Hogyan építhet egy történelmi egyház stratégiát a megújulásra? Miképp lehet új gyülekezeteket plántálni ott, ahol a templomok félig üresek? Ilyen kérdésekre kívánt válaszolni az a londoni gyülekezetplántáló konferencia, amely a városi misszió és a közösségi megújulás új útjait járta körül. A tanácskozáson hazánk tizenkét lelkésze is részt vett, köztük Harmathy András. Ő beszélt a Reformátusok Lapjának arról, mit tanulhatunk az anglikán egyház lépéseiből.
A Művészetek Völgye egyik színhelye, a LéleKzet Református Udvar gazdájával, Szabóné László Lilla teológiai tanárral az idei téma: nemzedékről nemzedékre – az isteni genetika nyomában kapcsán beszélgettünk. Választ kerestünk arra is, nevezhetjük-e a transzgenerációs sebeket eredendő bűnnek, van-e kiút a rossz mintázatok követéséből, és mit jelent az isteni genetika.
A bibliaolvasó ember számára minden bizonnyal ismert az irgalmas samaritánus példázata, illetve a samáriai asszony története. Az Újszövetség ezen két epizódja is arról árulkodik, hogy a zsidók és a samaritánusok viszonyát mélyen gyökerező ellentétek és sérelmek terhelték. Cikkünkben annak járunk utána, honnan ered az említett konfliktus, és kik voltak egyáltalán a samaritánusok.
Egyházak, vallás és hitélet a médiában címmel kutatás kezdődött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából azzal a céllal, hogy feltérképezzék a magyarországi vallási közösségek médiatartalom-fogyasztási szokásait. Az analízis hátteréről a Reformátusok Lapjának Figuláné Brlázs Ágnes, az NMHH kutatási szakértője, a Károli-egyetem óraadó tanára beszélt.
A demencia nemcsak az érintettek, hanem családtagjaik életét is alapjaiban változtatja meg. A Johannita Segítő Szolgálat a svéd Silviahemmet Alapítvány szemléletét hozza el Magyarországra, hogy képzésekkel és konzultációkkal segítsen könnyebbé tenni a mindennapokat.
A valódi egyházfegyelem nem a szervezeti struktúrából fakadó hatalomgyakorlás, hanem a krisztusi parancsok érvényesítése a gyülekezetben, amelyben egyházunk él. Az eltűrt bűnök, trágárságok és paráznaságok, vagy „csupán” a szeretetlenség mind-mind a Krisztus-testet roncsolják.
Kik voltak az első keresztszülők? Ma miért van szükség keresztszülőre? Mire tesznek valójában fogadalmat? Mitől lesz jó egy keresztszülő? Kérdéseinkre Pető-Veres Kata református lelkész, doktori hallgató, kétgyermekes édesanya válaszolt.
A Biblia világossá teszi: a tisztaság forrása maga Isten – mondja Bogárdi Szabó István. A Károli-egyetem rektorhelyettesével, professzorával arra keressük a választ – egy értékeinket számba vevő interjúsorozat részeként –, mit jelent a tisztaság a keresztyén hit fényében, miért vált ez kényelmetlen témává, és hogyan nyerhet mégis mély, életformáló jelentőséget a mai ember számára.
A Reformátusok Szárszói Konferenciája idén a nemzedékek közös szolgálatára irányítja a figyelmet. A találkozóról Gér Andrást, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosát Hegedűs Bence újságíró kérdezte. A rendezvényen teológusok, társadalomkutatók, lelkipásztorok és intézményvezetők keresik a választ arra, hogyan lehet a különbözőségből áldás, a próbatételekből közösségformáló erő.
Bethlen Kata, a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar írója nem csupán saját életének krónikása volt – műve bizonyságtétel. Marjai Éva írása a Reformátusok Lapjából.
Komáromi Csipkés György neve ma kevesek számára ismerős, pedig életműve a XVII. századi magyar protestáns szellemiség egyik legkiemelkedőbb teljesítménye. A tudós lelkész nemcsak bibliafordítóként alkotott maradandót, hanem tanárként, prédikátorként és szerzőként is példaértékű munkát végzett.
