Nem a békéről volt nevezetes a XVI. század az európai kontinensen. Katolikus–protestáns vallásháború dúlt a legtöbb országban, és a protestánsok között is komoly törésvonalak alakultak ki az egyes dogmákkal kapcsolatban. Ritka kivétel volt Martin Bucer, aki inkább a közös pontokat kereste.
Kálvin szereplőként egy reklámban?! Miért ne? A reformátusságot a közösség fontosságával és a keresztyénség kétezer éves múltjával is reklámozhatjuk Simay Attila Endre reklámszakértő szerint. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatójánál rákérdezünk, keresztyénként másképpen kell-e tekintenünk a promóciókra. Megkérjük, segítsen tudatosabb fogyasztóvá válnunk, és megtudjuk, hiába ismer szakértőként minden marketingtechnikát, némelyikre még így sem immunis.
Kommunikációnk a személyesnek vélt szinteken is egyre inkább mediatizálódik, közvetítetté válik, és a telefon recsegése, a képernyő pixelei lassan beépülnek abba a képbe, amelyet közeli vagy távoli ismerőseinkről magunkban felidézünk. Közösségi életünkben is ezt tapasztaljuk.
Nem vagyok technológiaellenes, mindezt azért tartom fontosnak, mert igaznak látom Marshall McLuhan gyakran idézett gondolatát: „A médium – maga az üzenet.” Nagy Károly Zsolt gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Az életünkben gyakran találkozunk olyan pillanatokkal, amikor teljes erőbedobással dolgozunk valamin, mégis úgy érezzük, hogy az eredmény túlmutat saját erőfeszítéseinken. Ez a tapasztalat különösen igaz a hit világában, ahol az emberi munka és Isten kegyelme egymásba fonódva hoz létre valami nagyszerűt. A reformátori alapelvek is ezt a párhuzamot tükrözik, hangsúlyozva, hogy bár életünk és hitünk teljes mértékben Isten ajándéka, mégis aktív részesei vagyunk saját életünk alakításának. Siba Balázs írása a Reformátusok Lapjából.
Isten biztonságot és megelégedettséget szeretne adni nekünk; nyugalmat, amelynek egyik eszköze a pénz. Éppen ezért támogatja, hogy gondoskodjunk a jövőnkről – állítja Illéssy János pénzügyi szakember, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társasága korábbi elnöke. Úgy véli, a házasságban közösen sáfárkodunk Isten ránk bízott vagyonával, a családi pénzügyek kapcsán pedig gyakorlati tanácsot is ad.
A kálvini reformáció formáját névadójának, Kálvin Jánosnak köszönhetjük, de kialakulása a két zürichi reformátorhoz, Zwinglihez és Bullingerhez is szorosan kötődik. Utóbbi – aki 520 évvel ezelőtt született – volt az, aki Kálvin Jánossal egyeztetve elkészítette a hitünk alapjait összefoglaló Második Helvét Hitvallást.
Nagy ünnepek alkalmával gyakran láthatunk az egyházközségekben teológusokat prédikálni. Ők így segítik a helyi lelkészeket a szolgálatban, gyakorlatot szereznek, emellett lelki és anyagi támogatást kapnak a tanulmányaikhoz. De hogy milyen érzés legátusnak lenni, először felmenni a szószékre, mi a libellus és milyen próbatételek várhatnak egy lelkésznek készülő huszonévesre, arról ritkán hallunk. Éppen ezért összeszedtem hat év legátusi tapasztalatait.
Fiatalemberként még összeférhetetlennek tartotta a felekezeti különbözőséget a házasságban. Hosszas vívódás és tizenegy évnyi házasság után ma már úgy véli, emberileg szőhetünk elméletet arról, mi és hogyan működne jól a családunkban, de Isten tervei nem feltétlenül az elképzelt utainkon valósulnak meg. Jánossy Gergely reformátusként és felesége, Sára katolikusként a mindennapokban is megélik, hogy a lelki egység nem felekezeti kérdés. Otthonukban, Budakalászon kerestük fel őket.
Bő fél évszázada kezdte ugyanabban a gyülekezetben, ahol most is szolgál. Volt ugyan öt év kihagyása, miután hatvanöt évesen nyugdíjba ment, de két éve a terület ellátatlanul maradása miatt visszatért a Szecsődi és Hollósi Református Társegyházközség élére. Ferentzi Sándornak, a Rába menti Magyarszecsőd, Molnaszecsőd és Egyházashollós tiszteletesének rengeteg pásztori leleménye, élménye és tapasztalata van – ezekből merített a Reformátusok Lapja egy riportra valót.
