A kollégium mindig közösség, amely nemcsak alvó- és étkezési helyet biztosít, hanem az egyetem idején otthont ad, őrzi és használja a magyar nyelvet, a kultúrát és az identitást, amely összeköt és összetart – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Újvidéken, ahol felavatta a helyi Apáczai Diákotthon új épületszárnyát.
A miniszter örömének adott hangot, hogy bővült a magyar nyelvű felsőoktatási kollégiumi helyek száma abban a városban, ahol a becslések szerint 600-800 diák tanul magyar nyelven valamely felsőoktatási intézményben.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere átadja az Apáczai Diákotthon új épületszárnyának kulcsát Nagy Margit igazgatónak.
Fotó: Emmi/Bartos Gyula
Balog Zoltán elmondta, Magyarország szívesen támogatja az olyan intézményeket, amelyek célja a magyar oktatás, a kultúra és az identitás megőrzése. Mint fogalmazott: gratulál azoknak, „akik építik, erősítik a magyar közösséget, mert ebben van a jövőnk, és ha azt tartjuk meg, ami a miénk, akkor gyarapodni is fogunk, és ez a kollégium ennek a gyarapodásnak a jele".
„Úgy gondolom, hogy mi, határon túli magyar értelmiségiek őrállók vagyunk, bennünket Isten azért helyezett ide, hogy amennyire az erőnkből telik, az ő segítségével megvédjük a kisebbségben élő magyarságot" – világítja meg a kollégiumalapítás hátterét Nagy Margit, az újvidéki Apáczai Diákotthon igazgatója. Mint a vajdasági Magyar Szóban megjelent interjúban elmondja, „Magyarország határait körülveszik őrtornyok", ilyen a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) is, amely 1993-ban alakult, aztán Vajdaságban létrejött még több pedagógusszervezet is. „Célunk, hogy a magyar kultúrával, anyanyelvükkel való kapcsolatot ne veszítsék el a gyerekek. Sőt azokat, akik magyar származásúak, de már nem beszélnek magyarul, törekszünk (meg)tanítani magyarul" – fogalmaz az igazgató.
Fotó: Emmi/Bartos Gyula
A kollégiumalapítás ötlete akkor született meg, amikor a rosszabb anyagi helyzetű vidéki fiatalok nehezen találtak szállást Újvidéken. Az állami kollégiumban kevés hely volt, ezért szükségesnek látszott egy kollégium, amelynek a szellemisége magyar és a megmaradást szolgálja. 1999-ben nyújtottak be kérvényt az Apáczai Közalapítványnak. Nagy Margit nem akarta, hogy a pedagógusszövetség legyen a tulajdonos, félt ugyanis, hogy ha megszüntetik az egyesületet, akor elveszik a kollégiumot. Ezért Béres Károly, az akkori maradéki lelkész írta alá a kérvényünket. Azóta a VMPE-nek szerződése van a Maradéki Református Egyházzal, hogy ők működtetik a kollégiumot és nem fizetnek bérleti díjat az egyháznak, azaz a tulajdonosnak.
„Minden építkezés alkalmával kértünk anyagi támogatást a várostól, a szerb államtól, de nem kaptunk. Ennek előnye, hogy a diákotthon egyházi tulajdon, az egyháznak pedig van egy bizonyos fokú autonómiája. A civil szervezet feladata, hogy olyan feladatot végezzen, amely kiegészíti a kormányzat munkáját, mi is kormányzati feladatot látunk el, hiszen kollégistáknak adunk elhelyezést, ami az állam kötelessége. Ha a magyar állam nem segít, a kollégiumból nem lett volna semmi" – meséli az igazgató. Mint elmondja, mások mellett a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatja még a kollégium működését.
Fotó: Emmi/Bartos Gyula
„Fontos, hogy a felnövekvő generációknak, azokban a szomszédos országokban, ahol magyar közösségek vannak, akár tömb-, akár szórványmagyarságként élnek, különböző oktatási formákban tudjunk hármas célt biztosítani: szerezzenek versenyképes tudást és diplomát, jó állampolgárai legyenek az adott országnak, miközben megőrzik magyarságukat. Az utóbbi esetében hozzá kell tenni azt a pluszt, amelyet a kollégiumi életforma jelenthet" – nyilatkozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Szóban. A miniszter úgy véli, mindenképpen előny, hogy egyszerre beszélik a magyar nyelvet, az adott ország nyelvét, valamint emellett még egy vagy akár több idegen nyelvet is elsajátíthatnak, ami a versenyképességüket növeli. Ugyanez mondható el Balog Zoltán szerint a plusz képzési lehetőségek megteremtéséről, a mentorálásról, a fiatalok lelki, szellemi kíséréséről, amely felöleli a magyar kulturális, történelmi értékeket, vagyis a hazafias nevelést, amelyet nem minden esetben kaphat meg egy szerb, román vagy ukrán tannyelvű egyetemen.
„Azért támogattuk az új épület létrehozását, hogy egy valóban jól felszerelt diákotthon adjon otthont a fiataloknak" – fogalmaz Balog Zoltán és hozzáteszi: „Nagy Margitot, az intézmény igazgatóját már régebb óta ismerem, ő igazi nagy harcosa a délvidéki magyarságnak. Nagyra értékelem a munkáját, hogy sokszor szél ellen és viharok ellenére is igyekszik előrevinni a magyarok ügyét".
2000-ben 20 lánnyal avatták fel az Apáczai Diákotthon családi házból alakított első épületét Újvidéken. 2007–2008-ban felépült a fiúkollégium, 2015–2016-ban pedig ennek a kollégiumnak a legújabb épülete. A két diákotthonban pillanatnyilag 80 férőhely van.