Az oxfordi Broad Streeten, a Balliol College előtt egy kereszt rajzolódik ki a járda színes macskaköveiből. Ez a mártírok keresztje, amely Nicholas Ridley, Hugh Latimer és Thomas Cranmer protestáns püspökök kivégzésének helyére emlékeztet. I. Mária angol királynő uralkodása alatt kerültek máglyára, mert ragaszkodtak hitükhöz.
Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, közöttük pedig talán több is a hasonlóság, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, szokásaikról, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Kun Ágnes Anna portréja.
Fontos lenne az oktatás, hogy az egyháztagok tisztában legyenek azzal, mit miért fizetnek az egyházközségnek. Zavaró, hogy az egész mögött kényszer húzódik, mégpedig a rosszabbik fajta. Kényszer helyett az adakozás szabadságát kellene éreznünk: önként felajánlok valamennyit abból, amit az Istentől kaptam, annak a közösségnek, amelynek része vagyok – fogalmazta meg Bella Péter, a tavaly anyaegyházközséggé váló győrújbarát-ménfőcsanak-nyúli gyülekezet lelkipásztora.
A 13. zsoltár újrafogalmazásai közül az egyik legszebb s valóban örök érvényű a Magyarországot is megjáró angol reneszánsz költő és diplomata, Sir Philip Sidney változata. Ő – a kálvinizmussal és a kontinens kálvinista vezéregyéniségeivel egész életében kapcsolatot tartó anglikánként – a Defence of Poetry (A költészet védelmében) című világhírű művében kitüntetett helyet szánt a zsoltár műfajának.
Vajon a mi jó tulajdonságaink Isten tulajdonságai? Milyen volt az ember istenképűsége a bűneset előtt, és hogyan változott utána? A többi között ezekről elmélkedünk Seres János egykori esperessel. A kárpátaljai Tivadarfalva lelkipásztora hangsúlyozza, mindez egyszerre jelent méltóságot és felelősséget.
„Mi a világi állapotunkban nem juthatunk olyan magasra, hogy még mindig ne legyen megtiszteltetés számunkra az, hogyha az Isten szőlőskertjében, testvéreink bizalmából, az ő munkáját végezhetjük” – Ravasz László püspök szavait idézve emlékezik meg T. Németh László gróf Bethlen István (1874–1946) miniszterelnökről, református presbiterről születésének 150. évfordulóján.
Tizenhárom lelkipásztor nem fél tükörbe nézni, akkor sem, ha az a prédikációik minőségi értékelését százalékokban mutatja meg. Ez az új szószékcsereprogram, amely során az igehirdetők mindannyian fejlődtek, elfáradtak, végül mégis jobban teljesítettek, mint kezdetben. A Vértesaljai Református Egyházmegye esperesével, Hajdú Szabolcs Koppánnyal januárban még csak a kísérlet szükségességéről beszélgettünk, ma már az értékelt eredményekről kérdezzük a további két szervezőt, Hős Csaba lelkipásztort és Erdélyi Gábor egyházmegyei tanácsost.
– A szolgálatotok valójában Isten dicsérete, és egyedül az ő dicséretéből fakadó lelkesedéssel lehet végezni – fogalmazott Steinbach József püspök az idei Országos Katechetikai Konferencián. Az élő Ige éve tematikájához kapcsolódó találkozót a Református Pedagógiai Intézet szervezte mintegy kétszázötven résztvevővel, előttük adták át a Molnár Miklós-díjat, amellyel a hittanoktatók kiemelkedő szakmai munkáját ismeri el az egyház, de most vehették át elismerésüket az Él az Ige! pályázat nyertesei is.
Ha már ott állunk elhunyt szeretteink sírjánál, ne a halottainkkal beszéljünk, ami önbecsapás
volna, hanem róluk beszéljünk Istennek – tanácsolja Kovács Gergely pesthidegkúti esperes-lelkipásztor a halottak napja alkalmából.
Luther 1517. október 31-én a wittenbergi templom kapujára kitűzött kilencvenöt pontja nemcsak vallási reformot indított el, hanem lehetőséget adott számára, hogy a nyomda segítségével közvetlenül szóljon az emberekhez, megkerülve az egyházi hierarchiát. Ez hozzájárult a tömeges írástudás elterjedéséhez, a modern nemzetállamok, köztük Németország kialakulásához és az európai birodalmak megszületéséhez. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szerint a reformáció eszméi ma is élők, a megújulás iránti vágy pedig segítette a protestantizmus virágzását, különösen a gyors társadalmi változások idején.
