Köszönöm, hogy bármi is történjen veletek, köztetek, nálatok a rátok bízott felebarátok biztosak lehetnek abban, hogy ők az „elsők” .– Beszterczey András, a Magyarországi Református Egyház Diakóniai Irodája vezetőjének gondolatai a szociális munka világnapja alkalmából.
Kedves Munkatársaim! Kedves Testvérek!
Bátran mondhatom, hogy az elmúlt hónapok igazán embert próbáló napjai nem teltek el nyomtalanul egyikünkben sem.
Lelkileg és testileg egyre fáradtabbak vagyunk, sokkal több energiába kerül megőrizni nyugalmunkat, biztonságot sugárzó tartásunkat, szelíd hangunkat, és még hosszan sorolhatnám..., de mindannyian tudjátok mire gondolok.
Minden szolgálatunkban azt tapasztalom, hogy a munkatársaink nagy többsége igazi szolgatársként végzi munkáját. Nem csak szájjal vallja Isten nagyságát, hanem azt tettekkel bizonyítja. Sok-sok plusz óra, a zónákban önként vállalt műszakok, fokozott egymásra figyelés mind-mind azt bizonyítja, hogy helyén van a szív és a lélek.
Köszönöm nektek, Irodai munkatársaimnak, az intézmények és szolgálatok vezetőinek azt a helytállást, amit a mindennapokban tapasztalok. Köszönöm, hogy bármi is történjen veletek, köztetek, nálatok a rátok bízott felebarátok biztosak lehetnek abban, hogy ők az „elsők” . Nincs elfutás, menekülés, feladás... ez a legnagyobb emberi erény és érték, amit Istentől kaptunk!
Ma a szociális munka napja van, ki-ki a saját „vérmérséklete” szerint gondol erre és ünnepli meg.
Én egy apró szócskát tudok csak írni: KÖSZÖNÖM!