A Kádár-rendszer legjobb el nem mesélt története – így jellemzi az erdélyi magyarok segítését a rendszerváltást megelőző évtizedekben – Quentin Tarantino filmrendező nyomán – Ablonczy Bálint újságíró, aki Nemzet a hátizsákban címmel írta meg a hetvenes–nyolcvanas években zajló titkos erdélyi segítőakciók történeteit.
A „bookazine”, azaz könyv és magazin határán mozgó kiadvány a Kádár-rendszer idején az erdélyi és királyhágómelléki magyarok segítésére indult magyarországi szolidaritási mozgalmat mutatja be, amely tartós élelmiszert, gyógyszereket és könyveket csempészett át a román–magyar határon hátizsákokba és autókba rejtve. Úgy is jellemezte ezt a szerző, Ablonczy Bálint újságíró, történész, hogy ez volt az utolsó nagy közös nemzeti vállalkozásunk, amelyben a magyarországi társadalom különböző csoportjaiból érkező, eltérő politikai nézeteket valló emberek fogtak össze.
Az MSZMP belső tagságától református lelkészekig és katolikus papokig akadtak résztvevői ennek a szervezett segítségnyújtásnak, de korosztályi vagy vagyoni határokat sem találunk a mozgalomban.
Segélyszállítók a román–magyar határon 1989 decemberében
A mű olvasmányos, rengeteg történettel, de néhol az érződik rajta, hogy születésekor ez egy doktori disszertáció volt: nyelvezete, fogalmazása időnként inkább tudományos jellegű, mint könnyed. De előnyére is válik ez az eredettörténet, mert az érdeklődő mindenről részletes jegyzeteket találhat, és további számos olvasmány felé indulhat el, hála az irodalomjegyzéknek és a pontos hivatkozásoknak. Ablonczy Bálint alapos forrásmunkára épít: eddig publikálatlan állambiztonsági jelentések, titkos közvélemény-kutatások és általa készített interjúk segítségével bogozhatjuk ki a történet szálait. A személyes beszámolóknak is köszönhető talán, hogy tudományos igényessége mellett sem válik sosem száraz történeti áttekintéssé. A kiadvány a korszak társadalmi dinamikáját, a segítők motivációit és a közös cselekvés meglepő hálózatait mutatja be élvezetes módon, felvillantva a konspiratív csoportok működését és a rájuk adott állami válaszokat is. A Nemzet a hátizsákban gazdagon illusztrált kötet, a jól összeválogatott képek sokat segítenek az „időutazásban”.
A szerző nagy figyelmet szentelt az egyházi szereplők tevékenységének, és büszkén írhatjuk le a reformatus.hu hasábjain, hogy bizony szép számmal találkozhatunk a műben református lelkészek és gyülekezetek nevével. A teljesség igénye nélkül említhetjük Németh Géza szervezői szerepét, Czanik Péter „segélyraktárait” vagy épp Dobri Jánost, aki az erdélyi oldalon vállalt fontos és kockázatos szerepet. De számos más református – és nem református – szereplővel is találkozhatunk a kiadvány lapjain, akik vagy a gyógyszerek, élelmiszerek, könyvek beszerzésében, raktározásában, csempészésében, vagy épp elosztásában vállaltak szolgálatot.
Ablonczy Bálint a kiadvánnyal
A holland és svájci reformátusok szerepéről is olvashatunk, akik nemcsak anyagi forrásokkal járultak hozzá az erdélyi magyarok támogatásához, de sokan közülük – ösztöndíjjal vagy anélkül – megjárták Erdélyt, és segítettek, amiben tudtak.
„A sokfelől érkező, segítő célú Erdély-járó aktivisták a magyar társadalmon – néha jogosan, néha jogtalanul – számonkért civil kurázsit, állampolgársági bátorságot képviselték” – írta a zárszóban a szerző. A Nemzet a hátizsákban ajánlott olvasmány mindenkinek, akit érdekel a korszak határon átnyúló magyar–magyar kapcsolatainak témája mélyen emberi történeteken keresztül bemutatva, de mementója annak is, hogy mire képes a magyar társadalom, ha felülemelkedve az ellenségeskedésen egy közös ügy mellé áll. Református olvasóinknak pedig különösen ajánlott Ablonczy Bálint írása, amelyben számos olyan ismerős nevével találkozhatnak, akik maguktól nem dicsekedtek korábbi jótetteikkel
Felemelő olvasmány a Nemzet hátizsákban, olyan történetet mesél el, amelynek méltán lenne helye történelemoktatásunkban.
A kiadvány megvásárolható újságárusoknál vagy a Válasz Online webshopjában.