Akik nem spórolnak a szeretettel

A Filemon-szolgálat konferenciájának célja, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) gyülekezeti kapcsolatainak képviselői, szolgálati vezetői, munkatársi közössége és az önkéntes szolgálatot végző testvérei elmélyedhessenek Isten Igéjében. Emellett lehetőségük nyíljon arra is, hogy megosszák egymással szakmai gondolataikat, tapasztalataikat. Az eseményen a résztvevők imaközösségekben vettek részt és tájékoztató előadásokat hallgattak meg a többi között a Református Börtönlelkészi Szolgálatról, a Szeretethíd önkéntes programról, a Református Gyermekvédelmi Központ és Nevelőszülői Hálózatról, hogy megismerhessék a diakóniai gyakorlatokat és lehetőségeket, amelyeket továbbvihetnek a gyülekezetekbe. A háromnapos konferencia pénteki napján jártunk.

A karitatív szervezet idén először Jól működő diakóniai gyakorlatok gyülekezetünkben elnevezésű díjban részesített három gyülekezetet. Az első helyezett a Szabolcs-Szatmár megyei Sonkádi Református Egyházközség, a második a budapest-rákoskeresztúri, a harmadik a budapest-angyalföldi református gyülekezet lett az idősek között végzett szolgálatért. Az MRSZ a találkozóra kiadványt szerkesztett a beérkező pályaművekből és más gyülekezeti gyakorlatokból.

A Szabolcs-Szatmár megyei Sonkádi Református Egyházközség lelkipásztora előadásban ismertette szolgálatukat. Szakadáti Károly közösen látja el Sonkád és Botpalád gyülekezeteinek lelkészi szolgálatát majdnem három éve. A tiszteletes és felesége, Szakadátiné Debreceni Dorina a reformatus.hu-nak elmondta, hogy gyülekezeteikkel segítenek és ünnepi hangulatot, örömet visznek a rászoruló, egyedül lévő vagy beteg embereknek, ott segítenek, ahol arra szükség van. Mind a ketten hangsúlyozták a cselekvő szeretet fontosságát, annak továbbadását, ahogyan azt Krisztus tanította. Kiemelték, hogy nem szabad spórolni a szeretettel.

A tiszteletes kórházlelkészként is szolgál Mátészalkán. Látogatásaikor megtapasztalja azt az erőt, amit egy emberi szó, a törődés jelent, amikor ünnepek idején ajándékot készítenek a gyülekezeteikkel a kórházban fekvőknek, az ott dolgozóknak és a mentőknek. A lelkipásztor úgy fogalmazott, hogy a betegség senkit nem került el, ezért fontosnak érzik, hogy gondoskodjanak a betegekről, például úgy, hogy ajándékcsomagokkal ünnepi hangulatot varázsolnak a kórházban fekvőknek. Ifisekkel, gyülekezeti tagokkal viszik be a ruhákat, élelmiszert, kisebb ajándékokat, amelyeket ők maguk készítenek. Ezek az ajándékok hidat képeznek a közösség és a kórházban lévők között – fogalmazott a házaspár. Elmondták azt is, hogy más gyülekezeti alkalmakon is segítenek, sütnek-főznek, továbbá szoros kapcsolatot ápolnak a helyi roma önkormányzattal és az alapellátó szociális intézményekkel. Az ukrán határ közelében élnek, a lelkipásztor kárpátaljai születésű, ezért is tartja fontosnak a határon túl élők rendszeres támogatását, segítését.

A konferencián a lelki szolgálat teológiai alapjairól Birinyi Márk, a Református Szeretetszolgálat főigazgató-helyettese tartott előadást. – Feltehetjük a kérdést: megváltoztatja-e Isten a tervét, ha imádkozom? A válasz röviden: nem. A legfőbb kérdés tehát nem az, hogy hány percet imádkozom egy nap, hanem hogy milyen emberré tesz engem, hogy imádkozhatok. Tudok-e olyan alázattal Isten színe előtt állni, hogy elfogadom az ő tervét – fogalmazott. Kifejtette, hogy az imádság nem más, mint közösség Istennel és részvétel Isten céljaiban.

Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke Pál apostol szavait magyarázva a Lélek gyümölcseiről, a szeretetről, az örömről és a békesség fontosságáról beszélt prédikációjában. Hangsúlyozta: a diakónia azt jelenti, hogy gyümölcstermő életet éljünk és másokat tápláljunk. Ezt követően fórumbeszélgetésen volt lehetőség kérdezni a püspököt. Steinbach József felidézte, hogy a diakónia az egyház egyik legáldottabb szolgálata, hiszen a legnagyobb szükséget szenvedők között is jelen van. Beszélt a gyülekezetek és az egyházi intézmények jelentőségéről. Kérdésre válaszolva, a közelgő egyházi választásokkal összefüggésben elmondta, imádkozzunk az alkalmas szolgálatvezetőkért, amelynek ellátásához kérni kell Isten kegyelmét és bölcsességét.

– Most mindenki forduljon a mellette ülőhöz, fogjon vele kezet, és mondjátok egymásnak: „Jó, hogy itt vagy!” – hangzott Győri Judit, a Szeretethíd önkéntes program-koordinátorának felvezetője. A résztvevők közül a legtöbben ismerték és részt is vettek már az önkéntes programban. Előadásában bemutatta az elmúlt tizenhét év tapasztalatait és jelentőségét. Kiemelte: a Szeretethíd program lényege, hogy bármilyen kevésnek gondoljuk is azt, amit adni tudunk, az mégis sokat jelent a közösségeink számára, és buzdította a gyülekezeteket az önkéntes szolgálatokra.

A gyermekvédelem területéről Egri Ilona és Miklósi Erzsébet intézményvezetők mutatták be a Református Gyermekvédelmi Központ és Nevelőszülői Hálózatot. Majd kérdésekkel fordultak a jelenlévőkhöz, akik őszintén osztották meg jó és rossz tapasztalataikat. A gyermekvédelem és nevelőszülőség után a kárpátaljai helyzetről online kapcsolásban Bernát Tamás lelkipásztor számolt be. Beszélt a mindennapok küzdelmeiről, nehézségeiről, és köszönetet mondott azért, hogy az anyaországi testvérek közel százharmincan, akár több száz kilométeres távolságból is érte, értük imádkoznak.

A Filemon-találkozón sokan nem először vettek részt, barátként üdvözölték egymást. Nagyvárosi gyülekezetek és kisebb falvak egyházközségei is képviseltették magukat. A Filemon-szolgálat önkéntesei az anyagyülekezetük diakóniai szolgálatának motorjai, másrészt kapcsolattartók a Magyar Református Szeretetszolgálattal, ezért is fontos, hogy évről évre találkozhassanak.

A háromnapos konferencia úrvacsorás istentisztelettel zárult, ahol Perpékné Papp Éva, a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház kórházlelkésze hirdette Isten Igéjét.

A konferenciáról részletesebb beszámolót is olvashatnak a jobbadni.hu oldalán.