A védőbástyák a biztonságot, védelmet adó erős vár falának meghatározó részét adják – mondhatjuk, hogy elsőként szembetűnő részei. Több tekintetben is igaz ez. Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperesének írása a Reformátusok Lapjából.
Október 31-én a szerzetes Luther Márton, a humanista Zwingli Ulrik, a jogász Kálvin János, a lelkipásztor Bullinger Henrik és a professzor Béza Tódor súlyos alakjai előtt tisztelgünk.
A dél-olaszországi Pugliát, amely az ország jellegzetes csizmájának sarkában található, gyakran emlegetik új Toszkánaként. Lecce, a régió szívében elhelyezkedő, krémszínű mészkőből épült gyönyörű barokk város Dél Firenzéjeként vonult be a köztudatba. Salento levegője különleges, valami megfoghatatlan vibrálás járja át. Legdélebbi csücskében, ahol nyugaton a Jón-tenger, keleten az Adriai-tenger hullámai találkoznak, a tájat kőfalak, csavart olajfák, aranyló fű és vadvirágok díszítik, festői szépséggel körbeölelve a vidéket. Itt él misszionáriusként Vincenzo Coluccia és felesége, Coluccia-Móréh Judit. Korábbi életüket felszámolva költöztek ebbe a különleges régióba, ahol minden jelen van, ami arra késztet, hogy lassítsunk, megálljunk és elmerüljünk a szépségben.
Pető-módszerrel evangelizálni? Kis túlzással, de mondhatjuk, hogy a Szatmári Református Egyházmegye így tesz: Isten szeretetét igyekszik közvetíteni a központi idegrendszerükben sérült gyermekeknek, felnőtteknek, valamint hozzátartozóiknak. A terápiás folyamatokba nekünk is betekintést engedtek, ahol egy-egy megrendítő élettörténetet ismerhettünk meg a Királyhágómelléken.
Luther Márton wittenbergi szerzetest bátor lépésre indította az Isten 1517 októberében. Az egyetem teológustanára úgy döntött ugyanis, hogy a vártemplom kapujára kifüggeszti azokat az elképzeléseit, amelyek megvalósításától az akkori egyház reformját várta. A forradalmi változások Európában lavinaként söpörtek végig, Angliától Erdélyig éreztette hatását a német egyházújító tette. A híressé vált kilencvenöt pont ismertetésének napján emlékeznek meg a protestáns közösségekben a reformáció ünnepéről.
A keresztyén és a szekuláris szabadság fogalmai látszólag messze állnak egymástól, de vajon lehetséges-e valódi párbeszéd közöttük? A szabadság mindig is központi kérdés volt, de talán soha nem osztotta meg ennyire a társadalmat, mint most. A nyugati kultúrában különféle formákban jelent meg, és ma már egyesek szerint az egyéni függetlenség hangsúlyozása a totalitarizmus veszélyét hordozza. Füsti-Molnár Szilveszter szerint a keresztyén szabadság nem elszigeteltséget, hanem elköteleződést jelent Isten és embertársaink iránt, és felelős életre hív ebben az értékválságos világban.
Kistarcsa gyülekezetvezetése tudatosan igyekszik tenni a megújulásért. Nemrég olyan egyházközségi diagnosztikának vetették alá magukat, amelyet külső személy alkotott meg és elemzett ki első körben.
Általuk erősödhet a kötődésünk egyházhoz, múlthoz, identitáshoz – mondja 1956 református jeleseiről Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára az ünnepi nagyinterjúban.
A tanév elején felröppent a híre, hogy az egyik nagy egyetem gólyatáborában a szokásosnál is megalázóbban bántak az elsős egyetemistákkal. Kiderült, hogy bár az eset kirívó, de nem először történt ilyesmi, és más egyetemeken sem nagyon különbözik a helyzet. Számtalan, sőt egyre több ilyen történet van manapság, amelyek arról szólnak, hogy valakik, akiknek hatalom adatik a kezébe, ezzel visszaélve arra használják, hogy embertársaik fölé kerekedjenek, és megalázzák az alájuk vetetteket. Nagy Károly Zsolt írása a Reformátusok Lapjából.
Az áldozatban nem önsajnálattal adjuk az időnket, a tudásunkat, a munkánkat Istennek, hanem hálából – emlékeztet bennünket Hajdúné Tóth Lívia. A lovasberényi lelkipásztor szerint az áldozat nem cserebere, hanem olyan ablak, amelyen keresztül beengedjük az Úr áldását az életünkbe. Hangsúlyozza, ha a körülöttünk lévők nem értékelik a teljes odaszánásunkat a szolgálatban, gondolkodjunk el, a helyünkön vagyunk-e.