Mozaikszavaink tengerében ismét újabbal ismerkedünk. Ugyanis augusztus elejétől indul a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) legfrissebb képzési programja, a Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar, a GESZK. A karon szervezik az egyházi intézmények vezetői és lelkészei számára az egyházi gazdálkodási és vezetési továbbképzési szakot. A dékán, Mészáros József bensőséges hangulatú, magas színvonalú oktatást ígér, ahol a tanítási rendszer eredményességéhez a nívós pedagógiai munka is hozzájárul.
Kojsza Péter kommunikáció- és médiatudományból szerzett diplomát. A református Európa Rádió főszerkesztő-helyettese, emellett Fekete Zsuzsával a Kossuth Rádió Minden időben című műsorának szerkesztő-műsorvezetője. Újságírói munkája mellett fiatalok médiaértés-oktatásával foglalkozik.
„A terv és a fohász relációja tudatosítja bennünk azt az örök igazságot, hogy a Teremtő tisztában van vele, mire van szükségünk, és ha mi is képesek vagyunk megnyugodni az ő szándékaiban, az aggodalom bizalommá változik, a félelem pedig szeretetté” – vallja Vitéz Ferenc újságíró, egyetemi docens, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezetője.
„Mindaz a jó, ami bennünk van, végső soron Isten miatt van bennünk. Az ő tulajdonságai válnak láthatóvá rajtunk. A teremtmények közötti kitüntetett helyzetünk mutatja, mennyire értékesek vagyunk Isten számára.” Szabó László lelkipásztor írása arról, mit jelent, hogy Isten hasonlatosságára teremtettünk.
„A vasárnapot sok művész ábrázolta, köztük világhírűek is, irodalmi művekben, zenei alkotásokban és festményekben.” A Reformátusok Lapjában megjelent publicisztikájában Petrőczi Éva egyik kedvenc ilyen képéről ír, amellyel egy különleges történetű régi képeslapon találkozott.
"Jó, ha tudjuk, református eleink is István király mintázata szerint szervezték meg életük kereteit az egyházmegyékben és egyházkerületekben, hogy fennmaradhassanak a gyülekezetek. A törvényei a köz- és vagyonbiztonságot, a termelés folyamatosságát, a műveltség és az ország erejének gyarapodását segítették." Kiss László pécsváradi lelkipásztor gondolatai.
Ilyen még nem volt a magyarországi reformátusok történetében: évekig járták a településeket azok a tévés szakemberek, akik az összes dunántúli református gyülekezetet és templomaikat filmre vették. Vannak olyan települések, ahová éppen az utolsó pillanatban értek oda a filmesek, hiszen előfordult, hogy már csak a harangozó tudott mesélni az egykor virágzó faluról.
Pontosan 75 éve, 1947-ben zajlott Magyarország egyik nagyon fontos országgyűlési választása, amely a „kékcédulás választásként” vonult be a történelembe. Van-e ennek hatása a mostani életünkre, demokráciafelfogásunkra, vagy csak pontszerű esemény a történelemben? Csűrös András lelkipásztor gondolatai.
Elcsendesedős, egymásra és Istenre figyelős tábort szervez története során először a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet. Az augusztus végi református gólyatáborról a szervező egyetemi lelkipásztor, Damásdi Péter beszélt a Reformátusok Lapjának.
Négy évtizede kötött házasságot Bodnár Péter és Bíró Mária. A Demecserben szolgáló lelkészházaspárnak eddig színes élete volt. Együtt nevelték fel négy gyermeküket és örülnek kilenc unokájuknak. Jövőre szintén negyven éves, közös szolgálatukat ünnepelhetik.
Ha komolyan vesszük a Szentírás lapjait, a kert az a hely, amelyet az Úr nekünk szánt – vallja Egeresi Gábor lelkipásztor, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeumának igazgatója, aki szerint Isten arra kért bennünket az Éden kertjében, hogy vállaljunk felelősséget a természetért, óvjuk és ápoljuk azt. A múzeum bibliai kertjében sétálva ismerkedünk a mediterrán növényekkel és elmélkedünk az embernek szánt otthon fogalmáról.