Június 19. ma már nemzeti emléknap, június utolsó szombatja pedig a magyar szabadság napja.
És mi történt egyházunkban azokban a júniusi napokban? Éppen a június 21. és 30. között megtartott II. Magyar Református Világtalálkozó előkészületei zajlottak. T. Németh László történész, újságíró gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, és talán több is a hasonlóság közöttük, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Timár Gabriella Ulla vallomása.
Mint minden emberi tulajdonságról, a kedvességről is eltérő elképzelések élnek mindnyájunkban. Emlékek emberekről, akik szívélyesek voltak velünk, jóleső gesztusokról vagy olyan személyekről, akiktől a mi kedvességünkre jött igenlő válasz. Bárhogyan definiáljuk is, egészen bizonyos, hogy kedves emberek társaságában jobban érezzük magunkat. Marjai Éva írása a Reformátusok Lapjából.
„Ne panaszkodj már!” Sokszor hallottam ezt a mondatot családtagtól, baráttól, munkatárstól, de előadásban is. Mondta ismerős és ismeretlen, mondtam én is ismerősnek és ismeretlennek. Ha romokat látunk magunk körül, ezt fogalmazzuk meg Istennek. Még akkor is, ha van reménységünk az újjáépítésre. Megvan az ideje a panasznak. Bella Péter lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
A zürichi lelkipásztor, Ulrich Zwingli ismertsége két kortársa, Luther és Kálvin tevékenysége miatt háttérbe szorult. A két említett reformátor hatása vitathatatlanul nagyobb, mint Zwinglié, ő viszont komoly befolyást gyakorolt a reformáció tanainak elterjesztésével, különösen Svájc keleti részén.
Egymaga pótol egy kisebb kutatóintézetet – vélekednek Fekete Csaba könyvtárosról régi kollégái. E szakma, azon belül az egyházi könyvtárak kiemelkedő személyisége immár fél évszázada megszakítás nélkül dolgozik a Debreceni Református Kollégiumban, az 1990-es évek óta jelentős részben kutatásainak élhet. Ő „a református egyház talán utolsó polihisztora”, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület nyugalmazott gyűjteményi igazgatója, G. Szabó Botond mondta róla.
Új sorozatunkban a Magyarországi Református Egyház vagy valamelyik egyházkerület fenntartásában működő üdülők közül mutatunk be néhányat. Elsőként az ukrán határ mellett fekvő kis falu, Beregdaróc református szálláshelyét, a Hét Csillag Üdülő és Konferencia-központot ismerhetik meg olvasóink Deák-Király Györgyi ügyvezető, Katona Ilona turisztikai szakértő és Deák Attila csoportvezető segítségével.
Egy életet biztosan megmentett az öngyilkosságtól Kunhegyes nyugdíjba vonuló vezető lelkipásztora. Nagy Kálmán úgy látja, már ezért megérte fölvenni a palástot. Negyvenévnyi szolgálata alatt több csodát is megélt, ehhez mindig belépett az Isten által kinyitott ajtókon, amelyekkel az Úr mindannyiunkat próbára tesz.
Népszerű pedagógus házaspár Biatorbágyon Kontra Imre és Kontráné Sípos Réka. A biai
református gyülekezet által fenntartott egyházi iskolában e tanév végén már a harmadik
alsós, közösen vitt osztályukat adják tovább a felső tagozatnak. Az intézmény alapító tanítópárosát egyaránt faggattuk szakmájuk szépségeiről, fortélyairól és hitük megéléséről.
A presbiteri tisztség tartást ad, de nem társulhat hozzá elbizakodottság, az Isten melletti elköteleződés pedig fontosabb, mint a hitbeli érettség – véli Molnár János főgondnok, a Magyarországi Református Egyház presbiteri elnöke, aki hasznosnak tartja a presbiterképzést, és szívesen látja a nőket is az egyházi tisztségviselők között. Június harmadik hétvégéjén ünnepeljük a presbiterek vasárnapját.
Ki is a nyáj? Sorban jöttek elő az arcok. A bibliakör tagjai, majd a gyülekezet, a dicsőítő csapat, a presbitertársak. Egyszer csak megálltam, és majdnem hangosan kérdeztem: hát ki vagyok én? Szerencsére nem volt a közelemben senki – vagy mégis? A Szentlélek szólhatott, mert belém hasított a felismerés: presbiter. Ráadásul a legpresbiterebb presbiter (amennyiben a szó azt jelenti, hogy az idősebb férfi, hiszen a testület legkorosabb férfi tagja vagyok).