Áldás együtt, közösen menni Krisztushoz, a Mesterhez szülőnek, gyermeknek, tantestületnek, gyülekezetnek és egyháznak. A mi Krisztusunk olyan hős, aki ismer győzelmeket és vereségeket, gyengeségeket és hatalmakat, árulókat és hősködőket, megszállottakat és kezelhetetleneket.
A szerelem nem válogat, nem néz vallást, foglalkozást, helyszínt és időt, egyszer csak lángra lobban. Így lobbant lángra Tarr Csaba lelkipásztor szívében is a szerelem szikrája, de sokat kellett harcolnia azért, hogy végül a családi tűzhelyt melegítse az idővel tűzzé váló érzelem. Istenre hagyatkozás, elengedés, visszautasított lánykérés és a házasság legnagyobb drámája is szerepel Ferenczy Erzsébet Annával íródó közös történetükben, amelyet most olvasóink is megismerhetnek.
„Száz ötlet kapcsolatmélyítő beszélgetésekhez és randikhoz” – olvasható Mihalec Gábor párterapeuta, a népszerű Gyűrű-kúra szerzőjének PÁR-percek kártyacsomagján. A cím fején találta a szöget, pár perce talán minden házastársnak akad egymásra a hétköznapokban. Ha nem máskor hát, elalvás előtt!
A XIX. században irodalmi alkotóink folytatták az ősi mondavilág – még a XVI. században elkezdett – feldolgozását. Kimeríthetetlen mennyiségű témalehetőséget vett birtokba irodalmunk. Arany János a csodaszarvashoz kötődő mondákat irodalmunk klasszikusai közé emelte. A Toldi szerelme IX. fejezetében a szakadékba zuhant szarvas nyomán találnak a karlsbadi fürdő forrására. A mondák világában élő hősök így irodalmi alakokká váltak. A reformkor nagy alkotó triásza: Petőfi Sándor, Arany János és Tompa Mihály műveinek a népregék és mondák állandó ihletői.
Az életnek fontos része a reménység, reménykedni viszont valakiben vagy valamiben tudunk. Életünk egy-egy fordulópontján az is kiderülhet, hogy elképzelhető vízió nélkül, a jobb élet reménye nélkül nem tudunk átlendülni a jelen nehézségein. A kiút megtalálásáról elmondható, hogy aktív keresés előzi meg. Siba Balázs írása a Reformátusok Lapjából.
Eric Liddell neve nemcsak a sport világában, hanem a hit terén is maradandó nyomot hagyott. Az 1924-es párizsi olimpiai aranyérme mögött nem csupán kiemelkedő atlétikai teljesítmény, hanem rendíthetetlen keresztyén meggyőződés is áll. Története arról szól, hogyan lehet összeegyeztetni az élsportot és a szilárd hitet még a legnehezebb döntések közepette is. Ránk hagyott öröksége nemcsak egy ember rendkívüli életútját tárja elénk, hanem arra is emlékeztet, hogy az elveink melletti kiállás gyakran nagyobb győzelem, mint bármelyik verseny.
Mint egy közepes város lakossága, annyi ember él ma sztómával Magyarországon. Legtöbbjükről ránézésre nem is lehet megmondani, hogy művi végbélnyíláson keresztül egy úgynevezett sztómazsákba ürítenek. A sztómásokat egyesületi háló fogja össze, amely évek óta szervez tábort felnőtteknek, fiataloknak és gyermekeknek is. Az idei gyermektábort Kiskunhalason rendezték, meglátogattuk őket.
Nehezebbnél nehezebb élethelyzetek, meg- és nem megmentett életek emlékei, csodák sora elevenedik fel Sipos Géza, a Sámuel Alapítvány elnökének irodájában, Beregszászban. Munkássága alatt hét család típusú gyermekotthon jött létre, egy befogadó és egy gyámcsalád vált a szervezet részévé, és tizenhat árva került örökbefogadással szülőkhöz. Riportunkban arra keressük a választ, Isten hogyan formálja azt az embert, akit ilyen feladattal bíz meg. Egy biztos, elvégezte benne, hogy a lehetetlen helyzetekben merjen a vízre lépni.
Hogyan alakul a politikai jövő Franciaországban a júniusi–júliusi nemzetgyűlési választások után? Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértőt szólaltattuk meg a francia választások után, a jelentősen módosult erőviszonyok, illetve a megoldatlan társadalmi bajok kapcsán.
