Az érintések öröme

Újra látogathatók az idősotthonok, bentlakásos intézmények. Mit jelent ez lelkileg a bentlakóknak és az ott dolgozóknak?

Mivel a harmadik hullám lecsengőben van, a bentlakók reménykedtek, hogy talán anyák napján már személyesen találkozhatnak a szeretteikkel. Aztán április végén Müller Cecília országos tisztifőorvos bejelentette, újra jöhetnek a látogatók. Az idősek elkezdtek készülődni, nagyon várták a rég nem látott rokoniakat. Így már együtt ünnepelhettek a nagy- és dédnagymamák is a családdal. A jelenlegi szabályozás engedi, hogy az idősek kimenjenek az otthonból, akár haza is mehetnek a családdal. Nagy volt az öröm, hogy végre nem az üvegfalú látogatószobában, hanem személyesen találkozhattak, megélhették az érintések örömét, és persze voltak könnyek és mosolyok is.

A lelki életet hogyan befolyásolja a járványügyi szabályokon való lazítás?

Nálunk, a Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban hónapok óta a szobákban kiépített kihangosítórendszernek köszönhetően hallgathatták az istentiszteleteket a lakóink, most viszont, összhangban azzal, hogy a református templomok is ekkor nyitottak újra, közös vasárnapi istentiszteletet szerveztünk anyák napján. Szó szerint mindenki, aki tudott, részt vett rajta. Tele volt a gyülekezeti termünk. Megragadó pillanat volt ez számomra.

Mik a látogatás szabályai?

A látogatás feltétele a védettségi igazolvány. Az otthonoknak ajánlást küldtünk, amelyben kértük az intézményvezetőket, hogy korlátozzák a látogatások időtartamát, és például kétágyas szobában ne tartózkodjon két főnél több látogató. Akinek nincs védettségi igazolványa, az a korábbi szabályok szerint, tehát az erre a célra kialakított szobában találkozhat a szerettével. Azt is kérjük, hogy ha az időjárás engedi, a szabadban találkozzanak a lakók a látogatóikkal. Emellett el is hagyhatják az intézményeket, ha van védettségi igazolványuk, ha nincs, akkor legfeljebb hetvenkét órára menjenek el, és ha mégis tovább maradnak kint, negatív antigéngyorsteszttel térhetnek vissza. A meglévő korlátozások is üzenik, hogy legyünk résen, mert a vírus még itt van közöttünk. Az átoltottság azért azt a szorongást oldja, hogy életveszélyben van az, aki mégis megfertőződik. De még nem aludhatunk teljesen nyugodtan, szerintem még legalább egy év, mire minden védekezési szabályt kivezethetünk.

Május 9-én megválasztották önt a debrecen-nagytemplomi református gyülekezet lelkipásztorának. Miért fogadta el a presbitérium hívását?

Túl az életem felén mérleget vontam. A kérdésem az volt, hogyan tudnám még jobban és tovább szolgálni Istent és azt az egyházat, amelynek gyermekkorom óta tagja vagyok. Úgy éreztem, ezt gyülekezeti lelkészként tehetem. A váltás a saját fizikai és lelki megújulásomnak is a záloga. A diakóniától viszont nem kerülök messze, mert a Nagytemplomi Református Egyházközségnek is vannak ilyen szolgálatai.