A vidékfejlesztés új szintjeit vitatták meg a résztvevők a Végtelen lehetőség – komplex fejlesztés a Cigándi járásban nevű projekt sárospataki zárókonferenciáján. A Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) hazánk egyik legelmaradottabb térségét érintő felzárkóztató programja kiemelkedő szociálpolitikai fejlesztés is egyben.

Pásztor Dániel püspök nyitóáhítatot tart
Az egyedülálló kísérlet elmúlt négy évének kiértékelése mellett terítékre kerültek a vidékfejlesztés legfontosabb kérdései is. Az október 19-én megrendezett zárókonferencia áhítattal kezdődött, amelyet Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke tartott. Ezután Czibere Károly, az MRSZ kuratóriumi elnöke mondott nyitóbeszédet.
„Fáradozzatok annak a városnak a jólétéért, amelybe fogságba vitettelek titeket, és imádkozzatok érte az Úrhoz. Annak jólététől függ a ti jóléteteket is!” (Jer 29,7) – idézte a jeremiási Igét Czibere Károly. – A babiloni fogság idején hamis próféták hangjai kísértették a népet, akárcsak manapság Az egyik szerint itt nincs jövő, meneküljön, aki csak teheti. A másik pedig azt hangoztatja, hogy holnapra egyszeriben minden megoldódik. A kettő között kell megtalálnunk a józan hangot, és az alapján kell cselekedni – tette hozzá az MRSZ kuratóriumának elnöke.
A Végtelen lehetőség program elindulását helyzetértékelés előzte meg. A vizsgálat eredményeit Rusinné Fedor Anita, a Debreceni Egyetem adjunktusa ismertette. A kutatás megállapította, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járásában az átlagjövedelem az országosnak az egyharmada, és az ott élő munkaképes korú lakosság fele munkanélküli. A családok 77 százalékénak okoz gondot a fűtés megoldása, miközben minden ötödik házból hiányzik a víz vagy a villany. Emellett a szakemberek, a szolgáltatások és a tömegközlekedés elérhetetlensége jellemzi a tizenöt településből álló járást, ahol az iskolázottság és az általános életminőség is rendkívül alacsony.

A végtelen lehetőség projekt munkatársai
A feltárt problémákra reagálva szerveződtek meg azok a képzési formák, amelyek biztosították a jogi, szociális és pszichológiai segítségnyújtást, az álláskeresési és életvezetési tanácsadást, vagy éppen a háztartási, technikai ismereterjesztést. Az elmúlt években a térségben harmincöt szolgáltatás épült ki, köztük a családmegtartó szolgáltatás, a barkács- és kerékpárklub, a robotikai szakkör, a növénytermesztési program, a főzőklub és még számos egyéb foglalkozás. Az eredmények számottevőek: hetvenkét új kert jött létre a járásban, százötven közfoglalkoztatásban álló nő kapott állást a munkaerőpiacon. Megvalósult háromszázötven buszszolgáltatás és százötven egészségügyi állapotfelmérés. A leghatékonyabbnak a gyermekprogramok bizonyultak, elsősorban a szemléletformálás és a tudásbővítés terén sikerült komoly eredményeket elérni. A résztvevők külön kiemelték kilenc gyermek családi viszonyainak rendezését, akik máskülönben állami gondozásba kerültek volna. A program sikerét jól jellemzi, hogy mintegy ezerötszázan vettek részt benne, ez a járásban élők tíz százaléka.
Stumpf Attila, a Cigándi Járási Hivatal vezetője a felsorolt eredményeket kiegészítve elmondta, hogy csökkent az álláskeresők és az iskolai hiányzások száma is. A foglalkozások és szakemberek pedig rengeteget adtak az ott élők életéhez, akik egyöntetűen azt nyilatkozták, szeretnék, ha folytatódna a program.
Szerepi Anna, a Végtelen lehetőség szakmai vezetője a program tovább éléséről beszélt. A meghonosodott szolgáltatásokat igyekeznek később is biztosítani, számos helyi intézmény tovább viszi a jól bevált képzési elemeket. A kiépült két Jelenlét pont – Ricsén és Bodroghalmon – elérhető lesz a későbbiekben is. A szakmai tapasztalatok beépülnek az egyetemi képzésekbe, amelyek így a szociális munkások következő nemzedékének eszközeivé válnak majd. Emellett a térségből januártól több település is csatlakozik a kormány következő Felzárkózó települések programjaihoz.

A délutáni panelbeszélgetéseken az MRSZ által meghívott szakemberek szóltak a vidékfejlesztés általános kérdéseiről. A beszélgetések gerincét a leszakadó térségek piaci viszonylatba helyezésének kérdésköre jelentette. Ez azért fontos, mert a stabil jövedelem hiánya jelenti ezeknek a vidékeknek az elsődleges gondját. A gazdaság koncentrálódásával azonban nehéz mit kezdeni. A munkáltatóknak, a szakembereknek, a fiataloknak általában nem perspektíva hátrányos helyzetű térségekben jelen lenni.
Ennek tudatában a külső intervenció az egyedüli kiindulási alap. A befektetett pénzek gazdaságélénkítő hatása azonban többnyire időszakos – ritkán válnak önműködő mechanizmussá. Ráadásul a becsatornázott tőke nagy része rövid úton a globális kereskedelmi láncoknál köt ki. A pénz helyben tartása önmagában is hatalmas fejlődési potenciált rejt, ilyen szempontból kulcsfontosságú a körforgásos gazdaság kialakítása és a helyi termékek programjai. Amiben bízni lehet: előfordul, hogy a munkáltató a stabil és olcsó munkaerő kedvéért infrastrukturálisan fejletlenebb térségbe szervezi ki az üzemét.
A panelbeszélgetéseken részt vevő szakmabeliek egyaránt pozitívumként említették, hogy a területfejlesztésnek ismét van minisztere, és ez lehetővé teszi a széles körű szakmai párbeszédet. – Az emberek nem hibásak, azt teszik, ami számukra a legelőnyösebb. Olyan rendszert kell kialakítani, ahol az egyéni és a közösségi érdek harmonizál, és mindkettő megfelel a vidékfejlesztés szempontjainak – hangzott el a konferencián.