A gyermekvédelemből saját otthonba

Az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány ötven-ötven százalékos tulajdonában álló cég, amely több mint hatezer ingatlan tulajdonjogát vette át 2022 elején a Magyar Államtól.

– Az MR Lakásalap indulásakor benne volt az alapítói szándékban az, hogy a szeretetszolgálatok szociális programjaihoz kapcsolódjon a cég tevékenysége. Ezért a Felzárkózó települések program, a fogyatékosügy, a gyermekvédelem, a hajléktalanellátás és az idősgondozás különleges hangsúlyt kap amellett, hogy jelentős közfeladatot kell ellátnunk, hiszen a Nemzeti eszközkezelő programmal kapcsolatban álló közel négyezer családnak a lakhatásáról kell gondoskodnunk – tájékoztat Lutár Balázs ügyvezető.

Hozzátette, hogy már a történet kezdetén elkezdődött a szakmai műhelymunka, hogy a gyermekvédelemből kilépők életkezdésében tudjanak segíteni, de az ingatlanok nem egyik pillanatról a másikra újulnak meg, komoly előkészítő munkát igényelt, hogy 2024-re száz üresen álló lakás és ház olyan állapotba kerüljön, hogy a fiatalok otthonteremtését tudják velük támogatni.

Egy ilyen lakásba költözhetett be Molnár Sándor is Debrecenben nagyjából egy hónappal ezelőtt. – Még nem teljesen érzem otthon magam, mert még nincs teljesen berendezve a lakás, vannak még dolgok, amiket be kell szerezzek, például egy kanapé jó lenne, amiről tudok tévézni – mondja.

– Egyébként a tévé is a földön van, és a konyhában sincs még elég tárolóhelyem, minden bent van a spájzban – meséli Sándor, aki a lakással ismerkedési fázisban van, de a környékkel nem, hiszen a közelben élnek a nevelőszülei és a testvére. Sándor kilenc, a testvére négyéves volt, mikor a családhoz kerültek, előtte Püspökladányban éltek a szüleikkel. – Régebben gondot okozott, hogy erről beszéljek, de már annyi év eltelt, meg annyiszor elmeséltem, hogy nem probléma. Mélyszegénységben éltünk, omladozó házban, édesapám alkoholista, anyukámról sem tudok jót mondani, úgy élte az életét, ahogy akarta, télen nem volt tűzifa, és végül elkerültünk otthonról – osztja meg. Először még ismerősökhöz kerültek, aztán előbb ideiglenes nevelőszülőkhöz, aztán arra a helyre, ahol életük eddigi leghosszabb időszakát töltötték. A vér szerinti szülők a kötelező láthatások közötti időt előbb két hétről egy hónapra növelték, majd ahogy a gyerekek idősebbek lettek, az így megritkult alkalmak is el-elmaradoztak. Bár jártak is náluk ünnepekkor és nyáron, de Sándor szerint nem maradt meg a szülő-gyerek kapcsolat. A nevelőszülőknél viszont otthonra találtak. – Teljesen beilleszkedtünk a családba. Az a poén, hogy még a családnevünk is ugyanaz. Mármint eredetileg is. Megtaláltuk a helyünket, megvolt a közös hang a családdal, igazából én őket tekintem szüleimnek – jegyzi meg. Sándor fiatal felnőttként kereste az önálló élethez vezető utat, amihez a lakásalap pályázata nagy lépést jelentett.

Amik már most otthonosabbá teszi a kis lakást, azok a polcokon látható festmények. Sándor büszkén mesélte, hogy ezeket a testvére készíti. – Szeret festeni hobbi szinten, és még diák, így nincs sok pénze, ezeket adja ajándékba születésnapra, karácsonyra. Én meg szoktam neki mondani, hogy mit szeretnék kapni, már a születésnapomra is megvan, hogy mit csinál – árulja el Sándor, majd hozzáteszi, hogy a falon még nem volt ideje megkeresni a festmények helyét.

