Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, kettejük között pedig talán több is a hasonlóság, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményekről, szokásaikról, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Cserniga Gyula portréja.
Debrecen és a Felső-Tisza-vidék a történelmi reformátusság megannyi
örökségkincsét kínálja a látogatóknak. Ezért kezdte el a Tiszántúli Református Egyházkerület az új turisztikai programját. Katona Ilonát, az egyházkerület turisztikai szakértőjét kérdeztük.
A Dunamelléki Református Egyházkerület kiemelkedő eseménye, a Ráday-napok szeptember 26. és 28. között zajlott, a nyolc egyházmegye gyülekezeteiből több mint félezren vettek részt. Riportunk.
Az információval való bánásmód (pozitív vagy negatív manipuláció) két fontos pillére a kontextus és a narratíva. Mi az ismeret, milyen környezetbe helyezzük, illetve hogyan magyarázzuk azt? Ugyanazt elmondani például egy bizalmasunknak vagy Istennek: nem ugyanaz. A Láthatatlan Másik a bizalmasunk is – viszont ő előbb bízott meg bennünk, előbb hitt bennünk és előbb szeretett minket. Vitéz Ferenc írása a Reformátusok Lapjából.
Egy háromnapos, népes, az egyházi és világi tudományosságnak egyaránt tetsző debreceni Szenci Molnár-konferencia egyik előadójaként, amelyben ritka szép, megható perceket adott a 42. zsoltár első, majd két nappal később második versszakának közös eléneklése, jómagam Szenci Molnár Albert Imádságos könyvecskéjéről beszéltem. Ez a kiadvány a zürichi Joannes Frisius Christliches Betbüchleinjének (Zürich, 1600) magyarra fordított szövege. Igaz, 1621-ben jelent meg, de mondanivalója mindmáig üzenetértékű, különösen a keresztyén nők számára.
Itt a teremtés hete, hát ellátogattunk Szóládra. A helyi reformátusság gyümölcsültetvényt
gondoz, feldolgozóüzemet működtet, valamint igyekszik önfenntartóvá válni.
Jelmondata: „Előre, fölfelé!” Ehhez az út számára a kereszt. Harmincnyolc évesen özvegyült meg három és fél éve. Vallja, az élet túl rövid ahhoz, hogy ne nevess, ne higgy és ne szeress. Rácz Ervin Lajosnál, a Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség lelkipásztoránál jártunk a partiumi Szatmárnémetiben, hogy megismerjük azt, aki gyászában is csak örömmel tud beszélni az evangéliumról.
– Számomra mindig felemelő, ahogyan érkeznek az emberek, mert nem tartom magától értetődőnek, hogy sietve jönnek Istent tisztelni, Jézus lába elé tenni a bűneiket, elmondani a kéréseiket, hazavinni valamilyen felismerést – mondja a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség esperes-lelkipásztora. Portréinterjú Gaál Sándorral.
Az egyik népszerű fiatal keresztyén blogger tett közzé nemrégen olyan írást, amellyel sokakat meghökkentett. Így ír: a mai lelkész „olyan, mint a menedzser vagy a cégvezető, csak képesítés nélkül. Olyan, mint egy vallástudós, csak az állításai hiten alapulnak és igazolhatatlanok...” – Margit István, a péceli gyülekezet főgondnokának írása a Reformátusok Lapjából.
Gyermekeim kiskorának nyaraiból arra emlékszem, hogy nem szerettük a felhőket, mert többnyire esőt, borús időt, lehűlést jelentettek. A Bibliában kétszeres jelképként is jelen van a nap. Egyrészt kifejezi Isten dicsőségét, az Úr tónusát, Jézus Krisztus szentségét, dicsőségét.
Az olasz fővárosban járva a Forum Romanumon sűrített formában szemlélhetjük a Római Birodalom kultúráját. Templomok, diadalívek és szobrok hirdetik az ember dicsőségét, az erő kultúráját és a hatalmat. A bejáratnál Titus császár diadalíve áll, amelyen kis domborművek jelenítik meg Jeruzsálem elfoglalását és a templom lerombolását. Habár Isten a népek világosságává tette, az I. századi zsidóságot a dávidi korra való nosztalgikus visszarévedés, a törvényeskedés és a nacionalista törekvések megakadályozták abban, hogy hegyen épült várossá váljék. A judaizmus – mai szóval – szubkultúra maradt, belső szabályrendszer alapján működő univerzum, a kívülállás tudatával, elhatároló öltözettel és szóhasználattal.
