A koronavírus-járvány újabb hulláma Kárpátalján is egyre több családot érint. Sajnos még mindig vannak szkeptikusak, sőt vírustagadókkal is találkozunk, míg mások – felismerve a helyzet súlyát – megpróbálnak segíteni. Korábban magam is megtapasztalva a kórházi viszontagságokat, örömmel olvastam a csapi református gyülekezet lelkészének, Katona Viktóriának a Facebook oldalán közzétett felhívását, melyben adománygyűjtési akciót hirdetett egy adott kórház támogatására. Csupán ötszáz embert keresett ismerősei között, aki hajlandó húsz hrivnyát átutalni a Csapi Református Egyházközség bankszámlájára, hogy az így összegyűlt összegből a szerednyei kórház számára vásároljanak szükséges eszközöket.
Miért esett a választás éppen erre az egészségügyi intézményre?
Az utóbbi időben gyülekezetünkből, presbitereink közül többen is kerültek a szerednyei kórházba, akik később jelezték, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak ott, s milyen műszerekből van hiány. Úgy gondoltuk, a megsegítésükre kirakunk egy vasárnapi perselyt. Hála az Úrnak, több mint hatezer hrivnya gyűlt össze. Ez ebben a nehéz helyzetben igencsak nagy dolog. Ebből az összegből – a főorvossal egyeztetve – többek között infúziós állványokat, láz-, szaturáció- és vérnyomásmérőket, higiéniai eszközöket vásároltunk. Ezeket személyesen vittük el a presbiterekkel. Szerednyén kicsit el is tévedtünk, s épp egy mentőstől kértünk útbaigazítást. Kiderült, hogy ő tud az érkezésünkről. Ez megdöbbentett: akkor ennyire nagy a szükség, hogy számon tartják és várják a mi kis adományunkat is?! Ezt megerősítette a főorvossal való találkozásunk is. Aki elmondta, hogy el sem tudjuk képzeni, mit jelent ez az odafigyelés a számukra…
Nem is ért véget ezzel ez az akció…
Már hazaúton sokat beszélgettünk az itt szerzett élményekről, meg arról, hogyan tudnánk további segítséget nyújtani. Hazaérve úgy döntöttem, hogy a közösségi oldalamra kiírok egy posztot, s egy minimális összeget, egy kenyér árát – húsz hrivnyát – kérek az emberektől a szerednyei kórház megsegítésére. Meglepetésként ért, hogy felhívást követően már másnapra több mint ötezer hrivnya és mintegy száztizenötezer forint érkezett a számlánkra. Összesen több mint harmincötezer hrivnyát sikerült így összegyűjteni, amiből olyan eszközöket vásároltunk, amire – a főorvossal egyeztetve – a legnagyobb szükség volt.
Miben rejlik ennek az akciónak a sikere?
Kicsi adománnyal esetleg szégyell elmenni az ember valakihez, de névtelenül átutalja a kevésnek tűnő 20 hrivnyát is. És a sok kicsi bizony sokra megy. Örülök, hogy így megnyílt az emberek szíve. Ez engem erősít a szolgálatomban. Megtapasztaltam, hogy az emberek a kevésből is szívesen adakoznak, ha nemes céllal megszólítjuk őket. És ez az odafigyelés erősíti a kórházakban dolgozókat is, akik sokszor igencsak mostoha körülmények között végzik munkájukat, emberfeletti erővel küzdenek embertársaik életéért. Hálás a szívem minden adakozóért. Áldott az Úr neve, hogy össze tudunk fogni! „… ki vagyok én és mi az én népem, honnan volt erőnk ilyen önkéntes adakozásra? Bizony, tőled van mindez, és csak azt adtuk neked, amit kezedből kaptunk.” (1Krón 29,10)
Forrás:
Kárpátaljai Református Egyházkerület