Hitből fakadó gondoskodás, személyes kísérés, átalakuló életek – ezek a tettek és állapotok jellemzik a Grace Ministries Alapítvány szolgálatát. A hazánkban több mint két évtizede jelen levő szervezet amerikai háttérrel indult, és az évek folyamán szoros kapcsolatba került a hazai keresztyén közösségekkel. Szolgálatuk vezérfonala a lelkigondozás: a megtört, megfáradt emberek személyesen is megtapasztalhatják Isten irgalmát, szeretetét és gyógyító jelenlétét.
A dühöt, haragot, belső feszültséget is vihetjük Isten elé, hiszen ő ad nekünk olyan szeretetet a másik iránt, amely hosszútűrő. Ad gyümölcsöket Szentlelke által, olyanokat, mint a türelem (lásd a Lélek gyümölcseit), és ezek segítenek kezelni a bennünk kialakuló indulatot, dühöt, haragot. Lehet, hogy nem azonnal csitulnak el bennünk, de hagyjunk időt Istennek, hogy munkálkodjon.
A Karasszon név több nemzedék óta összefonódik hazánkban az Ószövetség-tudománnyal. Interjúnkban Karasszon István professzor, aranygyűrűs teológiai doktor apjától nyert örökségére és a mögötte álló hét évtizedre tekint vissza.
Krisztusban van a kiút a félelmeidből! Itt az ideje, hogy a bezárkózást félretéve őszintén megnyílj Isten előtt a bűneiddel kapcsolatban, és megérkezz a megnyugtató, isteni ölelésbe, bármit hozzon is a jövő. – Ezt az üzenetet hirdette egyházunk fiataljainak az idei Csillagpont fesztivál, amelyről első kézből tudósítunk.
A Debreceni Református Kollégiumban végezte el a nyolc gimnáziumi évet Bay Zoltán világhírű fizikus, akadémikus. Egy osztályba járt mások mellett Békés István újságíróval, Csanak Béla operettszerzővel, Gulyás Pál költővel, Szabó Lőrinc költővel, Törő Imre orvosbiológus, hisztológus akadémikussal. Méltán nevezte őket „a nagy osztálynak” Németh László író.
A dühöt, haragot, belső feszültséget is vihetjük Isten elé, hiszen Ő ad nekünk olyan szeretetet a másik iránt, amely hosszútűrő. Ad gyümölcsöket Szentlelke által, olyanokat, mint a türelem (lásd a Lélek gyümölcseit). És ezek segítenek kezelni a bennünk kialakuló indulatot, dühöt, haragot. Lehet, hogy nem azonnal csitulnak el bennünk, de hagyjunk időt Istennek, hogy munkálkodjon.
Hogyan építhet egy történelmi egyház stratégiát a megújulásra? Miképp lehet új gyülekezeteket plántálni ott, ahol a templomok félig üresek? Ilyen kérdésekre kívánt válaszolni az a londoni gyülekezetplántáló konferencia, amely a városi misszió és a közösségi megújulás új útjait járta körül. A tanácskozáson hazánk tizenkét lelkésze is részt vett, köztük Harmathy András. Ő beszélt a Reformátusok Lapjának arról, mit tanulhatunk az anglikán egyház lépéseiből.
A Művészetek Völgye egyik színhelye, a LéleKzet Református Udvar gazdájával, Szabóné László Lilla teológiai tanárral az idei téma: nemzedékről nemzedékre – az isteni genetika nyomában kapcsán beszélgettünk. Választ kerestünk arra is, nevezhetjük-e a transzgenerációs sebeket eredendő bűnnek, van-e kiút a rossz mintázatok követéséből, és mit jelent az isteni genetika.
A bibliaolvasó ember számára minden bizonnyal ismert az irgalmas samaritánus példázata, illetve a samáriai asszony története. Az Újszövetség ezen két epizódja is arról árulkodik, hogy a zsidók és a samaritánusok viszonyát mélyen gyökerező ellentétek és sérelmek terhelték. Cikkünkben annak járunk utána, honnan ered az említett konfliktus, és kik voltak egyáltalán a samaritánusok.
