„Ez nem vak bizalom”

Egy kutatás szerint tíz magyarból egy álhíreket olvas. Ha rávetítjük a társadalom egészére, ez azt jelenti, hogy egymillió ember álhírekből tájékozódik. Érzi ezt a tendenciát egészségügyi, gyógyszerészeti kérdésekben is?

Ha az egyik cikk azt ígéri, megtalálták a rák ellenszerét, a másik meg azt, hogy ma se találták meg, az első lesz érdekesebb. A hazugságot könnyebb figyelemfelkeltőn, színesen tálalni, mint az igazságot.

Régóta foglalkozik álhírek, áltudományos cikkek és mítoszok leleplezésével – például a Ködpiszkáló nevű blogján. Szerzőtársaival könyvet írt a gyógynövényekről PirulaKalauz címmel.

Igen, mert úgy gondoltuk, hiányt tölt be ez a könyv. Az internet tele van egymásnak ellentmondó állításokkal, az egyszerű fogyasztó pedig képtelen kiigazodni. Mi arra vállalkoztunk, hogy összeszedjük a ma elérhető legokszerűbb bizonyítékokat, és ez alapján leírjuk, mi mire való, és mennyit kell belőle szedni – hogy a fogyasztónak valóban jó legyen. Több mint kétszázhatvan gyógynövény, vitamin, ásványi anyag ismertetése található meg benne, betűrendben.

Mennyire használható „öngyógyításra” a könyv, ha valaki kétségbeesetten keresi a megoldást a problémájára?

Nem akartunk hamis reményeket táplálni. Próbáltuk ezt a helyén kezelni, tudományosan nem igazolt állításokat nem szerepeltetünk a könyvben. Például nincs a tárgymutatóban sem „rák”, sem „koronavírus”, mert ha azt állítanánk, hogy valamelyik növény gyógyítja a daganatos megbetegedést, azzal félrevezetnénk az olvasóinkat. A koronavírussal kapcsolatban sem tudtunk még biztosat írni. Van olyan növény, amely laboratóriumi körülmények között gátolja a vírus szaporodását, de ha ezt leírnánk a könyvben, sokan úgy értelmeznék, hogy ha azt szedik, bizonyára meggyógyulnak a Covidból.

A könyv megjelenése óta a Pirulakalauz.hu portálon azt írják, hogy a feketekömény szedése biztató lehet a koronavírusos tünetek kezelésében. A járványhoz kapcsolódó tartalmaikat pedig ingyenessé tették, hogy mindenki elérhesse a tudományos megalapozottságú, hiteles cikkeiket.

Erről a fűszernövényről – amelyet itthon kevésbé ismerünk – már korábban is tudni lehetett, hogy van vírusellenes hatása. És most a koronavírus ellen is hatásosnak bizonyult laboratóriumi vizsgálatban. Ezt követően háromszáz Covid-pozitív betegen tesztelték klinikai körülmények között, és az első kézirat szerint hatásosan csökkentette a tüneteket, gyorsította a vírusmentessé válást, valamint a súlyos lefolyás kialakulásának kockázatát is csökkentette. Egy hetvenkilós embernek ehhez napi 5,6 gramm feketeköményt kell szednie egy kis mézzel.

Merné ajánlani az olvasóinknak, hogy ha elkapják a koronavírust, próbálják meg a „feketekömény-terápiát”?

Ezzel azért óvatos vagyok. Egyrészt a dózis – napi öt gramm, körülbelül két héten át – jóval nagyobb, mint amit eddig fűszerként bárki egy nap alatt elfogyasztott. Egyelőre úgy tűnik, nincs mellékhatása, de még vizsgálni kellene. Épp ezért nem merem mondani, hogy aki covidos, az nagykanállal egye a feketeköményt. A jelenlegi tudásunkat azonban megismétlem: hatásosnak tűnik, és eddig még nem figyelték meg mellékhatását. De hogy azt mondjam, gyógyszerként szedjék be, ahhoz az illetékes hatóságnak jóvá kellene hagynia egy feketeköményből készülő gyógyszert. Ennél merészebbet most nem mondanék.

