet, amelyben a tantestületeknek nagyon fontos szerepe van.

Közösségépítés és lelki feltöltődés

A sárospataki találkozó résztvevői amellett, hogy a keresztyén iskola mai küldetéséről, a szeretettel végzett nevelés fontosságáról beszélgetettek, számos közösségépítő, szakmai és lelki programon vettek részt, illetve megismerkedtek a környék épített és természeti örökségével. Első nap a Rákóczi-várban jártak, majd szombaton ellátogattak Széphalomba, ahol Nyíri Péter, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója kalauzolta a résztvevőket. Délután a csoport egy része a Zemplén Kalandparkban járt, többiek pedig a Megyer-hegyi Tengerszemhez kirándultak – derül ki Tímárné Király Sarolta, a pataki kollégium tagintézmény-vezetőjének beszámolójából.

 képA közös gondolkodás folytatódik: a Református Pedagógiai Intézet a 2018/2019-as tanév elején három helyszínen is megszervezi református szakmai tanévnyitó konferenciáját „Az élmény pedagógiája – a pedagógia élménye” címmel. A következő tanártalálkozónak pedig a debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola ad otthont 2019-ben.

Demeter Anna, fotó: tirek.hu