Hol voltatok nyaralni? – tesszük fel nyár vége felé a kérdést egymásnak. Bár napjainkban – akarjuk, nem akarjuk – már tudjuk a választ is, hiszen az internet révén a kiterjedt ismeretségi körrel együtt valószínűleg mi is láttuk a világhálóra feltett képeiket. Püski Lajos lelkipásztor írása a Reformátusok Lapjából.
Mit tettél? Gondozójává tettelek az én kertemnek, hogy műveljed és őrizzed azt, s lám, ez az én fám, az én kedves csemetém, mivé lett kezeid alatt? Óvtad-é a fagytól, a hévségben öntözted-é, tetveit pusztítottad-é? Eredj el, gonosz szolga, kivetlek a külső sötétségre, s tisztedet másnak adom. Nagy Károly Zsolt írása a Reformátusok Lapjából.
Számtalanszor hallottam beszélgetések közben Mályi nevét, gyülekezeti kirándulások, gyermektáborok vagy presbiteri konferenciák, lelkészértekezletek összefüggésében. Most végre én is itt vagyok, bár nem csoporttal, hanem egyedül, és nem egy hetet, csak néhány órát töltök el a Miskolc szomszédságában fekvő, négyezer lelket számláló község szélén található – a Tiszáninneni Református Egyházkerület tulajdonában álló – Mécses Szabadidő- és Továbbképző Központ üdülőjében.
„Talán kicsit erősebben fog dobogni a szívünk egy-egy olyan helyzetben, amikor meg lehet vallanunk Jézust, de ne maradjunk majd csendben!” – bátorít írásában Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese, a hittudományi kar tanszékvezető tanára.
Még néhány hónap és elváltunk volna, ha nem fogan meg a gyermekünk hét év meddőség után – ismeri el Nagy Barna. Zitával párban, mégis külön lelki utakon élték meg a gyermek hiányát. Az édesanya megosztja: mindig voltak feltételei – mind férje, mind Isten irányában –, ám nagy árat fizetett azért, hogy megtanulja: az Urat feltételek nélkül kell követnie. A ma négygyermekes házaspárt otthonukban, a kárpátaljai Fancsikán látogattuk meg.
Krisztus ügye mindannyiunké, ezért az is hálára indítja a szívünket, hogy ezeken az alkalmakon minden tagegyházunk vezetői, gyülekezetei jelen vannak, és megtisztelik az ünnepet állami vezetők is nemcsak az anyaországból, hanem a teljes nemzettestből – emeli ki Steinbach József püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke az augusztus 19-i hálaadó istentiszteletről, amelyet ismét a budai Várban tartanak.
Már négy protestáns felekezet ünnepel közösen az államalapítás és Szent István ünnepén a budai Várban, augusztus 19-én a II. Protestáns Sokadalmon, amely idén új helyszínnel gazdagodott. A komoly- és könnyűzenei programok mellett kerekasztal-beszélgetések, kiállítások és „fényprédikáció” is várja a budai Várnegyedbe látogatókat. Szávay Lászlót, az eseményt szervező Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezető-helyettesét kérdeztük.
Az egyház nem önmagáért létezik, hanem Krisztus küldetéséért. A jelenlegi válságok lehetőséget adnak a régi tabuk ledöntésére és az új irányok kijelölésére. Füsti-Molnár Szilveszter, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem tanára a Reformátusok Lapjának adott rövid interjúban kitért arra, hogy ha az egyház mer a világ peremére helyezkedni, valódi küldetése még inkább a középpontba kerülhet.
A mai szekularizált világban először hitelesen kell élni az Isten Igéjét, hogy aztán a szószéken meg az alkalmas időben szóljuk majd az evangéliumot, ezáltal tapasztalhatja meg az élő Ige hatását az ember – vallja Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, aki a Reformátusok Szárszói Konferenciáján tartott előadást Miként lesz élővé Isten Igéje? címmel.
Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, kettejük között pedig talán több is a hasonlóság, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Csatári Bíborka portréja.
A Szentírás leghosszabb fejezete, a 119. zsoltár nagy ívű, színpompás hitvallás arról, hogy a hívő ember számára milyen különleges kincs Isten kijelentett törvénye. A szerző százhetvenhatféleképpen lelkendezik arról, hogy az Úr igazsága, intelmei, parancsolatai, rendelkezései, döntései, utasításai, sőt ítéletei is mennyi örömet adnak neki még élete legnehezebb pillanataiban is. Szavait átjárja a vágyakozás: bár jobban megismerhetné, megérthetné és cselekedhetné azokat (Zsolt 119,97–104)!