Bölcsődei nevelők az élet szolgálatában

Csaknem hetvenezer gyermek jár ma bölcsődébe, több mint kétszer annyi, mint amennyien 2010 környékén jártak. Az egyházi bölcsődék száma évről évre nő, ezen belül a református fenntartású intézmények is gyarapodnak, erősödnek.

– Megilletődöttséggel lehet csak erről beszélni – mondta Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója, hozzátéve, hogy a mai társadalmi helyzetben, amikor drasztikusan csökken az itthoni születésszám, és nem magától értetődő, hogy a gyermek érték, komoly elismerés illeti a kisgyermeknevelőket és a fenntartókat, a gyülekezeteket, presbitériumokat. – A református bölcsődei közösséget az Istenre fókuszáltság köti össze. Isten igent mond az életre, az ő munkatársai pedig ezt az igent mondást közvetítik a társadalom felé, amikor a munkájukat végzik – fogalmazott a főigazgató. Igei köszöntésében a Bírák könyvéből idézve állított párhuzamot: – Ahogy Sámson szülei Istenre hangoltak voltak, úgy érződik ez az Isten felé fordulás a református fenntartású intézményekben, felmutatva a társadalomnak, hogy ez az egyház az élet egyháza – mutatott rá az igerészletre.

Magyarországon református fenntartású bölcsődékbe ezerhatszáz gyermek jár, a három éven felüli gyermeket nevelő édesanyák nyolcvan százaléka jelen van a munkaerőpiacon – hangzott el a konferencián. Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly szeptember óta újra kérhetik a szülők a bölcsődei támogatást. Az ötvenezer forintos összeget már nemcsak a magán, hanem az önkormányzati intézményekbe járó gyermekek után is igényelhetik az édesanyák és édesapák. Kiemelte, hogy az elmúlt években jelentős béremelést kaptak a kisgyermeknevelők, az utánpótlás biztosítására további ösztöndíjprogramokat hoztak létre: a kisgyermeknevelő hallgatók százhuszonötezer forintos támogatást vehetnek igénybe a tanulmányaik során. Kezdeményezték továbbá, hogy a pedagógusigazolvány minden bölcsődei dolgozó, tehát a dajkák számára is elérhetővé váljon. Koncz Zsófia szerint kiemelkedő részt vállal a református egyház a hazai bölcsődék, óvodák, iskolák és idősotthonok működtetésében.

A konferencián elhangzott, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben a férőhelyek számának növelésének köszönhetően megduplázódott a bölcsődés gyermekek száma. Még 2010-ben 32 500, idén már csaknem hetvenezer kicsi jár ilyen intézménybe, ami a települések népességmegtartó erejét tovább növelte. Tizenöt évvel ezelőtt a három év alatti gyermekek mindössze tizenegy százaléka vett részt a bölcsődei nevelésben, ma már huszonöt százalékuk. Ehhez hasonlóan magas gyermeklétszám soha nem volt hazánkban, még a hetvenes években sem, amikor rengeteg új férőhelyet létesítettek. Ugyanakkor száznegyvennél is több település van, ahol az ott lakó családok száma miatt törvényi kötelezettség lenne, még sincs bölcsőde, kialakításuk folyamatban van. A kisgyermeknevelők bruttó fizetése ma elérheti a hétszázezer forintot, ezen felül számos pótlék (korai fejlesztéshez, sajátos nevelési igényű, diabéteszes gyermekek neveléséhez kötött kiegészítő jövedelem) növeli az illetményüket – hangzott el az eseményen.

Boros Ildikó, a Református Szeretetszolgálat népegészségügyi szakértője a konferencián beszámolt arról, hogy a hazai bölcsődék kimagasló tárgyi feltételeket biztosítanak. A régmúltban sokkal szigorúbb egészségvédelmi előírások vonatkoztak ezekre az intézményekre, mint ma: mindenhol működött intézményi orvos és kötelezőek voltak a védőnői látogatások is. – Ma sajnos nem teszi kötelezővé a jogszabály, pedig nagy szükség lenne a védőnők szaktudására az intézményekben – emelte ki. Míg korábban csecsemőket is bölcsődébe adtak a szüleik, és a jogszabály szerint húszhetes kortól igénybe vehető az ellátás, ma elenyésző, egy százaléknál is kevesebb az egyévesnél kisebb babák száma az intézményekben.

