November 25., vagyis a Vörös Szerda (Red Wednesday) jelölte a nemzetközi #RedWeek befejeztét, amelynek az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a világszerte üldözött keresztyénekre és általánosságban a vallásszabadság égető kérdésére. A kezdeményezést a kirekesztést, hártatételt, sőt üldöztetést elszenvedő, szükségben lévő egyházak támogatására léterjött Aid to the Church in Need (ACN) nemzetközi katolikus segélyszervezet indította útjára 2015-ben.
Fontos épületek és emlékművek százait festették meg a Red Week (vörös hét) alkalmával vörös fénnyel többek közt Ausztráliában, Kanadában, Kolumbiában, Braziliában, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Ausztriában, Szlovákiában, Magyarországon, a Fülöp-szigeteken, Írországban és az Egyesült Királyságban. A megvilágított épületek közé tartoznak katedrálisok Montrealban és Torontóban, Manilában és az írországi Armaghban, az Erzsébet-híd Budapesten, a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja és a vár Pozsonyban, vagy éppen A Megváltó Krisztus szobra Rio De Janeiroban.
Az Aid to the Church in Need (ACN) egy 1947-ben alapított katolikus szervezet, amelyet 2011-ben Pápai Alapítványként ismertek el. Az ACN létrehozása óta elkötelezetten karolja fel a szükséget szenvedő, kisebbségben élő, üldözött keresztyének ügyét. Világszerte tájékoztatással, figyelemfelhívással, imádsággal, politikai akciókkal, ökumenikus programokkal és humanitárius segítségnyújtással teszi kézzel foghatóvá a krisztusi szolidaritást, legyen szó üldözött, elnyomott vagy anyagi nehézséggel küzdő kisebbségi közösségekről. A szervezet alapítása idején, a második világháborút követően aktívan kiállt a kommunizmusban üldözött és elnyomott egyházak mellett, majd Ázsiára és Afrikára is kiterjesztette programjait. Az évtizedek során az egész világon jelen lévő hálózattá vált. A szervezetnek 23 országban van helyi képviselete, köztük Kelet-Európában is (Szlovákiában és Lengyelországban), és több mint 400 000 adományozó felajánlásából éves szinten körülbelül 6000 projektet támogat közel 150 országban. Az ACN víziója egy olyan világ, ahol valamennyi keresztyén ember szabadon gyakorolhatja hitét és választhatja meg vallását. A szervezet fő értékei a hit és keresztyén szeretet, az imádság, a lelkipársztori szolgálat támogatása és evangélium hirdetése, az egység, a szolgálat, az elszámoltathatóság és a bizalom.
A mintegy 2,3 milliárdos keresztyénség ugyan a legnagyobb vallási közösség és nagy része többségben él szerte a világon – csupán 12%-a él vallási kisebbségként –, a szabad vallásgyakorlás lehetőségét keresztyén többségű országokban sem biztosítják feltétlenül valamennyi felekezet számára. Az ACN éppen ezért elkötelezett a teljes vallásszabadság mellett, és a vörös hét, illetve vörös nap programja a valamennyi embert megillető szabad vallásgyakorlás melletti kiállás is egyben.
Egyedül Hollandiában összesen 119 épület szerepelt a kampányban, kétszer annyi mint tavaly. Peter Broeders, az ACN Hollandia országos igazgatója szerint ez a jelentős növekedés „a súlyosbodó aggodalmat tükrözi amiatt, amit szerte a világban látunk”, ahol „tekintélyelvű kormányok, terroristák és radikális csoportok támadják a vallásos kisebbségeket”, és ahol „a hitük miatt diszkriminált, üldözött és börtönbe zárt emberek száma egyre csak emelkedik”.
Pontosan ezért tette közzé az ACN a világ számos országában azt a jelentést, amit a szervezet brit nemzeti irodája szerkesztett „Engedd szabadon a foglyokat” címmel, hogy ezzel is felhívja a figyelmet annak a számtalan keresztyénnek a sorsára, akiket jogtalanul vetettek börtönbe. A londoni rendezvény nyitóeseményén az áldozatok egyike, Maira Shahbaz, a jelentésben is szereplő 14 éves pakisztáni lány személyesen számolt be saját történetéről egy videóhívás keretében. Elmesélte, hogyan rabolták el, térítették át az iszlám hitre erőszakosan és kényszerítették házasságra akarata ellenére. Azt elmondta, hogy megzsarolták, megkínozták és durván bántak vele. Maira azóta bujdokol, amióta sikerült megszöknie fogvatartójától. „A saját életem és a családomé is veszélyben van Pakisztánban. Folyamatosan halálos fenyegetéseket kapunk. Nagyon félünk és aggódunk a biztonságunk miatt.”