A megszokott sablonokon túl szólítja meg az embert Farkas Gergely lelkipásztor, aki eldöntötte, hogy soha nem szeretne unalmasan beszélni a szószéken sem. Gyerekkori csodás gyógyulása meghatározta az egész életét. A Dunántúli Református Egyházkerület elnökségi tanácsosa kedveli a kifinomult ízeket, ráadásként barista, azaz kávéfőzőmester.
Az egymásra sorjázó járványok, háborúk, aszályok, gabonaválságok, az energiaéhezés és kényelmi állapotunk megingása semmissé teszik korunk ígérgetéseit és ambícióit, amelyekkel népszerűséget, befolyást, közhatalmat lehetett szerezni. Csak nagyokat kellett mondani. És persze elhallgattatni minden óvást a magabiztosság ellen. Bogárdi Szabó István sorai a Reformátusok Lapja hasábjairól.
A bizonytalanság az új igazság. Szubjektív érzések és személyes nézőpontok alapján újraértelmeztük, mi a helyes és a helytelen. A világ inog a lábunk alatt, elvesztette stabilitását. Sipos Ajtony Levente gyülekezetvezető lelkipásztor szerint mindannyian részesei vagyunk korunk pszichologizált személyiségkultúrájának, idegenkedünk mindenféle külső tekintélytől, és szeretjük azt hinni, saját identitásunk urai vagyunk. Interjú a Reformátusok Lapjából.
Nem volt mindig magától értetődő, hogy milyen öltözetben prédikáljon a lelkész, hogyan kereszteljék a csecsemőket, mint ahogyan az sem, merre nézzenek a padok és miből igyuk az úrvacsorai bort. Olykor vitákon és rossz tapasztalatokon keresztül jutottunk el a letisztult, gyakorlatias és egyszerű református liturgikus gyakorlatokhoz, amelyek mára hagyománnyá álltak össze. A kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója, művészettörténésze, Fogarasi Zsuzsa szerint a református liturgiában egyenrangú emberek mennek ki az úrasztalához és részesülnek az úri szent vacsorában, mind a borban, mind a kenyérben. Ezért használunk asztalt, és nem oltárt.
Legalapvetőbb örökségünk a reformátori igehirdetés, ami nemcsak azért reformátori, mert a reformáció mozgatórugója volt, hanem azért is, mert – ígéretünk van rá – ahol megszólal, ott a reformáció történik, ott a pusztulásból élet támadhat. Nagy Károly Zsolt a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docensének írása.
Június 24-én az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade-ítéletet, és visszautalta a tagállamok szintjére az abortusz szabályozásának jogát. Ezzel alapvető, öt évtizedes és megingathatatlannak vélt bástya omlott le. Joggal tehetjük fel a kérdést: vajon ebben a globálisnak mondható küzdelemben hol találhatjuk meg a magunk szerepét keresztyénként?
„Az őrállás, a vigyázás ennek a kettő közötti »és«-nek a felismerésén és komolyan vételén alapul: »Vigyázz magadra és az egész nyájra.« Egyén és közösség összetartozik” – írja Pál apostol szavaira reflektálva Lányi Gábor egyháztörténész a Reformátusok Lapja hasábjain. Gondolatok az őrállói felelősségről és egy kötőszó üzenetéről.
Az életre keltő forráshoz hívogat ezen a héten a Sófár Református Dicsőítő Iskola, ahol a megelégedést adó, Jézussal elmélyült életet szeretnének felmutatni a szervezők. Közöttük van Kecskés Áron és Erdélyi Áron. Ők a tábor fő koordinátorai, akik első alkalommal vállalták el a feladatot, és megújult programokkal várják a résztvevőket. Kecskés Áron hiszi, hogy „mindazoknak, akik keresik Isten jelenlétét, a tábor mély lelki élményt adhat”.
Egész életében azokkal a dolgokkal foglalkozott, amelyek lelkesítették, ráadásul mindegyikkel olyan komolyan, mintha az élete függene tőle – mondja Karasszon Dezső. A hetvenedik születésnapját ünneplő orgonaművészt, tanárt a legismertebb internetes lexikonhoz, a Wikipédiához hasonlította a lánya, mert édesapja hatalmas tudású, nyolc nyelven beszél, és mindent fejben tart.