– A Lépj! gyermekvédelmi otthonteremtési program egy teljesen nyilvánosan meghirdetett pályázat az MR Lakásalap honlapján – mondja el Lutár Balázs, majd hozzáteszi: törekedtek arra, hogy az információt több csatornán is eljuttassák a célcsoporthoz. A nehézséget ebben az jelentette, hogy nemcsak a gyermekvédelmi rendszerből éppen kikerülő tizennyolc éveseknek szólt a pályázat, hanem harmincöt éves korig mindenkinek, aki legalább két évet eltöltött a gyermekvédelem valamelyik formájában. Beszél a feltételekről is: a jelentkezőknek munkajövedelemmel kell rendelkezniük, amelynek el kell érnie a garantált nettó bérminimum szintjét. Arra a kérdésre, hogy miért kötnek ki minimumjövedelmet egy ilyen programnál, elmondja, hogy a jövedelemelvárás fő indoka az, hogy a programban biztosított kedvezményes bérleti díj, valamint a rendszeres lakásfenntartási és háztartási kiadások mellett legyen lehetőségük az ingatlan megvásárlásához szükséges legalább tízszázalékos önerő előteremtésére.

– Ha nincs meg az a jövedelem, az egy másfajta szociális helyzet, ott másfajta segítségre van szükség – teszi hozzá. Pluszpontot jelent, ha a fiatal mögött van támogató szervezet, amely vállalja a fiatal szociális kísérését, ha a korábbi gondozási helye is támogatja a fiatal pályázatát, ha részt vesz a Belügyminisztérium munkahelyteremtő, Apponyi Franciska Jövőműhely programjában. Az első fordulóban objektív pontszámot kapnak a jelentkezők, és az így első három helyen végző jelölttel személyesen beszélgetnek jövőképről, motivációról, az aktuális élethelyzetről, valamint pénzügyi tudatosságról és konfliktuskezelésről, együttműködésről. A nyertes pályázókkal a részletes tájékoztatásukat követően megkötik az öt évre szóló bérleti szerződést, és a fiatalok birtokba kapják az új otthonukat.

Molnár Sándor másfél éve egy pénzszállító cégnél dolgozik, így a jövedelmi feltétel nem jelentett neki akadályt. A végzettsége amúgy villanyszerelő, de azt mondja, elvették a kedvét a szakmától. Mostani munkahelyén viszont jól érzi magát. A nevelőszülei is sokáig támogatták, és a gyermekvédelmi rendszer sem engedte el teljesen a kezét, utógondozással segítették a pályára állását az életben. A Lépj! programra is ők hívták fel Sándor figyelmét. A gyermekvédelmi otthonteremtési programnak köszönhetően legalább öt évre biztosított a lakhatása is. A bérleti szerződés ugyanis alaphelyzetben öt évre szól, és első évben havonta tízezer forintos bérleti díjat kell fizetni, amely évről évre emelkedik.

– A cél az, hogy úgy rakódjanak a terhek arányosan, fokozatosan a fiatalokra, ahogy a bevételeik remélhetőleg növekednek – mondta el Lutár Balázs. Az ötödik évben fizetendő bérleti díj sem éri el azonban a piaci árat, annál nagyjából harminc százalékkal alacsonyabb lesz.

Nemcsak bérelni van lehetőség az ingatlanokat a programban, hanem az ötéves ciklus végéhez közeledve felajánlják megvásárlásra a lakást. Hogy ezt elősegítsék, kezdettől kötelező a résztvevőknek lakástakarék számlán gyűjtögetniük a pénzt, és a vásárláshoz az évek alatt befizetett bérleti díj ötödét beszámítják a vételárba. Emellett, aki még nem használta fel a gyermekvédelemből való kilépéskor járó otthonteremtési támogatást, amely egy kötött célú, 1,3–19 millió forint összegű, egyszeri juttatás, az azt is önerőként tudja használni az otthona megvásárlásához. Lutár Balázs elmondja, hogy ha a pályázaton kiválasztott fiatal megvásárolja az általa a program keretében bérbe vett ingatlant, azzal az MR Lakásalap anyagi forrásokat teremt egy másik lakás felújítására, és lehetőséget ad egy következő fiatalnak az otthonteremtésre. Aki az öt év lejárta után erre még nem áll készen anyagilag, annak felajánlják az ingatlan további bérlési lehetőségét.