Gállné Gróh Ilona zenepedagógus, a Ringató módszertani program alapítója megénekeltette a konferencia résztvevőit, majd a bölcsődei zenei nevelés fontosságáról beszélt. Még 2017-ben vált hungarikummá a Kodály-tanítvány Forrai Katalin karnaggyal közösen, húsz év alatt kidolgozott módszer. A magyar népdalokat a kisgyermekek és a szülők együtt, játszva tanulhatják meg a csoportos foglalkozásokon, eközben nagy hangsúlyt kap az egymásra figyelés, a testkontaktus, ezáltal erősödik a szülő-gyermek kapcsolat. A zenei transzferhatásnak köszönhetően a hangutánzó és ölbéli játékok és az ének fejlesztik a beszédkészséget, a mozgást, elősegítik a szocializációt. Ezért is fontos a zenepedagógus szerint, hogy a zenei anyanyelvvel már a bölcsődében találkozzanak a kicsik. Gállné Gróh Ilona hozzátette, hogy noha Kárpát-medence szerte tucatnyi Ringató csoport létezik, tervezi, hogy Ringató módszerrel működő bölcsődék is megkezdik működésüket a közeljövőben. Megrendülve mesélt anyaotthonokban, családok átmeneti szállásain és idősek otthonában tartott alkalmaikról.

Ungvári Ildikó, a Református Szeretetszolgálat dietetikusa a kisgyermekek egészséges táplálkozásának fontosságáról beszélt a konferencián. Mint mondta, a szülői minta mellett fontos egészen kisgyermek korban kialakítani a helyes étkezési szokásokat, a legfrissebb kutatások is igazolják ugyanis, hogy az úgynevezett civilizációs megbetegedéseknek 70-80 százaléka megelőzhető lenne az egészséges táplálkozással. Erről az úgynevezett Okostányér oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők, amit a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Tudományos Akadémia élelmiszer-tudományi tudományos bizottsága állított össze. A szakember hangsúlyozta, hogy a változatos étrendhez nincs szükség bizonyos ételek kizárására, fontos azonban egyes ételeket előre, másokat pedig hátra sorolni. Az egészséges vegyes táplálkozás legfontosabb összetevői a zöldségek, a gyümölcsök, a gabonafélék, a húsok, a halak és a tejtermékek. Hozzátette: kisdedkorban minden étkezésnek tartalmaznia kell teljes értékű fehérjét.

Szűcs Mátyás lelkipásztor és Baloghné Kovács Zsuzsanna, a Tatai Református Bölcsődehálózat szolgálatvezetője bemutatta intézményük pedagógiai programját és lelkiségét. Foglalkozásaik során hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre, a kézművességre, az anyanyelvi nevelésre, a mozgásra és az ének-zenére, a mondókákat ölbéli játékok segítségével tanítják a kicsiknek. Szűcs Mátyás lelkipásztor bibliai történeteket mesél a gyermekeknek, eljátsszák a történeteket. A kisgyermeknevelők a rendszeres áhítatokon feltöltődhetnek lelkileg, emellett a napi imádságok színesítik a bölcsődei életet. Az elalvás előtti altatót is imádság követi, amely elmaradhatatlan része a nyugodt pihenésnek – emelte ki Baloghné Kovács Zsuzsanna.

A Református Bölcsődei Konferenciát évről évre megtartja a Református Szeretetszolgálat a bölcsődék napjához közeledve, amely idén húsvéthétfőre esett. A szervezők mottója idén a következő zsoltárrészlet volt: „Lábam előtt mécses a Te Igéd, ösvényem világossága.” (Zsolt 109,105).