Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!

Ökumenikus szervezetek bátorító szavakkal és Krisztus szenvedéstörténetének bibliai helyszíneire kalauzoló, rendhagyó virtuális utazással emlékeztetik a világkeresztyénséget az élet győzelmére a halál felett.

shutterstock_resize.jpg

Fotó: ceceurope.org

Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt. (Máté 28,5-6)

A húsvét ünnepének közeledtével az ősi keresztyén köszöntés örömével fordulunk hozzátok: „Krisztus feltámadt, valóban feltámadt!” – írja Ioan Sauca, az Egyházak Világtanácsának főtitkára.

„Emberek, egyházak és nemzetek életének nehéz időszakában fogalmazom meg ünnepi üdvözletemet. Immár másodjára ünnepeljük húsvétot fájó és kihívásokkal teli körülmények között. Közösségeinkben sokan élik meg a félelmet és bizonytalanságot, megannyian szembesülnek traumákkal, az elszakítottság és elszigeteltség élményével, reményvesztettséggel, betegséggel, sőt a halállal – családjaikban és egyházi közösségeikben egyaránt. Az egész világot megrázó koronavírus-járvány meghatározza azt is, ahogy idén a feltámadást ünnepeljük. Saját és mások életének védelmében sokunk kényszerül arra, hogy ismét „zárt ajtók mögött” (János 20,19-20) ünnepelje a húsvétot és találkozzon a feltámadott Úrral.

Mégis, a nyomasztó és fájdalmas helyzet ellenére, a húsvéti üzenet beragyogja életünket. A feltámadott Úr tegnap, ma és mindörökké ugyanaz (Zsidókhoz írt levél 13,8). A húsvét arra emlékeztet és bátorít, hogy Isten Krisztusban nem szűnik meg szeretni minket és gondot viselni az egész világról, életadó erejével győzve le a halált, és reménység hatalmával küzdve le a félelmet és bizonytalanságot. A sír üres; Krisztus feltámadt a halottak közül!

„Krisztus feltámadt!” – ez az egyszerű húsvéti köszöntés évszázadokon át adott erőt és bátorságot a keresztyéneknek, hogy szembenézzenek a halállal és szembeszálljanak rombolással, elnyomással és rabszolgasággal, félelemmel, kétségekkel és bizonytalansággal. Most, hogy a járvány okozta súlyos próbatételével szembesülünk, biztosítunk titeket arról, hogy egyek vagyunk veletek az imádságban és közösen valljuk meg a Szentírás szavaival szerte a világon hitünket és reménységünket, amit a feltámadott Úrba vetünk: „Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod? … De hála legyen Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!”

Forrás:

www.oikoumene.org

Az EVT a Palesztinai és Izraeli Ökumenikus Kísérőprogramja (EAPPI) segítségével rendhagyó húsvéti kezdeményezést indított. A bibliai történet Palesztina és Izrael mai valóságában, a megszállás igazságtalansága közepette elevenedik meg videók és áhítatok formájában.

Az európai egyházi szervezetek ökumenikus összefogásban fordulnak a kontinens keresztyén közösségeihez. Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) és az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) közös üzenetét Jean-Claude Hollerich katolikus érsek, a COMECE elnöke és Christian Krieger református lelkész, a CEC elnöke jegyzi.:

A húsvét arra emlékeztet minket, hogyan került el (Pészah) Isten választott népe az egyiptomi fogságból, elnyomásból és reménytelenségből a szabadítás, öröm és remény „világába”, az ígéret földjére.

Húsvétkor Krisztus Pészahját ünnepeljük, akit a tanítványok elutasítottak és elhagytak, aki a megaláztatáson, szenvedésén és nagypénteki halálán keresztük végül övé lett az élet, az öröm és a győzelem húsvét vasárnapján.

Egyházakként és keresztyénekként Európában, elszigeteltségünket, veszteségeinket és félelmeinket meghaladva juthatunk el a gyógyulás, helyreállítás és megújult élet valóságáig, ahol az élet diadalmaskodik a halál felett. (1Kor 15,54).

Valamennyien részesültünk az új élet ajándékában, a lehetőségben, hogy elfogadjuk és éljünk vele. Ajándék ez, amelyik gyökeresen változtatja meg viszonyulásunkat a világ valóságához, benne a betegséghez és halálhoz.

Krisztus saját Pészahjával legyőzte és átformálta a halált, átjáróvá tette az Isten országába vezető úton. Immár nem a gonoszé és a fizikai halálé az utolsó szó az életünkben. Krisztusban életünket beragyogja a reménységben és soha véget nem érő örömben bővelkedő öröklét ígérete.

Forrás:

www.ceceurope.org