– Válságok idején a megrendíthetetlen, örök fundamentumokra kell építeni – hangsúlyozta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház püspöke. A Zsinat lelkészi elnöke a lengyelországi Łódźban vett részt a Lengyel Református Egyház új püspöke, Semko Koroza beiktatásán.
Balog Zoltán megtiszteltetésnek nevezte, hogy a leköszönő lengyel püspök mellett ő szentelhette fel az új egyházi méltóságot. – A magyar egyháztörténetben erre korábban még nem volt példa. Semko Koroza ezzel akarta kifejezni, hogy milyen fontosnak tartja a keresztyénségen alapuló lengyel–magyar barátságot és összetartozást – mondta. Hozzátette: a keresztyénség olyan fundamentum, amely nincs kitéve a politikával természetes módon velejáró, háborús helyzetben felerősödő változásoknak. – A kis egyházak nagy lehetősége, hogy miután senkinek nem jelentenek igazán konkurenciát, alkalmasak arra, hogy összehozzák a nagyokat – emelte ki a magyar egyházi vezető a néhány ezer tagot számláló Lengyel Református Egyházról. Ez történt az új püspök beiktatásán Lódzban, ahova két lengyel katolikus főpap mellett öt országból érkeztek evangélikus és református egyházi vezetők.
Püspöki beiktatás
A Kazimierz Nycz bíborossal folytatott megbeszélésen a lengyel–magyar kapcsolatokat értékelve mindketten úgy látták, hogy amikor egy „felépítmény töredezik”, az olyan megrendíthetetlen közös fundamentumokhoz kell visszatérni, amilyen a keresztyénség. Az egyházi vezetők egyetértettek abban is, hogy a keresztyénség válaszút előtt áll. A kérdés, hogyan tudja úgy megőrizni hitének igazságait „erkölcsi és hitbeli szempontból”, hogy azok ne riasszák el az embereket, hanem vonzerőt gyakoroljon rájuk.
– A mi feladatunk a közép-európai keresztyén tanúságtétel, annak megmutatása, mivel tud hozzájárulni a keresztyénség országaink jövőjéhez, az emberek lelkének ápolásához nehéz időkben, és hogy ebben hogyan tudunk egymásnak segíteni – mondta el Balog Zoltán. Meglátása szerint a lengyel–magyar egyházi együttműködést segíti, hogy mindkét ország még mindig a kommunizmus utáni időszakban él és az ebből fakadó kihívásokkal néz szembe, másrészt hogy tudják, a nehézségekre elsősorban „lelki választ kell adni”.
A református püspök jelezte: tervezik kölcsönös lelkészösztöndíjak odaítélését, és meghívta Semko Korozát a Magyar Református Egyház közös zsinatának jövő évi budapesti ülésére előadást tartani arról, mit jelent kisebbségként, ugyanakkor közép-európaiként keresztyén alapokra építve létezni a társadalomban. A találkozón megállapodtak abban is, hogy a jövőben szorosabbra fűzik a lengyel és a magyar református egyház kapcsolatait.
Balog Zoltán lengyelországi látogatása során Varsóban megkoszorúzta idősebb Antall József és Henryk Slawik lengyel diplomata emlékművét. A menekültügyi kormánybiztosként dolgozó magyar politikus és a lengyel diplomata a második világháború idején együttműködve harmincezer lengyel, köztük ötezer lengyel zsidó embert menekített Magyarországra. Hozzátette: a koszorúzással jelezni akarta, hogy ezek azok az értékek, amelyek összekötik a két népet, mint ahogy maradandó érték mindkét ország helytállása az ukrán menekültekről való gondoskodásban is.
A Lengyelországi Református Egyháznak körülbelül 3500 tagja és egy püspöke van. A lengyel reformátusok többsége az ország középső területein, a Łódź és Varsó központú vajdaságok kisvárosaiban él.