Ha ön tünetekkel lenne Covid-pozitív, megpróbálna napi öt gramm fekete köményt bevenni?

Igen, mert nincs olyan kezelés, amelyet azok a Covid-pozitív betegek kapnának, akik otthon várják, hogy az állapotuk javul-e, vagy rosszabbra fordul. Ha lenne egy jó gyógyszer, akkor nem szednék helyette feketeköményt, de most az a helyzet, hogy nincs. Pontosabban: a gyógyszeres kezelést azoknál alkalmazzák, akiknek már súlyosabb tüneteik vannak, és kórházi kezelést kapnak.

Van más növény, amely ígéretes lehet?

Biztosan sok ilyen van, de még kevésről van bármilyen vizsgálati eredmény. A bodza termése például kifejezetten ígéretes lehet, laboratóriumi körülmények között már igazolták, hogy hatásos a koronavírussal szemben is, de klinikai vizsgálat még nem volt. A bodzát egyébként használják például influenzás betegek terápiájánál, mert gyorsítja a felépülést. Ez is biztató, mindenképpen érdemes lenne tovább vizsgálni a bodzát, nálunk már van belőle otthon néhány üveg lekvár.

Abban, hogy a feketeköményben, a bodzában vagy más növényben lehet, hogy ott az orvosság az új típusú koronavírusra, lát isteni rendezettséget, eltervezettséget?

Egyértelműen igen, ez fakad a világlátásomból, ez a hitem része, de ez nem vak bizalom. Isten terveit nem ismerjük. Ő nem automata, amibe bedobjuk az aktuális problémát, és a másik végén bizonyára kijön a megoldás, ami most éppen egy gyógyszer lenne. Ráadásul voltak hatalmas világjárványok – a kolera, a pestis, a spanyolnátha –, amelyeknél nem volt hatásos megoldás, és rengeteg, több tízmillió ember hunyt el. Azonban ha megoldást találunk a koronavírus kezelésére, akár egy növénnyel, akár mert egy tudós fejéből kipattan a megoldás szikrája, és gyógyszert tud rá készíteni, azt Isten engedi meg.

Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint sok a tünetmentes vírushordozó, ezért minden velünk nem egy háztartásban élő embert fertőzöttnek kell tekinteni. Mit gondol erről?

Sajnos igaza van. Sok a tünetmentes ember, aki úgy hordozza a koronavírust, hogy nincs tudatában. A saját családom példáját hozom: egyikünk pozitív lett, az egész család karanténba került, próbáltunk vigyázni, hogy a pozitív családtagtól ne kapjuk el a fertőzést, de nem lehetünk teljesen biztosak benne, hogy ez sikerült. Jelenleg nincs arra kapacitás, hogy azokat is teszteljék, akiknek semmi baja, így, bár nem voltak tüneteim, lehet, hogy én is hordozom a vírust, és ha óvatlan vagyok, továbbadhatom. Hangsúlyozom: nem csak akkor fertőz valaki, ha már köhög, vagy más tünetei vannak, tünetmentesen is átadható a vírus.

Ez alapján helyesnek gondolja, hogy a Zsinat Elnökségi Tanácsa kérésének megfelelően a magyarországi református templomok zárva vannak?

Nem jó érzés ezt kimondani, de a járvány felfutó stádiumában vagyunk, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni a találkozások számának csökkentésére. Ausztriában már teljes a lezárás. Ahhoz, hogy mi addig ne jussunk el, lassítani kell a járványt. Az, hogy egy istentiszteleten könnyen terjed a vírus, már kimutatott tény. A gyülekezet énekel, ez még inkább terjeszti a kórt, ha van fertőzött a közösségben. Ráadásul vannak, akik nem hordják vagy nem jól hordják a maszkot, ez tovább emeli a fertőzés lehetőségét. Amíg nyitva voltak a templomok, lehetett olyan, aki ott fertőződött meg.