Mi a különbség a felnőtt és a gyermek között? A felelősség – azaz hogy a fiatal felnőtt felelősséget vállal a döntéseiért, a használati tárgyaiért, a szüleivel közösen viseli az anyagi terheket, majd elköltözik – véli Orsolics Zoltán Zénó segítő szakember, aki szerint ha szülőként az a célunk, hogy a gyermekeink önálló, teherhordozó felnőttekké váljanak, akkor készítsük fel őket erre.
A keresztyén egység napját közel három évtizede, a Pannonhalmi Főapátság alapításának 1996-os millenniuma óta ünnepeljük. A jeles napon, szeptember 14-én Leányfalun jártunk, ahol Sulyok Tamás köztársasági elnök is csatlakozott a helyi felekezetek lelkipásztoraihoz és híveihez. Az ökumenikus liturgia és az ünnepi beszéd után a Ravasz László-emlékház mellett megnyitották az ünnep szellemében felállított szabadtéri tárlatot, amely Boldog Meszlényi Zoltán katolikus vértanú püspöknek, a Gulagot is megjáró Gulácsy Lajos református püspöknek és az ötvenhatos mártír Gulyás Lajos levéli református lelkipásztornak állít emléket.
Hála Istennek olyan nagymama nevelt fel, akinek családanyaként a saját édesanyjától eltanult, de Istentől kapott örökségként a diakónia, a szeretetszolgálat mindennapjai szerves része volt. Egy epizódra különösen emlékszem: ősszel, télen s a tavasz még csípős legelején fáradhatatlanul hordta és osztotta (úgy hatéves koromtól az én segítségemmel) otthon, Pécsett a lakásunkhoz közeli Búza téri piac sokat didergő kofa nénijeinek a meleg teát és a forró húslevest.
Mozgalmas múlt áll a berekfürdői Megbékélés Háza mögött, amely már lassan nyolcvan éve fogadja vendégeit a Nagykunságban. A gyülekezeti csendeshetek, egyházi konferenciák és találkozók „sztárja” kénytelen követni a világi tendenciákat, de közben igyekszik szem előtt tartani elsődleges célját: lehetőséget nyújtani az elcsendesedésre.
– Bízom abban, hogy segíteni tudom a református köznevelési hálózat és az egyetemi pedagógusképzés szorosabb együttműködését – mondja Bárdi Árpád, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának tanszékvezető docense, aki augusztustól egy éven át irányítja a Református Pedagógiai Intézetet. Úgy látja, a gyermekek teljes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a természetben is töltsenek időt.
Az egyháznak folyamatosan meg kell újulnia, ahogy Kálvin János mondta: „semper reformanda”, szabadon fordítva: örök reformáció. Naponként el kell köteleznünk magunkat az Úristen mellett – vallja Barna Sándor lelkipásztor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület újonnan megválasztott vezetője. A püspök elsősorban az egyházkerület és a gyülekezetek lelki életének erősítését tartja fontosnak, ezért folytatni szeretné a megkezdett munkát.
Szervezője, vezetője volt a rendszerváltozás utáni első református óvodák egyikének. Az interjúban színarany hittapasztalatokat, gyermeknevelési látásmódot is átvehetünk Zila Péterné óvodapedagógustól.
A Magas-Bakony központjában, a hétezer lakost számláló kisvárosban, Zircen lehettünk tanúi a Dunántúli Református Egyházkerület egyik legsikeresebb gyülekezetplántálásának. Aktív, életerős eklézsia nőtt ki az egykori szórványból. Befogadó, egymást számontartó közösség épült a hajdani bányavárosban a reformátusokból, akik 2008-tól missziói, majd tíz év után önálló egyházközséggé váltak.
Ha a reformáció történetére gondolunk, elsőként Martin Luther jut eszünkbe. Az ő teológiájának rendszerezése azonban barátjára, Philipp Melanchthonra hárult, aki huszonegy évesen már a Wittenbergi Egyetem tanáraként tartotta népszerű előadásait. A nagy tudású német teológus munkássága sokáig meghatározó maradt, ismertsége azonban Lutheré mellett elhalványult, az utókor szemében is.