Egyházak, vallás és hitélet a médiában címmel kutatás kezdődött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából azzal a céllal, hogy feltérképezzék a magyarországi vallási közösségek médiatartalom-fogyasztási szokásait. Az analízis hátteréről a Reformátusok Lapjának Figuláné Brlázs Ágnes, az NMHH kutatási szakértője, a Károli-egyetem óraadó tanára beszélt.
A demencia nemcsak az érintettek, hanem családtagjaik életét is alapjaiban változtatja meg. A Johannita Segítő Szolgálat a svéd Silviahemmet Alapítvány szemléletét hozza el Magyarországra, hogy képzésekkel és konzultációkkal segítsen könnyebbé tenni a mindennapokat.
A valódi egyházfegyelem nem a szervezeti struktúrából fakadó hatalomgyakorlás, hanem a krisztusi parancsok érvényesítése a gyülekezetben, amelyben egyházunk él. Az eltűrt bűnök, trágárságok és paráznaságok, vagy „csupán” a szeretetlenség mind-mind a Krisztus-testet roncsolják.
Kik voltak az első keresztszülők? Ma miért van szükség keresztszülőre? Mire tesznek valójában fogadalmat? Mitől lesz jó egy keresztszülő? Kérdéseinkre Pető-Veres Kata református lelkész, doktori hallgató, kétgyermekes édesanya válaszolt.
A Biblia világossá teszi: a tisztaság forrása maga Isten – mondja Bogárdi Szabó István. A Károli-egyetem rektorhelyettesével, professzorával arra keressük a választ – egy értékeinket számba vevő interjúsorozat részeként –, mit jelent a tisztaság a keresztyén hit fényében, miért vált ez kényelmetlen témává, és hogyan nyerhet mégis mély, életformáló jelentőséget a mai ember számára.
A Reformátusok Szárszói Konferenciája idén a nemzedékek közös szolgálatára irányítja a figyelmet. A találkozóról Gér Andrást, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosát Hegedűs Bence újságíró kérdezte. A rendezvényen teológusok, társadalomkutatók, lelkipásztorok és intézményvezetők keresik a választ arra, hogyan lehet a különbözőségből áldás, a próbatételekből közösségformáló erő.
Bethlen Kata, a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar írója nem csupán saját életének krónikása volt – műve bizonyságtétel. Marjai Éva írása a Reformátusok Lapjából.
Komáromi Csipkés György neve ma kevesek számára ismerős, pedig életműve a XVII. századi magyar protestáns szellemiség egyik legkiemelkedőbb teljesítménye. A tudós lelkész nemcsak bibliafordítóként alkotott maradandót, hanem tanárként, prédikátorként és szerzőként is példaértékű munkát végzett.
A rákoshegyi református gyülekezet minden korosztályt megszólít. A helyi reformátusok száz éve fejezték ki saját templom iránti óhajukat, templomuk 1934-re készült el. A Reformátusok Lapjában megjelent cikken keresztül az olvasó is betekintést nyerhet a helyi reformátusok eleven közösségi életébe.
Isten létéről és jóságáról bizonyságot tenni a hétköznapi életben folyamatos tudatosságot, lelki éberséget igénylő feladat. Bölcsességet, folyamatos önreflexiót igényel lelkiismeretünk szerint igaz életet élni, akkor szólni, amikor szólnunk kell, és akkor hallgatni, amikor azt Isten akarja. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
Több mint három évtizedig volt a néhány száz lelket számláló dunántúli falu református gyülekezetének lelkipásztora. Az ötvenes évek politikai viharai között hitvalló keresztyénként ez lett számára az elérhető legmagasabb „pozíció”. Négy település pásztorolását végezte a legnagyobb hűséggel. Orbán József lelkipásztor szolgálatára emlékezik a Reformátusok Lapja szerzője.