A járványra a vakcina hozhatja el a megoldást. Koronavírus elleni oltás még nincs, az influenza ellenit most többen adatják be maguknak, mint máskor. Jól teszik?

Mindenképpen, mert az influenza megelőzhető betegség, amely évente világszinten félmillió ember halálát okozza. Ez csökkenthető lenne, ha beoltatnák magukat az emberek. A koronavírus-járvány szempontjából azért fontos ez az oltás, mert akinél kialakul a védettség, az nem kerül influenzával kórházba, nem terheli tovább az ellátórendszert. Másrészt, akik felveszik a védőoltást, mégis jelentkeznek tüneteik, könnyebben észlelik, hogy Covid-fertőzés áll a háttérben. A nehézlégzésre, a fáradékonyságra és arra, ha valaki erősen köhög, nagyon kell figyelni. Bármelyik utalhat tüdőgyulladásra, amit ki kell vizsgáltatni, hisz akár intenzív osztályos ellátásra is szükség lehet, hogy ne legyenek maradandó következményei. Persze vannak más gyakori tünetek is, mint az íz- és szaglásvesztés.

Mit gondol a vakcina-nacionalizmusról, azaz hogy sokan látatlanban, a fejlesztő ország megítélése alapján utasítanak el egy védőoltást, így például az orosz oltóanyagot?

A vakcinafejlesztés és -gyártás alapvetően az adott ország szabályainak megfelelően folyik, de ezek a szabályok nemzetközileg egységesek. Azonban a politika néha olyan módon telepedik rá a tudósok munkájára, amellyel nyomás alá helyezi őket. Ez – elméletileg mondom – előidézheti, hogy felgyorsítják a fejlesztés vagy a gyártás folyamatát olyan áron, hogy az a hatásosságot vagy a biztonságot csorbítja. Bízom benne, hogy nincs erről szó. Az sem jó, ha a fejlesztés nem transzparens. Ha a hatásosságot és a biztonságosságot alátámasztó eredmények ismertek lesznek, ha ezeket mindenki megnézheti, akkor nem kell tartani attól, hogy egy vakcina hol készült, de ha ezek nem lesznek nyilvánosak, akkor felmerülhetnek kételyek. Itt még nem tartunk, mert egyik vakcina fejlesztése sem ért véget.

Ha lesz elérhető védőoltás a koronavírus ellen, beadatná magának és családjának?

Biztosan igen, mert ez az állapot, amelyben most élünk, nem normális. A családtagok félnek egymással érintkezni, inkább telefonon beszélnek. Ebből az állapotból a védőoltás vezethet ki bennünket, mert erre a betegségre nincs hatásos gyógyszer és rövid időn belül nem is várható, hogy legyen. Reményeim szerint lesz hatásos védőoltás, és ha kellően sok ember megkapja, amihez nem is kell az egész társadalmat beoltani, akkor leáll a járvány terjedése. Ráadásul azok, akik megkapják az oltást, utána nyugodtan találkozhatnak, nem kell attól tartaniuk, hogy a rokonok egymást megfertőzik.

Van bármi, amit most a kézfertőtlenítés, a távolságtartás és a maszkhasználat mellett tehetünk az egészségünk megőrzéséért?

Az egészséges táplálkozás alapvető. Ha télen is fogyasztunk zöldséget, gyümölcsöt, a vitaminigényünk nagyjából fedezhető. Ennek hiányában pótolni kell a vitaminokat multivitamin-készítményekkel. A C-vitamin pedig külön is indokolt, de legfeljebb napi néhány száz milligrammos mennyiségben. Attól függetlenül, hogy ki mennyire étkezik egészségesen, fontos a D-vitamin pótlása is. A magyar lakosság zömének D-vitaminhiánya van, és télen ez a helyzet csak romlik. Felnőtteknek napi kétezer NE D-vitamin javasolható, ez a mennyiség számos betegség kockázatát csökkenti, és a Coviddal kapcsolatban is vannak kedvező megfigyelések.