„Immár hagyománnyá vált, hogy a dandár és a Tiszántúli Református Egyházkerület között érvényben levő együttműködési megállapodás alapján az Egyházkerület két debreceni református gimnáziumának tanulói közös hadisír-gondozáson vesznek részt a Hősök Temetőjében ezen az önkéntes napon. Idén rendhagyó módon, mi már május 10-én elkezdtük a Szeretethíd önkéntes munkáját, hiszen a rendezvény központi időpontja május 16-17" – mondta el Sajtos Szilárd százados, református tábori lelkész, egyházkerületi ifjúsági referens, a hadisír-gondozás szervezője.
Ezen a napon mintegy 120 tanuló érkezett tanáraik vezetésével a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumából és a Dóczy Gedeon Református Gimnáziumból, akik Kázmér László főhadnagy irányításával végezték önkéntes munkájukat. Segítségükkel a debreceni Hősök Temetője látványosan megújult. Az önkéntes munka során a diákok és felnőttek megtisztították a temetőt, összeszedték a felesleges növényzetet, és kitakarították a Hősök Pantheonját.
A Refis diákok most is felkeresték az I. világháborúban fiatalon elesett Dr. U. Szabó Gyula református főgimnáziumi tanár, a legendás 39. gyalogezred tartalékos zászlósának sírjához. Ezt a sírt a néhány éve, éppen a Szeretethídon fedeztük fel, azóta kiderítettük, hogy ki volt az elesett gimnáziumi tanár. Halálának idén centenáriuma van, hiszen 1914. október 15-én hunyt el.
Dr. Újvárosi Szabó Gyula 1887. október 11-én született Hajdúböszörményben, rangos böszörményi család gyermekeként. 1905-ben érettségizett, majd 1910-ben Kolozsvárott előbb tanári oklevelet, később doktori fokozatot szerzett. 1911 szeptemberétől a Debreceni Református Főgimnáziumban előbb helyettes tanár, de hamarosan a tanári kar elismerése és a diákság szeretete eredményeként a magyar és latin irodalmi tanszék vezető tanára lett. Tanári szolgálata mellett az Országos Református Tanáregyesület jegyzője volt, illetve állandó látogatója a Kollégiumi Nagykönyvtárnak, publikációi jelentek meg többek között az Egyetemes Philologiai Közlönyben, az Irodalomtörténeti Közleményekben, és a Tanáregyesületi Közlönyben. Három évig állt a katedrán, az I. világháború kitörését követően tartalékos zászlósként a k. und k. 39-es gyalogezredhez vonult be, s hamarosan a galíciai frontra került. Tizennyolc csatában vett részt, a tizenkilencedikben Nowemiasto-nál, a mai Lengyelország területén 1914. október 15-én, négy nappal 27. születésnapja után elesett. Emlékét a Refis diákok, illetve a 39-es Lövészzászlóalj katonái ápolják.
MRSZ
Szöveg: bocskaidandar.hu
Foto: Csákvári Sándor