Inkább a börtönt vállalja a meghurcolt nicaraguai püspök

Huszonhat év börtönre ítélte és megfosztotta állampolgárságától a nicaraguai bíróság Rolando José Álvarez Lagos katolikus püspököt. Az ítélet szerint az egyházi vezető árulást követett el hazája ellen, aláásta a nemzeti egységet és álhíreket terjesztett. Nicaragua elnökének, Daniel Ortegának egyik legfőbb kritikusa azután kapta ezt a súlyos büntetést, hogy nem volt hajlandó száműzetésbe menekülni, amikor ezt felajánlották neki a helyi hatóságok.

Alvarez nicaraguai püspök 2022 - Facebook-presos politicos nicaragua.jpg

Rolando José Álvarez Lagos, Matagalpa püspöke

Fotó: Facebook/Presos Politicos Nicaragua

A nicaraguai kormány csütörtökön kétszázhuszonkettő politikai foglyot, köztük több papot adott át egy megegyezés alapján az Amerikai Egyesült Államoknak. A kitoloncolt, állampolgárságuktól megfosztott embereket Daniel Ortega, Nicaragua teljhatalmú ura a televízióban „külföldi államok ügynökeinek” nevezte. Rolando José Álvarez Lagos püspöknek is felajánlották a hatóságok, hogy távozzon, ő viszont úgy döntött, nem hagyja el Nicaraguát, marad hazájában, hogy támogassa az elnyomott katolikusokat. A diktátornak sokkal kényelmesebb lett volna, ha sikerül száműzetésbe kényszeríteni az egyházi vezetőt, mint tette azt korábban sok másik politikailag kényelmetlen szereplővel, például Managua korábbi püspökével, Silvio José Báez Ortegával 2019-ben. Báez egyébként Miamiban él, ahonnan a mostani döntés ellen is tiltakozott. Twitter-bejegyzésében kiállt Álvarez mellett, mint írta, a püspök morális fölényben van, és a nicaraguai hatóságok hamarosan kénytelenek lesznek szabadon engedni.

Az átadott politikai foglyok között voltak azok a papok és szeminaristák is, akiket Álvarez püspökkel együtt tartóztattak le 2022 augusztusában. Ramiro Tijerino, Sadiel Eugarrios, Raúl González és José Luis Díaz atyák, valamint Darvin Leiva és Melkin Segueira szeminaristákat a rendőrök egy ideig a püspökkel együtt tartották házi őrizetben, majd elválasztották őket tőle, és egy ideig nem is lehetett tudni, hogy egyáltalán életben vannak-e. A politikai foglyok között volt több korábbi elnökjelölt is, akik Ortega ellen akartak elindulni a választáson. Egyébként arra sincs hivatalos magyarázat, hogy miért hozták előre minden előzetes bejelentés nélkül Álvarez püspök márciusra kitűzött tárgyalását.

Álvarez püspök júniusban még vidáman állt be röplabdázni a gyerekek közé:

Álvarez püspök egy katolikus rádióhálózatért is felelt, amelynek öt állomását a kormány korábban betiltotta, mert úgy vélte, kritikusak Ortega elnökkel és alelnökével, Rosario Murillóval szemben, aki nem mellesleg a diktátor felesége. Nicaraguában az elmúlt néhány évben rengeteg atrocitás érte a keresztyéneket. Martha Patricia Molina Montenegro nicaraguai ügyvéd, az országban a korrupciót monitorozó egyik civil szervezet tagja szerint 2018 óta a katolikus egyház ellen több mint százkilencven támadás történt. Tavaly a hatmillió lakosú országban összesen tizenkét katolikus rádióadót zártak be, és három katolikus kábeltévétől vették el a sugárzás jogát.

A Nemzeti Szandinista Felszabadítási Front által uralt parlament 2022-ben több mint másfél ezer nem kormányzati szervezetet tiltott be az országban, köztük több keresztyén szeretetszolgálatot is. Kiutasították a Vatikán nagykövetét, Waldemar Stanislaw Sommertag apostoli nunciust is. A Voces de Sur (Dél Hangjai) civil szervezet szerint tavaly több mint hétszáz alkalommal sértette meg a sajtószabadságot a nicaraguai rezsim.

Az egyház elleni támadások külön pikantériája, hogy közben az elnök Ortega arra hivatkozik és azt hirdeti, hogy őt Isten jelölte ki az ország vezetésére.

Álvarez nicaraguai püspök a bíróságon 2023. február 9. Fotó: Facebook/Notícias nicaragua

Álvarez nicaraguai püspök a bíróságon

Fotó: Facebook/Notícias nicaragua

Az üldözések 2018-ban kezdődtek. Ekkor tüntetések indultak Ortega ellen. Pár évvel korábban elapadtak a Venezuelából érkező támogatások, és az emberek a csökkenő életszínvonal mellett egyre többen eszméltek rá, hogy a szociális juttatásokért cserébe az elnök az évek során leépítette a demokratikus intézményeket. A 2018-as nagy tüntetések idején a katolikus egyház tárgyalásokra szólított, és próbált közvetíteni, de az Ortega-rezsim fegyverrel támadt a nicaraguai emberekre. Az összecsapásokban több százan vesztették életüket. A katolikus egyház igyekezett menedéket biztosítani a fegyveres erők által üldözött tüntetőknek, és követelte a békés demonstrálás jogának biztosítását, amire válaszul Ortega üldözni kezdte az egyház képviselőit. Először saját felhergelt híveit, majd a rendőrséget használta a papok és hívek elleni támadásokra.

A nicaraguai keresztyénüldözés ellen Matteo Zuppi bíboros, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke, Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára, Jean-Claude Hollerich luxemburgi bíboros, az Európai Unió Püspöki Konferenciák Bizottságának elnöke is tiltakozott, Ferenc pápa pedig vasárnap arról beszélt, hogy nagyon elszomorítják a közép-amerikai országban történt események. A katolikus egyházfő arra kérte a híveket, imádkozzanak azért, hogy Isten megnyissa a nicaraguai politikusok szívét.

A keresztyénekre nehezedő nyomást nemcsak a papok, de a hívek is érzik: 2023-ban eddig a nicaraguai rendőrség már nyolc egyházi körmenetet, ünnepséget tiltott be. Legutóbb Managuában Guzmán Szent Domonkos szobrát ítélték „házi őrizetre” azzal, hogy betiltották az utcai körmenetet, és a templomban szervezett ünnepség időtartamát is korlátozták.

A CitizenGo-portálon korábban petíciót is indítottak, ebben azt kérik az ENSZ-től és az Amerikai Államok Szervezetétől, hogy tegyenek lépéseket a keresztyének megvédése érdekében Nicaraguában.

A petíciót itt írhatják alá