James Channan atya, a lahor-i békeközpont igazgatója szintén beszélt a keresztyének megkülönböztetéséről Pakisztánban a kanadai online #RedWeek alkalmával: „A keresztyének általában a társadalom legszegényebb réteghez tartoznak. Gyakran szembesülünk diszkriminációval a hatóságok részéről és munkahelyünkön.” Channan atya az ország hírhedt, istenkáromlást büntető blaszfémiatörvényéről is említést tett, amely Damoklész kardjaként lebeg a pakisztáni keresztyének feje felett: „Folyamatosan félnek attól, hogy hamisan és alaptalanul istenkáromlással vádolják őket.”
A #RedWeek alkalmával több országban a nigériai keresztyének helyzetére is felhívták az emberek figyelmét. Ignatius Kaigama érsek Abujából, a szövetségi fővárosból kérte, hogy imádkozzanak Dajo Matthew atyáért, akit két nappal korábban raboltak el, de megemlékezett számos más áldozatról is, akik hasonló sorsa jutottak a keresztyén közösségből. Kiemelte Leah Sharibu esetét, akit a Boko Haram terrorista csoport rabolt el és akinek a története szintén megtalálható a kiadványban.
Leah ragyogó példája a megpróbáltatásokban tanúsított bátorságnak. A nigériai egyházvezető videóüzenetében arra kérte a keresztyéneket, hogy ne feledkezzünk meg arról a 112 iskoláslányról se, akiket még 2014-ben raboltak el az országi északi részéről, és máig nem kerültek elő. Kaigama érsek beszélt a fuláni pásztorok, egy szélsőséges csoport és a keresztyén földművesek egyre ádázabb konfliktusáról is: a felfegyverzett pásztorok káoszt okoznak, nyomukban pusztulás jár, embereket ölnek és házakat, farmokat égetnek fel az éjszaka leple alatt, főleg a többségében a keresztyének lakta Dél-Kadunaban. A banditák egyaránt rettegésben tartják a keresztyéneket és a nem keresztyéneket, amit csak tetéz az emberrablók jelentette folyamatos fenyegetés.
Thomas Heine-Geldern, az ACN International ügyvezető igazgatója az ausztriai parlament elnökével, Wolfgang Sobotkaval együtt vett részt a #RedWeek idei központi rendezvényén Bécsben, ahol a város szívében álló Károly-templomot és a parlamentet is megvilágították. Karl Nehammer belügyminiszter támogatásáról biztosította a kezdeményezést: „Azzal, hogy részt veszünk ebben a kampányban, világos üzenetet küldünk szolidaritásunkról az üldözött keresztyéneknek világszerte. Meggyőződésünk, hogy a szabad vallásgyakorlás a liberális demokrácia egyik alappillére. A vallási alapon történő megkülönböztetés és kirekesztés minden formáját határozottan el kell utasítanunk" – fogalmazott az osztrák politikus.
Magyarország először tavaly novemberben, a keresztyénüldözésről szóló nemzetközi budapesti konferenciájuk idején csatlakozott először a Vörös Szerdához, akkor a Lánchidat világították meg a vértanúk színével. Idén kibővítették a köztéri alkotások számát, valamint négy keresztyén felekezet egy-egy közösségét is megszólították: a Szilágyi Dezső téri református templom, a budavári evangélikus templom, a Belvárosi Nagyboldogasszony (római katolikus) Főplébánia és az Istenszülő Elhunyta (ortodox) Székesegyház mellett a fővárosban az Erzsébet hidat, a Gellérthegy oldalában álló Szent Gellért-szobrot, valamint a Széllkapu parkrész installációit világították meg vörös fénnyel. A figyelemfelkeltő akcióhoz csatlakoztak vidéken is, például a Kecskeméti Református Egyházközség.
Vérüket adják Krisztusért
Vörösbe öltözött Budapest Duna-parti látképe november 25-én: a turisták, filmesek és fotósok által is kedvelt, 1987 óta világörökségi védettséget élvező partszakasz díszkivilágítását azért módosították egy estére, hogy az a hitük miatt meggyilkolt és üldöztetést szenvedő keresztyénekre emlékeztessen.
Forrás: ACN International