A rákoshegyi református gyülekezet minden korosztályt megszólít. A helyi reformátusok száz éve fejezték ki saját templom iránti óhajukat, templomuk 1934-re készült el. A Reformátusok Lapjában megjelent cikken keresztül az olvasó is betekintést nyerhet a helyi reformátusok eleven közösségi életébe.
Isten létéről és jóságáról bizonyságot tenni a hétköznapi életben folyamatos tudatosságot, lelki éberséget igénylő feladat. Bölcsességet, folyamatos önreflexiót igényel lelkiismeretünk szerint igaz életet élni, akkor szólni, amikor szólnunk kell, és akkor hallgatni, amikor azt Isten akarja. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
Több mint három évtizedig volt a néhány száz lelket számláló dunántúli falu református gyülekezetének lelkipásztora. Az ötvenes évek politikai viharai között hitvalló keresztyénként ez lett számára az elérhető legmagasabb „pozíció”. Négy település pásztorolását végezte a legnagyobb hűséggel. Orbán József lelkipásztor szolgálatára emlékezik a Reformátusok Lapja szerzője.
Miért roppan össze valaki a nyomás alatt, míg más képes megőrizni a belső tartását? Hogyan maradhatunk tisztességesek nehéz helyzetekben – nemcsak emberileg, hanem keresztyénként is? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Tomka János professor emeritus, vezetői mentor nemrég megjelent Erkölcsi reziliencia című könyvében. A kötet nem elméleti fejtegetés, hanem mélyen gyakorlati útkeresés – azokhoz szól, akik nem akarnak meghasonulni, akiknek fontos, hogy a hitük a döntéseikben is tükröződjék, még akkor is, ha ez kényelmetlen vagy kockázatos.
Hogyan vigasztaljuk az élet és halál mezsgyéjére érkezett hívek szeretteit? Mit emeljünk ki Jézus tanításai közül a koporsó mellett megállni kényszerülő családtagoknak? Mennyire fogékonyak ebben a sérülékeny lelki állapotban az örök élet megnyugtató üzenetére? Ezeket a kérdéseket a lélek pásztorai gyakran felteszik maguknak hivatásuk gyakorlásakor. Miként vélekedik erről a leendő lelkészeket oktató teológiai tanár és lelkipásztor felesége? Gaál Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Missziói és Felekezettudományi Tanszékének vezetője, egyetemi docens, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese és Gaál Sándorné, a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség lelkipásztora három évtizede szolgálja az Urat és a gondjaikra bízott közösségeket. Az egyik legnagyobb feladat, egyben valódi küldetés megtalálni azokat a szavakat, amelyek közvetítenek Isten és ember között.
Mindenki adottságai, képességei, kegyelmi ajándékai szerint szolgáljon a gyülekezet közösségének felhatalmazása alapján! Makrai Tibor orvos, a Mátészalka-Kertvárosi Református Egyházközség főgondnokának gondolatai presbiterek vasárnapjára.
A lelkészeknek sokan csak a szolgálat közbeni arcát ismerik. Szigorú palástjukban, a szószékről prédikálva kissé távolinak tűnhet az életük, némelyek egyfajta misztikumot képzelnek köréjük. Vannak azonban, akik egészen más szerepükben ismerik őket: a gyermekeik. Apák napja alkalmából munkatársunk rendhagyó interjút készített: édesapjával, Genda Attilával, a Csóri Református Egyházközség lelkipásztorával beszélgetett emlékekről, tapasztalatokról és híres bibliai apákról.
Magyarországon naponta több mint ezerhatszáz ember adományozására van szükség ahhoz, hogy megfelelő vérmennyiség álljon rendelkezésre. Ezért indított kampányt a Bethesda Gyermekkórház.
Ez évben is megrendezték az Önkéntes Beteglátogatók Országos Találkozóját Kecskeméten. Gál Judit, az Országos Kórházlelkészi Szolgálat vezetője elmondta: országszerte negyvenhat kórházlelkész és legtöbbjük mellett négy-öt vagy még több beteglátogató nyújt támaszt a pácienseknek.