Molnár Sándor is úgy tervezi, hogy amint sikerült berendeznie a lakást, a kötelező lakástakarék számlán kívül is elkezd félretenni, hogy meg tudja vásárolni az ingatlant. – Az egy kemény spórolás lesz, nehéz lesz, de jó, hogy kedvezményes áron tudom majd megvenni a lakást – osztja meg velünk félelmét és örömét.

Elmondja, hogy a távolabbi jövőt még nem látja tisztán, de majd szeretne családot alapítani, és azt is kitűzte maga elé, hogy jó szülő szeretne lenni. A lakás Debrecenhez köti, szereti a várost, de azt mondja, később nem tartja elképzelhetetlennek, hogy elköltözzön máshova, de a hazájához ragaszkodik. – Magyar vagyok, Magyarországon szeretnék élni – jelenti ki.

– A pénzügyi tudatosságot komolyan vesszük ebben a programban, együttműködési megállapodást kötöttünk a Pénziránytű Alapítvánnyal, hogy e-learning tananyagokkal segítse a résztvevőket, amelyek a mindennapi pénzkezeléstől a megtakarításon át a hitelfelvételig számos témához biztosítják a tudásanyagot – hívja fel a figyelmet az MR Lakásalap ügyvezetője. Lutár Balázs arról is beszél, hogy az ügyfélreferenseik rendszeresen látogatják a programban résztvevőket, és segítik őket, amikor szükséges. Persze elvárások is vannak: az együttélés szabályait és a szerződéses feltételeket egyaránt be kell tartaniuk a fiataloknak, és a lakásalap figyelemmel kíséri a rezsi és a közös költség fizetését is. Ha valaki elcsúszna ezekkel, igyekeznek neki tanácsokat adni és segíteni, hogyan kerülhet vissza a helyes kerékvágásba.

– Az eleje nehéz volt, de aztán jóra fordult minden, mint a mesében – értékeli Molnár Sándor az eddigi életét és főleg a gyermekkorát. Elmondja, hogy ha nem jött volna ez a lehetőség az MR Lakásalapnál, akkor nem tudja, mikor tudott volna saját lakásba költözni. Amikor arról kérdezzük, hogy ha ő pályára állt az életben, tervez-e valahogy segíteni a gyermekvédelemben élő fiataloknak, akkor minden várakozásunkat felülmúlva ezt válaszolja: szívesen lenne akár nevelőszülő is, amikor a saját gyerekei kirepültek.

A lakásalap is arra törekszik, hogy hosszú távon támogassa a gyermekvédelemből kikerülő fiatalok otthonteremtését, ezért igyekeznek anyagilag fenntartható működést kialakítani. Ez azért sem könnyű, mert az eszközkezelő programban kötött szerződésekben a családok átlagosan tizenöt-tizenhétezer forintot fizetnek havonta, így az MR Lakásalap működése állami támogatásra szorul. Szeretnék azonban elérni, hogy egyre kedvezőbb működtetési feltételek és ingatlanportfólió kialakítása mellett több forrás álljon rendelkezésre a fejlesztésre, valamint új lakhatási megoldások biztosítására, mert társadalmilag és gazdaságilag is elfogadottabb az ilyen szociális rendszerek működése. Közben más rászorulókra is gondolnak. – Céljaink között szerepel, hogy lehetőséget biztosítsunk a fogyatékossággal élőknek is, és az idősebb generációról sem szeretnénk megfeledkezni, nekik is szeretnénk programokat kidolgozni – jegyzi meg Lutár Balázs, az MR Lakásalap ügyvezetője.